Beteg és öreg családtagok lépnek az elhalálozott kuvaiti emír örökébe, ami bizonytalanná teszi a fontos kőolajtermelő és amerikai szövetséges irányítását. Az olajdollároknak köszönhető jóléti juttatások révén mintha maga a kommunizmus valósult volna meg a piciny emírségben.

Órákkal az után, hogy 79 éves korában vasárnap meghalt Dzsaber al-Ahmed asz-Szabah kuvaiti emír, már be is jelentették, hogy a trónörökös előlépett az Öböl menti monarchia uralkodójává, és várhatóan a miniszterelnök lesz az új koronaherceg. Ezzel gyorsan elhárult bármiféle örökösödési harc veszélye, de hosszabb távon nem oldódott meg a világ kőolajkészleteinek tizedén fekvő emírség vezetésével kapcsolatos bizonytalanság. Az új emír, Szaad al-Abdullah asz-Szabah ugyanis 76 éves, és betegsége miatt alkalmatlan a feladata ellátására. Valószínű trónörököse, a szintén 76 éves Szabah al-Ahmed asz-Szabah kormányfő pedig - aki az utóbbi négy évben az országot gyakorlatilag vezette az elhalálozott emír betegsége miatt, és minden bizonnyal ezután is irányítani fogja - maga is egészségügyi problémákkal küzd, például szívritmus-szabályozója van.

Biztos kézzel vezette országát a 28 évig uralkodott Dzsaber sejk, így alattvalói hozzászoktak a stabilitáshoz. Az emírséget több mint kétszáz éve irányító dinasztia 13. uralkodójaként Dzsaber ügyesen lavírozott két hatalmas szomszédja, Irak és Irán 1980-tól 1988-ig tartott véres háborúja során. 1985-ben egy szélsőséges síita öngyilkos merénylő próbálta őt felrobbantani, ami azért is érintette érzékenyen az emírséget, mert a szunnita uralkodóház által vezetett kuvaitiak 30 százaléka iráni eredetű síita.

Dzsaber volt az, aki levezényelte országa újjáépítését az 1990-es iraki megszállás és dúlás után. 1992-ben visszaállította a korábban általa feloszlatott törvényhozást, hogy aztán 1999-ben ismét feloszlassa, arra hivatkozva, hogy a képviselők visszaélnek alkotmányos jogaikkal.

Ám két hónappal később új választást írt ki, és kivívta emberjogi aktivisták dicséretét, mivel rendeletben biztosította, hogy a nők is szavazhatnak és választhatók. A törzsi kötődésű konzervatív és a muszlim fundamentalista törvényhozók nem adták áldásukat az uralkodói rendeletre, az emír azonban ezúttal már nem nyúlt a feloszlatás eszközéhez, és a parlament hat évvel később, tavaly májusban elfogadta a nők szavazati jogát. Dzsaber ennek már nem örvendhetett felhőtlenül, mivel 2001-ben agyvérzést szenvedett, és azóta ritkán jelent meg a nyilvánosság előtt.

Az országot hagyományosan az uralkodócsalád két ágának képviselői felváltva vezetik, de a családi elven alapuló örökösödéssel kapcsolatban már tavaly érezhető volt a feszültség. Elemzők szerint félő, hogy nemzedéki ellentétek is felszínre kerülnek, a fiatalabb hercegek némelyike magának követelheti a trónt.

Aligha változik azonban Kuvait külpolitikája, hiszen az ország biztonságát az ott állomásozó 30 ezer amerikai katona szavatolja. A 2003-as iraki invázió ugródeszkája is az emírség volt, ahonnan az amerikai haderő megindult Szaddám Huszein rezsimje ellen. Tisztviselők azt is jelezték, hogy Kuvait az olajkitermelésen sem változtat, az emírség a napi 2,7 millió hordós felhozatallal a Kőolaj-exportáló országok Szervezetének (OPEC) 3-4. legnagyobb termelője. Sőt a tervek szerint több mint 40 milliárd dolláros beruházással 2020-ra napi 4 millióra kívánják növelni a kőolajtermelést, és jelentősen fejlesztenék a finomítókapacitást is.

