Valamennyi közvetlen kapcsolatot megszakított Izrael a Hamász vezette palesztin kormánnyal, amelyet egyúttal az Ehud Olmert ideiglenes kormányfő hivatala által vasárnap kiadott közlemény "ellenséges entitásnak" nevezett. Az okmány leszögezte, hogy Izrael igyekszik megakadályozni a Hamász uralmának megszilárdulását, és bojkottál minden olyan külföldi tisztviselőt, aki a Hamász bármely tagjával találkozik a térségben tett látogatása során. A közlemény azt is leszögezte, Izrael egyetlen egységként kezeli a Palesztin Hatóságot, azaz elutasítja, hogy a Hamász-kormányt megkerülve külön tárgyalási csatornát nyit Mahmúd Abbász elnök felé.

Katonailag is nyomás alá helyezte a kormányalakítással a múlt héten megbízott Olmert a Hamász-kormányt. Az iszlamista mozgalom januári győzelme óta az izraeli légierő a legerőteljesebb csapásokat mérte a Gázai övezetre az utóbbi napokban. A hadsereg közölte, hogy olyan célpontokat támadtak, ahonnan palesztin szélsőségesek házilagos készítésű rakétákkal lőtték a zsidó államot. Az izraeli megtorlásokban múlt péntek óta lapzártánkig 15 palesztin vesztette életét.

Nyilvánvaló, hogy ezzel Olmert - akinek Kadima pártja nyerte a március 28-ai parlamenti választást - lényegében már fel is vázolta a még nem létező új koalíció politikáját a palesztinok felé. Az ideiglenes kormányfő fogadkozott, hogy nincs megkötve a hadsereg keze a rakétatámadásokkal szemben, azaz nem tűr semmilyen erőszakot, amely a Gázai övezetből fenyegetné Izraelt. Másrészről, csak akkor tárgyal a Hamásszal, ha az elismeri a zsidó állam jogát a létezésre, lemond az erőszakról, és elfogadja a korábbi palesztin kormányzat által kötött békemegállapodásokat.

Izraeli elemzők mindazonáltal nem számítanak rá, hogy napok alatt felállhat az új koalíció. A Kadima a választáson második helyen befutott Munkapárttal állítólag abban már megegyezett, hogy először vele köti meg a koalíciós szerződést. Valószínű kormányzati tényező lehet még a Nyugdíjasok Pártja, két ultraortodox párt - a Sasz és az Egyesült Tóra Judaizmus -, továbbá az orosz bevándorlók által alapított ultranacionalista Jiszrael Bétenu. De nehézségeket okozhat a kulcsfontosságú tárcák - mint például a pénzügyi vagy az oktatási - elosztása, a szociális kiadások növelése, vagy a polgári házasság bevezetésének kérdése.

Ez utóbbit a Jiszrael Bétenu követeli, amit viszont a vallásos pártok nehezen fogadhatnak el, hiszen jelenleg a házasságkötéseket a rabbinátusok szentesítik. Az orosz bevándorlók körében népszerű párttal kapcsolatban gond lehet az is, hogy vezetője, Avigdor Lieberman bár támogatja a palesztin államot, de szorgalmazza az izraeli arab falvak Ciszjordániához csatolását, cserébe a ciszjordániai zsidó kolóniákért. Mindez népszerű az izraeli jobboldali szavazók körében, de a cserét az izraeli arabok etnikai tisztogatásnak tartják.

Bármilyen koalíció is alakul Izraelben, a Hamász komoly dilemmával néz szembe. A palesztin kormány egyik tagja elismerte, hogy a kapcsolatok megszakításának súlyos következményei lehetnek Ciszjordániában, mivel az egészségügyi és oktatási szolgáltatások biztosításához gyakran nélkülözhetetlen az egyeztetés az izraeli hatóságokkal. Az izraeli katonai megtorlások is sértik a Hamász-kormány presztízsét: nem véletlen, hogy zavar támadt a rakétatámadásokat végrehajtó Iszlám Dzsihád szélsőséges szervezet soraiban. Míg a politikai vezetés az akciók felfüggesztését, a katonai szárny a folytatását akarja, a háttérben pedig nyilván a nagy testvér, a Hamász áll, ezúttal inkább a mérséklő erő szerepében.

Ha ugyanis a Hamász képtelen a palesztin népet ellátni, etetni és megvédeni, akkor a népszerűsége hamar elolvadhat. Iszmail Hanije, a Hamász-kormány vezetője a múlt héten már be is jelentette, hogy kormánya a pénzügyi csőd szélén áll, a kassza üres. A Palesztin Hatóság nem tudta kifizetni mintegy 140 ezer közalkalmazott márciusi fizetését, ami a másfél milliós gázai lakosság harmadát érinti. A pénzügyi nehézség abból adódik, hogy miután Izrael a múlt hónapban felfüggesztette a palesztin területeken beszedett adók visszatérítését, az Egyesült Államok és az Európai Unió múlt pénteken bejelentette, befagyasztja a minisztériumoknak juttatott segélyeket, de a kifizetések folytatódnak az ENSZ és egyéb nem kormányszerveken keresztül, elkerülendő a humanitárius válságot. Úgy fest tehát, hogy a Hamász - moszkvai diplomáciai sikere ellenére - nem tudott kitörni a nemzetközi elszigeteltségből.

Talán éppen az izraeli és nemzetközi nyomásnak köszönhető, hogy a múlt héten a szervezet két vezető politikusa is utalt Izrael esetleges elismerésére. Hanije állítólag Abbásszal megvitatta annak lehetőségét, hogy az izraeli-palesztin konfliktusra a két állam létrehozása a megoldás. Mahmúd Zahar külügyminiszter pedig a londoni The Timesnak nyilatkozva nem zárkózott el annak lehetőségétől, hogy a "két állam" elképzelést a palesztin nép népszavazáson döntse el. A referendum ügyes húzás lehet, hiszen azzal - a visszakozás látszata nélkül - hatástalanítani lehetne a Hamász 1988-as chartáját, amely a zsidó állam elpusztítására szólít fel. Utólag mindkét politikus cáfolta, hogy hajlandó lenne az engedményre.

Persze Izraelben, de még a mérsékelt palesztinok körében is gyanakvóan fogadták a Hamász-vezetők nyilatkozatait. "A Hamász csak a retorikában igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy hajlandó a nemzetközi közösség és Izrael által megkövetelt kompromisszumra, valójában azonban nem" - vélekedett például Nizar Ammar, a Biztonsági és Stratégiai Tanulmányok Palesztin Központjának szakértője. A Hamász mozgásterét Abbász elnök is szűkíti: a biztonsági szerveket különböző kinevezésekkel az elnöki hivatalból igyekszik irányítani a belügyi tárca kárára, egy múlt szerdai elnöki rendelettel pedig átvette a palesztin határok és átkelők irányítását a kormánytól. Egyúttal elrendelte, hogy valamennyi diplomáciai nyilatkozatot és lépést a januári választást elvesztő Fatah által irányított, az oslói megállapodásokat aláíró Palesztinai Felszabadítási Szervezettel kell egyeztetni, amelynek a Hamász nem is tagja.

KERESZTES IMRE