Kényes helyzetbe került a múlt héten Klaus cseh államfő: a hivatalos látogatásra érkezett Sólyom László államfőtől értesült arról, hogy Paroubek kormányfő megkövette a csehországi kisebbséget is a második világháború utáni jogsérelmekért.

Senkinek sem esik jól, ha a szomszédjától tudja meg, hogy mi is történik a háza táján. Valami ehhez hasonló esett meg Václav Klaus cseh államfővel a múlt héten. Klaus - aki máig egykori pártja, a jelenleg ellenzékben lévő jobboldali párt, a Polgári Demokrata Párt (ODS) tiszteletbeli elnöke - a hivatalos munkalátogatáson Prágában tartózkodó Sólyom László magyar államfőtől tudta meg, hogy Jirí Paroubek miniszterelnök a csehországi kisebbségek érdekvédelmi szervezete, az Együttélés Polgári Mozgalom elnökének, Kocsis László Attilának címzett levelében bocsánatot kért a háború utáni jogsérelmekért a csehországi magyaroktól. A szociáldemokrata kormányfő arról biztosította az Együttélést, hogy kormányának tavaly augusztusi gesztusa, amelyben megkövette a csehországi német antifasisztákat a második világháború utáni jogsérelmekért, a csehországi magyarokra és a lengyelekre is vonatkozik.

A közlés olyannyira váratlanul érte Klaust, hogy a hivatalos látogatás alkalmából tartott sajtótájékoztatón újságírói kérdésre kénytelen-kelletlen beismerte: nem volt tudomása a levélről, ám közölte, azonmód magyarázatot kér a kormányfőtől a történtekre. Ilyen előzmények után aztán a szokványos protokolleseménynek ígérkező magyar államfői látogatás a cseh belpolitika kereszttüzébe került. Klaus a hivatalosan épp Koppenhágában tartózkodó Paroubeknek küldött üzenetet, számon kérve rajta, hogy nem adott tájékoztatást neki a levélről. Mindemellett, csakhogy ne lehessen hivatalát felkészületlenséggel vádolni, szóvivőjén keresztül sietett leszögezni: ahogy az mindig is lenni szokott, hivatala lelkiismeretesen - együttműködve a prágai külügyminisztériummal és a budapesti cseh nagykövetséggel - készítette elő a magyar kollégájával való találkozót.

A kormányfő azzal vágott vissza, hogy "Klaus saját magát és a Cseh Köztársaságot is nevetségessé tette", mert nem tanulmányozta át az ügyet. Mindehhez még epésen azt is hozzátette: nem kötelessége tájékoztatni minden általa írt levélről az államfőt. Prágai politikai körökben arra is rámutatnak, hogy az ügy a tapasztalt politikusnak, a rendszerváltás emblematikus figurájának számító Klaust személyesen is érzékenyen érinthette: közismert, hogy a Benes-dekrétumok mennyire kényes belpolitikai kérdésnek számítanak Csehországban, nem is szólva az államfő hiúságáról. Megszólalt a kérdésben Mirek Topolánek, az ODS elnöke is, aki nyilatkozatban sommásan csak annyit közölt: a kormányfő levelével szégyent hozott Csehországra.

A mostani botrány előzménye, hogy a cseh kormány tavaly augusztusban nyilatkozatban kért bocsánatot "a Csehszlovákiához hű maradt" antifasiszta németektől, akiket a második világháború után ugyan nem nyilvánítottak háborús bűnösnek, és nem is telepítettek ki az akkori Csehszlovákiából, mint a többi németet, ám vagyonukat mégis elkobozták, állampolgárságuktól megfosztották és munkatáborokba küldték őket. Klaus és az ODS akkor elítélték a szociáldemokraták által vezetett kormány megbékélési gesztusát, és azt állították: ezzel kinyitották Pandora szelencéjét, veszélyeztetve a Cseh Köztársaság érdekeit. Az ügy folytatásaként aztán az Együttélés elnöke, Kocsis László Attila tavaly novemberben levélben fordult a cseh kormányfőhöz, amelyben miközben méltányolta a gesztust, kifogásolta, hogy azt miért nem terjesztik ki a csehországi magyarokra és a lengyelekre. Mindkét kisebbség a második világháborút követően az antifasiszta németekhez hasonló jogsérelmeket szenvedett el, és ezért máig nem kértek tőlük bocsánatot. Erre a levélre válaszolt aztán január 3-án a cseh kormányfő.