Dől a pénz Kuvaitba az utóbbi évek magas olajárai révén. Az ország az elmúlt hat esztendőben összesen 30 milliárd dollárnyi költségvetési többletet halmozott fel, a hazai össztermék (GDP) az utóbbi két évben 8,5 százalékkal nőtt, az egy főre eső GDP pedig a 2001-es 15 700 dollárról 2004-ben 22 ezerre ugrott. Ám mindez azt is eredményezi - vélik elemzők -, hogy a kormány még az eddigieknél is óvatosabban nyúl a reformokhoz, nem kezdi diverzifikálni a gazdaságot, amely olyannyira függ az olajtól, hogy az állami bevételek 94 százalékát az energetikai szektor adja.

Az állam valószínűleg azon a jóléti rendszeren sem változtat, amely minden kuvaiti állampolgárt megillet születésétől a haláláig. A 2,7 milliós lakosságból valamivel kevesebb mint egymillió a kuvaiti állampolgár, akik nem fizetnek jövedelemadót, ingyen jutnak az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz, melyet akár külföldön is igénybe vehetnek. Az üzemanyag és az elektromos áram ára dotált, ám sok kuvaiti így sem fizeti a számláit, de sebaj, mert a kormány rendszeresen eltörli a közüzemi adósságokat. Az élelmiszerek ártámogatása akkora, hogy szinte ingyen kaphatók az alapvető cikkek.

Az alkotmány biztosítja a munkához való jogot. A kuvaiti munkavállalók 96 százalékát az állam foglalkoztatja, 2004-ben a 21,5 milliárd dolláros állami költségvetés 40 százalékát a bérek tették ki. Az állami hivatalokban nem ritka a napi 3 órás munkaidő, és a 15 évi munka utáni nyugdíjazás. A havi 4 ezer dolláros átlagbér 95 százaléka jár nyugdíjként. Az érdemi, komolyabb szakértelmet igénylő munkát külföldiek látják el.

Ám - mint arról a The Wall Street Journal nemrég beszámolt -, itt nem ér véget az állam szeretete. Házasságkötéskor 17 ezer dollárnyi támogatás dukál, valamint ingyentelek, -autó és pénz az új ház felépítéséhez. A tízéves házassági évfordulóra az állam részéről nemcsak gratulációra, de egy 250 ezer dolláros csekkre is futja. Ha valaki utazni akar, akkor kamatmentes kölcsönt vehet fel, de ha a tőzsdén akar befektetni, akkor is ingyen jut kölcsönhöz.

Kuvait - és a többi öbölbeli olajmonarchia - a Világbank szerint jelenleg az exportbevételeknek mindössze a negyedét költi el, szemben a jó három évtizeddel ezelőtti 60 százalékkal. Kuvait tavaly például 3 milliárd dollárt rakott be a jövőbeni nemzedékek számára létrehozott alapítvány számlájára. Az IMF azonban figyelmeztette az emírséget, ha - egyes becslések szerint 25 éven belül - kimerülnek a kőolajtartalékok, az ország képtelen lesz fenntartani a jelenlegi életszínvonalat, vagy - mutatnak rá elemzők - akár csak takarékosságra szorítani a munkához nem szokott, elkényelmesedett lakosokat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A New York Timesban védi Schmidt Mária a populizmust és Orbán illiberális rendszerét

A New York Timesban védi Schmidt Mária a populizmust és Orbán illiberális rendszerét

Radar 360: a szemetesben landolt Trump levele, elmaradhat a rendezetlen Brexit

Radar 360: a szemetesben landolt Trump levele, elmaradhat a rendezetlen Brexit

Sneider Tamás nem indul újra a Jobbik elnöki székéért

Sneider Tamás nem indul újra a Jobbik elnöki székéért

Általános sztrájk kezdődött Katalóniában

Általános sztrájk kezdődött Katalóniában

Ön hány kattintásra van a sikertől? Tényleg elég hozzá kattintgatni?

Ön hány kattintásra van a sikertől? Tényleg elég hozzá kattintgatni?

A románok után az osztrákok is bevezetik a videóbírót

A románok után az osztrákok is bevezetik a videóbírót