Tetszett a cikk?

Megalázó vereséget szenvedett Dominique de Villepin francia kormányfő. Hétfőn kénytelen volt beleegyezni az általa erőltetett munkaügyi reform visszavonásába, amit a diák- és szakszervezetek több mint két hónapja követeltek.

Kapitulált a Franciaországot egyre nagyobb káoszba sodró, hetek óta ismétlődő tömegtüntetések és sztrájkok előtt Dominique de Villepin miniszterelnök. Hétfőn bejelentette, hogy a 26 évesnél fiatalabb pályakezdőknek szánt új munkaszerződés, a CPE bevezetését a nehéz helyzetben lévő fiatalok szakmai beilleszkedését segítő intézkedéscsomaggal "helyettesítik" az alig több mint egy héttel korábban kihirdetett esélyegyenlőségi törvényben. Villepin nem ejtette ki a száján a visszavonás szót, de egyértelműen értésre adta, hogy a CPE-nek a módosított jogszabályban nyoma sem lesz. A 16 és 26 évesek munkába állását és szakképzését a kormány már meglévő eszközökkel, például járulékkedvezményekkel segíti majd, ami már az idei második fél évben 150 millió euróval növeli a költségvetés kiadásait.

Tíz nappal korábban Jacques Chirac államfő még csak a törvény CPE-t tartalmazó cikkének módosítására kérte a kormányt. Azt remélte, anélkül is sikerül kifognia a szelet a CPE feltétel nélküli eltörlését követelő tucatnyi diák- és szakszervezet vitorlájából, hogy miniszterelnökének nyíltan be kellene ismernie a vereségét. Chirac beszéde után, április 4-én azonban rendőrségi adatok szerint országszerte egymillió, a szervezők közlése szerint pedig háromszor annyi ember vonult újra az utcákra, hogy tiltakozzék az álláskeresőket szerintük kiszolgáltatott helyzetbe hozó CPE ellen, ami felgyorsította az eseményeket.

Előbb azt kellett lenyelnie az EU alkotmányos szerződéséről megrendezett tavaly májusi népszavazás kudarca után kinevezett Villepinnek, hogy Chirac kivette a kezéből a CPE-ügyet, és a kormánypárt, az Unió a Népmozgalomért (UMP) nemzetgyűlési és szenátusi frakcióvezetőjét bízta meg a szociális partnerekkel való tárgyalásokkal. Ettől kezdve már az UMP-t irányító Nicolas Sarkozy belügyminiszter - egy évvel az elnökválasztás előtt a jobboldal legesélyesebbnek látszó jelöltje - mozgatta a szálakat, olyannyira, hogy az ellenzéki szocialista képviselőcsoport elnöke, Jean-Marc Ayrault a múlt héten az alsóházban gúnyolódva megkérdezte Villepintől, hogy valójában ki kormányozza Franciaországot.

A látszatot próbálta menteni a miniszterelnök, a törvénymódosításról folyó alkudozásba a kormány illetékes tagja is bekapcsolódott. Igaz, Jean-Louis Borloo szociális miniszterről már korábban is tudni lehetett, hogy eredetileg sem értett egyet sem a CPE ötletével, sem azzal, ahogy Villepin a törvénytervezetet minden előzetes konzultáció nélkül keresztülnyomta a parlamenten.

Ráadásul hamar kiderült, hogy Chirac manőverezése nem bontotta meg a diák- és a szakszervezetek egységét, a kormányra nehezedő nyomás mit sem enyhült. Az UMP soraiban viszont egyre nagyobb zavar támadt, Sarkozy hívei mind markánsabban határolódtak el a kormányfőtől, akinek végül Chirackal egyetemben nem maradt más választása, mint meghátrálni. Annál is inkább, mivel félő volt, hogy az elhúzódó politikai válság immár nemcsak Villepint, hanem az UMP-t is maga alá temeti.

A szakszervezetek és a diákmozgalom utóbbi hetekben valóságos médiasztárrá avanzsált vezetői méltán győzelemről beszéltek. A konfliktus fő nyertesei a hagyományos nagy szakszervezeti szövetségek, amelyek egységes fellépésüknek köszönhetően újra a politika középpontjába kerültek. Már pedzegetik is, hogy a CPE "idősebb testvérét", a húsznál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégek számára tavaly nyáron bevezetett CNE munkaszerződést is meg kellene szüntetni. A szocialisták is örülhetnek, végre elterelhették a figyelmet a belső pártharcokról. A másik oldalon Chirac és Villepin népszerűségi indexe újabb mélypontra zuhant. A kormányfő nemcsak önfejűnek, rossz taktikusnak is bizonyult. Súlyos kudarca ajándék Sarkozynek, aki megszabadult legveszélyesebb riválisától. A TF1 tévécsatornának adott hétfő esti interjújában Villepin közölte, nicsenek elnöki ambíciói. Ami mindezek után nagyon hihetően hangzik.

VIDA LÁSZLÓ / BRÜSSZEL

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
„Kossuth Rádió, 16 óra, gong” – Szilágyi, Rangos, Sváby is mesél rádiós élményeiről

„Kossuth Rádió, 16 óra, gong” – Szilágyi, Rangos, Sváby is mesél rádiós élményeiről

Önjáró büfékocsi a streetfood jövője?

Önjáró büfékocsi a streetfood jövője?

Meghalt az idős nő, akinek a férje naponta adott szerenádot a kórház előtt

Meghalt az idős nő, akinek a férje naponta adott szerenádot a kórház előtt