A szakszervezetek és a baloldali ellenzék tiltakozásával dacolva új eszközökkel igyekszik növelni a foglalkoztatást a francia kormányfő, aki a munkanélküliség elleni harc zászlóvivőjének szerepében már a jövő évi elnökválasztásra is készül.

Elfogadhatatlan, hogy ujjal mutogassanak Franciaországra a nagy munkanélküliség miatt Európában - jelentette ki Dominique de Villepin francia miniszterelnök a minap a Le Figaro című párizsi napilapnak adott interjúban. Előzőleg kormánya az ellenzék obstrukcióját megelégelve az alkotmány 49. cikkének 3. bekezdéséhez folyamodva kivételes eljárással, szavazás nélkül vitte keresztül a nemzetgyűlésen az esélyegyenlőségről szóló törvény tervezetét. A szocialista párt vezette ellenzék válaszul bizalmatlansági indítványt nyújtott be, ebben a parlamenti ciklusban immár negyedszer. De a február 21-i voksolásnak ugyanúgy nem volt kétséges a kimenetele, mint az előző három alkalommal: a kormányzó jobbközép Unió a Népmozgalomért (UMP) 364 mandátumos stabil többséggel rendelkezik az 577 tagú alsóházban.

Az esélyegyenlőségi törvényjavaslatot az őszi külvárosi lázongások nyomán dolgozta ki a francia kormány. Azért támadja az ellenzék a szakszervezetekkel karöltve, mert a 26 évesnél fiatalabb pályakezdők számára olyan új típusú munkaszerződést (CPE) vezetne be, amely a baloldal szerint teljesen kiszolgáltatja a fiatalokat a munkaadóknak, és alapjaiban ingatja meg a francia szociális modellt. A CPE lényege ugyanis az, hogy bár határozatlan időre szól, az első két évben a munkáltató lehetőséget kap arra, hogy külön indoklás nélkül felmondjon, amihez egyébként a szokásos három hónapos próbaidőszaktól eltekintve általában nincs joga.

Az ellenzék a létbizonytalanság veszélyére figyelmeztet, noha az érintett korosztályban a foglalkoztatottak 70 százaléka így is csak határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezik, és közülük minden másodikat legfeljebb néhány hónapra alkalmazzák. A kormány viszont éppen a francia munkaerőpiacból olyannyira hiányzó rugalmasságot tartja a legfontosabb újításnak. A francia munkaügyi szabályozás gúzsba köti a gazdasági szereplőket, rontja a versenyképességet, a szakszervezetek viszont bárminemű változástól félnek, mint a tűztől - fejtegeti fáradhatatlanul a médiában De Villepin, akit a szociális partnerek azzal vádolnak, hogy a jogszabállyal és a korábbi ígéreteivel ellentétben mellőzte őket. A miniszterelnök környezetében ugyanakkor arra panaszkodnak, hogy a hagyományos egyeztetési procedúra hónapokat vagy akár egy évet is igénybe venne.

Pedig addig akarja ütni a vasat De Villepin, amíg meleg. Tavaly április óta a munkanélküliség 10,2 százalékról 9,6 százalékra csökkent, és az Insee állami statisztikai és gazdaságkutató intézet előrejelzése szerint a trend a következő hónapokban is folytatódik. Mindebben szerepet játszott a CPE tavaly augusztusban született "idősebbik testvére", a húsznál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégek számára bevezetett CNE, amely kétéves, a munkáltató részéről ugyancsak bármikor indoklás nélkül megszüntethető munkaszerződés. A CNE kétségtelen siker, eddig 280 ezer ilyen szerződést írtak alá, ami arról győzte meg De Villepint, hogy jó irányban halad. Igaz, a szakértők árnyaltabban értékelik a helyzetet. A CNE bevezetését a kormány egyéb foglalkoztatást ösztönző adó- és járulékkedvezményekkel kísérte, ráadásul a demográfiai tényezők - a háború utáni baby boom generáció fokozatos nyugdíjba vonulása, az aktív népesség növekedésének lelassulása - is a munkanélküliség csökkenését segítik.

Félő, hogy a CNE és a hatásában hozzá hasonló CPE csak rövid távon javítja érezhetően a foglalkoztatást, a francia munkaerőpiac valódi problémáira azonban nem jelent általános gyógyírt. A CNE-nek a munkaerőpiacra gyakorolt hatásait vizsgáló első átfogó tanulmány szerint a CNE-nek köszönhetően tíz év alatt csupán 70 ezer új állás fog létrejönni. Ugyanúgy, ahogy az előző, Lionel Jospin-féle szocialista kormány által bevezetett 35 órás munkahét sem bizonyult csodaszernek, a CNE és a CPE sem old meg mindent azzal, hogy korlátozott körben könnyebbé teszi az elbocsátást. Persze ez is valami egy olyan országban, ahol egy felmondás átlagosan az alkalmazott egyévi bérébe kerül a munkaadónak.

