A szaúdi energetikai ipar kulcsfontosságú üzeme elleni merénylet meghiúsítása jelzi, hogy az al-Káida ismét támadásba lendülhet, de azt is, hogy a biztonsági szervek felkészültek. Közben a királyság csaknem másfél ezermilliárd dolláros beruházási tervet indít el, megnyílva a külvilág előtt.

Kéttonnányi robbanóanyag repült a levegőbe a világ legnagyobb kőolaj-feldolgozó üzemének külső kapujánál Szaúd-Arábia keleti részén a múlt pénteken. Három jármű próbált áttörni a kapun - az egyikben fegyveresek voltak, a másik kettőben helyezték el a robbanóanyagot -, de a biztonságiak meg tudták akadályozni a továbbhaladásukat. Mivel a robbanás másfél kilométerre történt a sivatagban lévő hatalmas komplexumtól, a terrortámadás nem okozott fennakadást a termelésben, de a kőolaj világpiaci ára nyomban két dollárral ugrott feljebb.

Érthető a piacok riadalma, hiszen az Abkaik nevű üzemben a világfogyasztás 8 százalékának megfelelő mennyiséget, napi 5-7 millió hordónyi nyersanyagot dolgoznak fel, ezenkívül a szaúdi kőolajexport 90 százaléka folyik át a létesítményen. Elemzők szerint akár 10-20 dollárral is emelkedhetett volna az olaj ára, ha magát az üzemet éri kár, hiszen a királyság napi 9,5 millió hordós kőolaj-felhozatala a világtermelés 11 százaléka.

Az al-Káida által közleményben vállalt támadás talán szervezetlennek tűnhetett, de mindenképpen jelezte, a szaúdi születésű Oszama bin Laden által létrehozott terrorhálózat célba vette a monarchia "ékkövét", a kőolajipart. Ez volt az első közvetlen csapáskísérlet a szaúdi energetikai ágazatra azóta, hogy az al-Káida 2003-ban harcot indított az Amerika-barát rendszer megdöntésére. A szervezet a szaúdi királyi család és Washington több évtizedes szövetségének gerincét akarta megroppantani, és egyes elemzők szerint valószínűleg új front nyílt a jó egy éve viszonylag csendes szaúdi terrorfronton.

Más szakértők viszont inkább azt hangsúlyozzák, hogy a támadás kudarca megmutatta a biztonsági erők éberségét és erejét. A terrorelhárítók hétfőn már Rijádban csaptak le egy, a három nappal korábbi terrortámadással kapcsolatba hozott sejtre, öt militánst ölve meg. 2003-tól január végéig több mint 120 terroristával végeztek kéttucat akcióban, és állítólag sikerült száműzni az uszító retorikát az iskolai tankönyvekből, illetve a mecsetekből. A befolyásos vallási vezetés - legalábbis a felszínen - csatlakozott a kormány szélsőségesekkel szembeni propagandaháborújához.

"A probléma azonban már nem az iskolán belül, hanem kívül van" - mutatott rá Farisz bin Huzam, az al-Káidával foglalkozó szaúdi kutató. A fundamentalista eszmék terjesztésében ugyanis immár az internetnek jut a főszerep - a rijádi csoporthoz is a világhálón jutottak el -, az Amerika-, illetve Nyugat-ellenes érzelmek, a regionális feszültség és a királyság autokratikus irányítása pedig továbbra is megfelelő táptalajt teremtenek a gyűlöletkeltésre. "Ha a terrorszervezet infrastruktúráját le is romboltuk, a harc az ideológiai fronton tovább folyik" - vélekedett Navaf Obaid szaúdi biztonsági szakértő.

Magát az infrastruktúrát sem sikerült azonban a jelek szerint teljesen felszámolni, és valószínű, hogy még éveken át folytatódhat egy alacsony intenzitású terrorizmus. Különösen, ha az iraki ellenállás oldalán harcoló szaúdi fegyveresek hazatérnek. Becslések szerint több mint 2500 szaúdi csatlakozott az iraki gerillaháborúhoz, amelynek volt olyan időszaka, hogy a megölt külföldi fegyveresek közel kétharmada ugyancsak szaúdi volt. Ráadásul az Egyesült Államok - elismerve a szaúdi sikereket a terror elleni harcban - bírálja Rijádot, mert nem tudott gátat szabni az al-Káidához és más terrorszervezetekhez eljutó adakozásoknak. Mohamed al-Maszari, Londonban élő szaúdi másként gondolkodó szerint az igazság az, hogy "a szaúdi társadalom olyan, mint egy fekete lyuk, nehéz bármit is megtudni róla".

