Folyamatossá vált a feszültség Oroszország és Grúzia között. A tbiliszi parlament a napokban felszólította a kormányt a Dél-Oszétiában szolgálatot teljesítő orosz békefenntartók mandátumának felmondására.

A hivatalosan Szerbiához tartozó Koszovó tartomány végleges státusáról egy hete kezdett nemzetközi tárgyalások első áldozata a Grúzia északi részén fekvő Dél-Oszétia viszonylagos nyugalma. Miután egyre több jel utal arra, hogy a nagyhatalmak néhány hónapon belül legalább feltételes függetlenséget ajánlanak az albán többségű, jelenleg ENSZ-ellenőrzés alatt lévő Koszovónak, a Koszovó kérdésében egyértelműen Szerbia oldalán álló Oroszország vezető politikusai mind gyakrabban vonnak párhuzamot a balkáni térség és a volt Szovjetunió 1991-es széthullása után létrejött, nemzetközi elismerést nem szerzett miniállamok - a Grúzia részét képező Dél-Oszétia, Abházia, illetve a Moldovától elszakadt Dnyeszter menti Köztársaság - között. Az orosz érvelés szerint, ha a nemzetközi megszállás alatt álló Koszovó elszakadhat Szerbiától, akkor ez a precedens elvezethet a többi, önkényesen kikiáltott szakadár állam nemzetközi elismeréséhez.

Ahogy felmerült Dél-Oszétia és Abházia esetleges orosz elismerésének a lehetősége, úgy fordult ismét válságosra a különben sem ideális orosz-grúz viszony: Mihail Szaakasvili grúz elnök az orosz titkosszolgálatokat vádolta a Grúziát ellátó olaj- és elektromos vezetékek januári felrobbantásával, majd a parlament hivatalos határozatban felszólította a kormányt, hogy vonja meg a Dél-Oszétiában állomásozó orosz békefenntartó erők mandátumát, és a távozó oroszok helyét más, nem NATO-államok katonáival töltsék be. A grúzok emellett bejelentették, vízumkényszert vezetnek be a békefenntartók számára, majd február közepén megtagadták a vízumok kiadását. Moszkva azonnal válaszolt: a duma háborús előkészületekkel vádolta Grúziát - állítása szerint Tbiliszi az utóbbi hónapokban jelentős mennyiségű fegyvert vásárolt különleges egységei számára -, míg a külügyminisztérium utasította a tbiliszi orosz nagykövetséget, azonnal állítsa le a grúzoknak szánt beutazási engedélyek kiadását.

A vízumháborút Moszkva nyerte meg. Az orosz ellenlépés - amely grúz vendégmunkások tízezreit érinthette volna - bejelentése után a grúzok órákon belül kiadták a békefenntartók vízumait.

Médiakampányt is indított eközben Moszkva Szaakasvili ellen: az országos tévéállomások szinte naponta ismétlik azokat a híreket, melyek szerint egy évvel ezelőtt mégsem baleset, hanem merénylet végzett Zurab Zsvania grúz miniszterelnökkel. A független forrásokból is megerősített orosz állítások szerint a politikus - aki állítólag szövetségesből Szaakasvili riválisává vált - halála körülményeinek kivizsgálásában részt vevő amerikai FBI kizárta annak lehetőségét, hogy valóban szén-monoxid-mérgezés végzett volna Zsvaniával, és az oroszok azt is figyelemre méltónak nevezték, hogy rejtélyes gyilkosság áldozatává vált a grúz rendőrség azon tisztje, aki levezette Zsvania boncolását.

Dél-Oszétiában sincs nyugalom eközben. Egyelőre ugyan nem dördültek el a fegyverek - 2004-ben komoly összecsapások törtek ki a déloszét és a grúz erők között -, az oszétok akadályozzák a békefenntartásban részt vevő grúz erők mozgását, amire válaszul a grúzok több napra lezárták a dél-oszétiai főváros, Chinvali felé vezető utakat. Oszét közlések szerint Tbiliszi több egységet is összevont a határ térségében, a grúzok pedig az oszétokat vádolják háborús készülődéssel. Eközben gyakorlatilag teljes a nyugalom a hasonló státusú, nyugat-grúziai Abháziában. A különbség leginkább azzal magyarázható, hogy a két el nem ismert köztársaság közül Oszétia a gyengébb láncszem: a gazdaság rossz helyzetben van, Grúzia képes blokád alá vonni a térséget, és a térség Abháziánál kisebb mértékben integrálódott Oroszország gazdaságába.

Többéves mélypontjára jutott ugyan az orosz-grúz viszony, ám kevesen vannak, akik szerint valódi lenne a háborús veszély. Az elemzők többsége szerint mindkét fél saját belső közönségének "játszik": a két évvel ezelőtt hatalomra jutott, csökkenő népszerűségű Szaakasvili minden bizonnyal a belpolitikai és gazdasági nehézségekről igyekszik elterelni a választók figyelmét, míg Oroszország valószínűleg presztízsmegfontolásokból döntött úgy, hogy azonnal kemény választ ad Grúziának. Ugyanakkor már csak azért sem támogathatja a válság eszkalációját, mert a G8 csoport soros elnöki tisztét első alkalommal betöltő Moszkva mindenképpen érdekelt abban, hogy semmi se zavarja meg az iparilag fejlett államok júliusi szentpétervári csúcstalálkozóját, illetve Oroszország elnökségi mandátumának idejét. Az is kérdéses, hogy Oroszország - ha Koszovó valóban elnyeri függetlenségét - szembeszáll-e a nyugati hatalmakkal, amelyek ellenzik Abházia és Dél-Oszétia Grúziától való elszakadását. Az ország polgárai - elsősorban az Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétia lakói - támogatnák ugyan Moszkvát, ám minden bizonnyal felvetődne a kérdés: ha Moszkva belemegy a határmódosításba, mi az akadálya Csecsenföld elszakadásának?

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
„Ha a máltaiak nem lennének, ma talán már nem is élnék”

„Ha a máltaiak nem lennének, ma talán már nem is élnék”

Nem vették meg Diana hercegnő bársonyruháját, amelyben John Travoltával táncolt

Nem vették meg Diana hercegnő bársonyruháját, amelyben John Travoltával táncolt

Beperelt egy céget a Facebook, mert csúnyán átverték a felhasználókat

Beperelt egy céget a Facebook, mert csúnyán átverték a felhasználókat

Meghalt az ember, aki segített kitalálni a vonalkódot

Meghalt az ember, aki segített kitalálni a vonalkódot

Ingyenes jégpályát ad a budapestieknek karácsonyra Karácsony

Ingyenes jégpályát ad a budapestieknek karácsonyra Karácsony

Szinte totális kormányzati kontroll alá kerülne a kulturális ágazat

Szinte totális kormányzati kontroll alá kerülne a kulturális ágazat