A franciák egyáltalán nem lelkesek attól, ahogy De Villepin próbálja felvenni a harcot a kilencvenes évek elejének keményfrank-politikája miatt idestova másfél évtizede 10 százalékra ugró, és ott bebetonozódó munkanélküliséggel. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint egyre többen ellenzik a CPE-t, és a megkérdezettek zöme rokonszenvezett a munkaügyi reform ellen február 7-én országszerte megrendezett tiltakozó megmozdulásokkal is. A szakszervezetek mégsem tudtak annyi embert az utcákra szólítani, mint legutóbb, 2005. október 4-én, amikor Franciaország-szerte egymillióan tüntettek a munkahelyek megőrzéséért és magasabb bérekért. A szocialisták azonban a bizalmatlansági indítvánnyal is nyomás alatt kívánták tartani a kormányt, hogy a március 7-én esedékes következő tiltakozónapon minél több hívüket mozgósíthassák. Némi vigasz De Villepin számára, hogy a felmérések szerint a CPE-t a legtöbben éppen a 30 évesnél fiatalabbak, tehát a közvetlenül érintettek között tekintik életképes megoldásnak.

Sugárzik az elszántság a francia kormányfőből, bár az Ifop közvélemény-kutató legutóbbi jelentése szerint egy hónap alatt 9 százalékponttal, 54 százalékra nőtt a ténykedésével elégedetlenek aránya, és két másik februári felmérés is támogatottságának visszaeséséről tanúskodik. A Matignon-palotában azt mondják, számoltak azzal, hogy De Villepin tavaly júniusi hivatalba lépése óta töretlenül erősödő népszerűsége megsínyli a CPE bevezetése körüli politikai perpatvart, és bíznak abban, hogy mindez csak átmeneti jelenség. A miniszterelnök makacsul hangoztatja, hogy a 2007 tavaszán esedékes elnökválasztástól függetlenül számára 2006 a "cselekvés éve". A jobboldalon a leköszönő Jacques Chirac elnök egyik nagy reményű utódjelöltjének tartott De Villepin mást nem is igen tehet. Legnagyobb riválisával, a választók között és az UMP berkeiben egyaránt nagyobb népszerűségnek örvendő Nicolas Sarkozy belügyminiszterrel, az UMP elnökével csak akkor tudja felvenni a versenyt, ha észrevehetően vissza tudja szorítani a munkanélküliséget.

Komolyabb fegyvertényt nem is lehetne felmutatni a nehezen magára találó francia gazdaságban. A személyi jövedelemadót De Villepin már megnyirbálta, aminek a hatását először - amolyan választási ajándékként - 2007 tavaszán érzik meg a pénztárcájukon a választók. Ám az államkassza bevételeit 3,6 milliárd euróval megcsapoló adókönnyítő csomagnak nem lesz folytatása. Az Európai Bizottság által túlzottdeficit-eljárás alá vont francia kormány jövőre reálértékben a költségvetési kiadások lefaragását ígérte, miközben 2009-ig évente 5-10 milliárd eurót kíván arra fordítani, hogy a hazai össztermékhez (GDP) képest 66 százalékos államadósságot mintegy 5 százalékponttal csökkentse. Ha ezt nem tenné, az előző, prognózisok szerint a Raffarin-kormány által keresztülvitt reformok ellenére továbbra is deficites szociális ellátórendszerek miatt 2014-re a köztartozás nagysága elérné a GDP 100 százalékát.

VIDA LÁSZLÓ / BRÜSSZEL

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Szájer szerint annak az országnak, ahol először volt Aranybulla, nem kell leckét elfogadnia

Szájer szerint annak az országnak, ahol először volt Aranybulla, nem kell leckét elfogadnia

Szijjártó Péter: 400 japán tanul orvosnak Magyarországon

Szijjártó Péter: 400 japán tanul orvosnak Magyarországon

Nem szól bele a MOB, kivel megy Hosszú Katinka az olimpiára

Nem szól bele a MOB, kivel megy Hosszú Katinka az olimpiára

Epilepsziás rohama közben marcangolták szét kutyái a nádasdladányi fodrásznőt

Epilepsziás rohama közben marcangolták szét kutyái a nádasdladányi fodrásznőt

Facebookos adatokra vadászik egy alattomos új vírus

Facebookos adatokra vadászik egy alattomos új vírus

Szingapúriak vásárolták be magukat a magyar hátterű MET Csoportba

Szingapúriak vásárolták be magukat a magyar hátterű MET Csoportba