Ezt a zártságot törheti fel mindazonáltal, hogy Rijád a Közel-Kelet legnagyobb gazdaságának példátlan megnyitására szánta el magát a külföldi tőke előtt. A londoni The Times januári híre szerint a királyság több mint 1400 milliárd dollárnyi befektetés - ezen belül 624 milliárdos beruházási program és 800 milliárd dolláros privatizációs terv - végrehajtásához fog hozzá mostantól 2020-ig. Állami monopóliumnak számító ágazatok nyílnak meg, így a postai szolgáltatások, a légi és vízi szállítás, az oktatás, az egészségügy. Külföldi beruházásokat várnak a petrolkémiai iparba (a kőolajtermelés az állami Saudi Aramco kezében marad); a vízügyi ágazatba, így például tengervíz-sótalanító üzemekbe; az infrastruktúrába, utak, vasutak építésébe; a bányászatba; a telekommunikációba és a tőkepiacokba.

A liberalizálás mögötti okok között szerepel a már sokat emlegetett olajfüggőség lazítása, a gazdaság diverzifikálása. A szaúdiak előrelátását nemcsak a kőolajkincs - ki tudja, pontosan mikor kezdődő - elapadása élesítheti, hanem a legnagyobb olajfogyasztók részéről egyre többször hangoztatott szándék az alternatív energiaforrásokra való átállásra. Ali al-Naimi szaúdi olajminiszter egy minapi houstoni energiakonferencián meg is jegyezte, "aggódunk, hogy nem kell az olajunk". Eközben a világ legnagyobb kőolajtermelője, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) de facto vezetője azt tervezi, hogy kapacitását 2009-re 12,5 millióra növeli. A szaúdi beruházási terveket a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO) tavaly novemberben történt csatlakozás is magyarázza, mivel a WTO-tagság előírja a gazdaság megnyitását a külvilág felé.

A külföldi beruházásoknak és a szaúdi reformoknak kedvező környezetet teremthet, hogy a magas olajárak a szaúdi történelem eddigi legmagasabb - 57 milliárd dollárnak megfelelő összegű - költségvetési többletét eredményezték tavaly. Ez volt a harmadik egymást követő éves költségvetési többlet, miután a büdzsé két évtizeden át hiánnyal zárt az alacsony olajárak és a rendkívül bőkezű jóléti állam kiadásai miatt. A többlet kétharmadát szaúdi közlés szerint az államadósság csökkentésére fordítják, így az utóbbi évek hasonló gyakorlata következtében a nemrég még a hazai össztermék (GDP) 119 százalékával egyenértékű államadósság 41 százalékra csökkenhet. Az infláció igen alacsony, 1,14 százalék volt tavaly, és a rijádi pénzügyminisztérium szerint az olajon kívüli szektor - amelybe a petrolkémiai ipart is beleértik - 8,4 százalékkal nőtt.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
22 éves helyettes államtitkár? Voltak itt már durvább történetek is

22 éves helyettes államtitkár? Voltak itt már durvább történetek is

100 ezer embert érint: mi történik azokkal a mobilos UPC-előfizetőkkel, akiket átvett a Vodafone?

100 ezer embert érint: mi történik azokkal a mobilos UPC-előfizetőkkel, akiket átvett a Vodafone?

Itt az első komoly ízelítő az új James Bond-filmből

Itt az első komoly ízelítő az új James Bond-filmből

Videó: Elképesztő manővert hajtott végre egy Boeing 727-es repülőgép, amikor nem tudott leszállni

Videó: Elképesztő manővert hajtott végre egy Boeing 727-es repülőgép, amikor nem tudott leszállni

Az FBI kéri: ha fent van a telefonján ez az alkalmazás, törölje azonnal

Az FBI kéri: ha fent van a telefonján ez az alkalmazás, törölje azonnal

Majtényi László semmiben sem ért egyet Varga Judittal

Majtényi László semmiben sem ért egyet Varga Judittal