Igen kényes téma mind a mai napig a második világháború után a csehszlovákiai németeket és magyarokat kollektív módon sújtó Benes-dekrétumok ügye Csehországban és Szlovákiában. Prága attól tart, hogy az új európai uniós keretek között a mintegy hárommillió kitelepített szudétanémet, illetve utódaik találnak jogi lehetőséget arra, hogy kártérítést követeljenek elkobzott vagyonukért, amely elviselhetetlen terhet jelentene a gazdaságra. Nem véletlen, hogy 2002 augusztusában a cseh képviselőház nyilatkozatban erősítette meg, hogy az 1945 után kialakult vagyonjogi viszonyok máig érvényesek és megváltoztathatatlanok.

E tabut döntötte meg bizonyos értelemben a szociáldemokrata vezetésű kabinet bocsánatkérése. A balközép kabinet azt is mérlegelés tárgyává tette, hogy meghurcoltatásukért jelképes kárpótlást is kaphatnának, és e célra el is különítettek akkor 60 millió koronát, de máig nem történt semmi. A cseh kormányfő ugyanakkor az Együttélésnek írt januári levelében leszögezte: kárpótlásra ne számítsanak. A második világháború után mintegy 44 ezer szlovákiai magyart hurcoltak el Csehországba kényszermunkára, közülük 35-40 ezren később visszatérhettek szülőföldjükre.

Klaus egyike azon cseh politikusoknak, akik mindig is erőteljesen hangoztatták a "cseh nemzeti érdekeket", és elutasítanak bármiféle engedményt a szudétanémetekkel szemben. Az elnök magyar kollégája jelenlétében is megismételte, véleménye e kérdésben változatlan. Figyelmen kívül hagyta még azt a gesztust is, amelyet Sólyom tett, azzal, hogy kijelentette, szerinte a Benes-dekrétumok ma már a gyakorlatban nem terhelik a magyar-cseh viszonyt. Mindezek fényében érthető, hogy Klaus december elején miért biztosította nyilvánosan támogatásáról Stipe Mesic horvát államfőt, aki elutasította az ottani kormány kezdeményezését, hogy anyagilag kárpótolja a szintén a második világháború után kitelepített osztrákokat. A cseh államfő szerint a kárpótlás Zágráb részéről "óriási" hiba lenne.

Nem a mostani volt egyébként az első csörte a cseh kormányfő és az államfő között külpolitikai kérdésben. Véleménykülönbség mutatkozott közöttük az európai alkotmánnyal kapcsolatban, amikor a kormány az elfogadás, míg az államfő az elutasítás mellett foglalt állást. Miután Klaus tavaly e véleményének külföldi hivatalos fórumokon is hangot adott, Paroubek nyíltan figyelmeztette: a külpolitikát a cseh alkotmány szerint a kormány határozza meg, és az államfőnek külföldön ezt az álláspontot kell képviselnie. Amikor ez sem használt, a kormányfő megpendítette, a jövőben esetleg nem hagyja jóvá az elnöknek azokat a külföldi útjait, ahol fennáll a veszélye annak, hogy a kormány álláspontjával ellentétes nézeteket hangoztatna. A két politikus személyes találkozója után aztán Klaus külföldön uniós kérdésekben láthatóan visszafogta magát.

KOKES JÁNOS / PRÁGA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Világ

A magyar oldal

Sólyom László köztársasági elnök és a Külügyminisztérium a prágai látogatást megelőző nap délutánján szerzett tudomást...

Gulyás: Budapest aranykora volt a Tarlós-éra

Gulyás: Budapest aranykora volt a Tarlós-éra

Visszautasította az alpolgármesteri felkérést a KDNP embere Baján

Visszautasította az alpolgármesteri felkérést a KDNP embere Baján

Ősszel jön az 5G, de mit kell tudni róla?

Ősszel jön az 5G, de mit kell tudni róla?

A jövő megérkezett: először láthatunk VR-filmeket a legmenőbb dokumentumfilmes szemlén

A jövő megérkezett: először láthatunk VR-filmeket a legmenőbb dokumentumfilmes szemlén

A legtöbb kisvállalkozás nem is tudja, hogy akár évente válthatna energiaszolgáltatót

A legtöbb kisvállalkozás nem is tudja, hogy akár évente válthatna energiaszolgáltatót

Hirtelen kétszer annyian lettek a kisberényi választók, új szavazást kell tartani

Hirtelen kétszer annyian lettek a kisberényi választók, új szavazást kell tartani