A Sierra Leone-i polgárháborúban játszott szerepéért fogták perbe a volt libériai elnököt, Charles Taylort. Emberjogi szervezetek és elemzők szerint az ellene indított eljárás segíthet abban, hogy a fekete kontinens más egykori diktátorait is utolérje a felelősségre vonás.

Valószínűleg Hollandiában állítják bíróság elé, és lehet, hogy Svédországban zárják börtönbe Sierra Leone ellen elkövetett bűncselekményeiért a volt libériai elnököt. Charles Taylort letartóztatásáig a boszniai szerbek két egykori vezére, Radovan Karadzsics és Ratko Mladics után a világ harmadik legkeresettebb háborús bűnöseként tartották nyilván. Vádirata nem kevesebb mint 11 pontból áll, egyebek közt emberiség elleni bűntettek, gyilkosság, erőszak és terrorizmus szerepel benne.

A jelenleg 58 éves, kíméletlen hadúrból lett politikus ugyanis nemcsak saját hazájában szított polgárháborút, hanem a viszályt a környező országokra, köztük Sierra Leonéra is átterjesztette. Támogatta, drágakövekért cserébe fegyverekkel látta el a gyémántokban rendkívül gazdag, félmilliós nyugat-afrikai államban működő gerillaszervezetet, a Foday Sankoh vezette Forradalmi Egyesült Frontot (RUF), amely különös kegyetlenségéről vált hírhedtté: egészen kis gyermekeket kényszerített katonasorba, tett szexrabszolgává és a polgári lakosság elrettentéseként emberek ezreit nyomorította meg, levágva kezüket-lábukat vagy más testrészeiket. Az 1991-ben kitört és hivatalosan 2002-ben lezárult polgárháború becslések szerint mintegy 50 ezer halálos áldozatot követelt Sierra Leonéban.

Most ezért kell felelnie Taylornak, pedig odahaza talán még súlyosabb bűnöket követett el. Az Egyesült Államokban folytatott közgazdasági tanulmányok után a nyolcvanas évek elején az akkori elnök, Samuel Doe hivatalába került, ám hamar újra Amerikába kellett menekülnie, mert elsikkasztott közel egymillió dollárt. E tettéért végül Massachusettsben zárták börtönbe. 1985-ben azonban csodával határos módon megszökött, és Líbiába ment, ahol gerillakiképzést kapott, majd Elefántcsontparton megalakított fegyveres csoportjával, a Libériai Nemzeti Hazafias Fronttal (NPFL) 1989-ben polgárháborút indított, amely csak 14 év múltán zárult le, akkor, amikor az időközben 1997-ben elnökké választott Taylort nigériai száműzetésbe kényszerítették az ellene fellázadt fegyveresek. A polgárháború Libériában végül mintegy negyedmillió emberéletet követelt.

Üzenetértékű több elemző szerint is a Taylor elleni eljárás. "Lassan lezárulnak azok a napok, amikor a tömeges bűncselekmények büntetlenek maradtak" - idézte Richard Dickert, a Human Rights Watch emberjogi szervezet egyik igazgatóját a Reuters hírügynökség, és megjegyezte: Afrika "öregedő államfői" néha "úri klubot" alkotnak, amely szükség esetén kegyelmet gyakorol, menedéket ad bukott diktátoroknak, és jó néhány véreskezű önkényurat megmentett már így a felelősségre vonástól (lásd Akik megúszták című írásunkat). A londoni Külkapcsolatok Királyi Intézete Nyugat-Afrika-szakértője, Richard Reeves ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a volt libériai elnök sorsa az utóbbi évtized összes afrikai vezetőjének is intő jel lehet, hiszen "mindannyian tettek kísérletet szomszédos államok destabilizálására".

Olusegun Obasanjo nigériai elnök is vonakodva - egyes hírek szerint csak amerikai nyomásra - egyezett bele március végén abba, hogy Taylort kiadják Libériának, ahonnan aztán nyomban Sierra Leone fővárosában, Freetownban vitték, és ott a bűnösök felelősségre vonására létrehozott különleges bíróság elé állították. A 2002 januárjában, az ENSZ támogatásával megalapított testület a Sierra Leone-i törvények és a nemzetközi jog alapján működik, hazai és külföldi szakemberek részvételével. 13 ember ellen emelt vádat, de várhatóan csak tizet tud felelősségre vonni, mert Sankoh és egy másik gerillavezér időközben meghalt, egy szövetségesüknek, John Paul Koromának pedig nyoma veszett.

A törvényszéket így is példa nélkülinek tartják a szakértők: szemben a hasonló - a volt Jugoszlávia területén, Ruandában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Ugandában és a szudáni Dárfúrban elkövetett háborús bűnöket vizsgáló - bíróságokkal. Nem nemzetközi nyomásra, hanem hazai kezdeményezésre jött létre, és nem külföldön, hanem abban az országban működik, ahol a rémtetteket elkövették. Bár lehet, hogy ez utóbbi tényező nem sokáig marad igaz. Libéria tavaly novemberben megválasztott elnök asszonya, Ellen Johnson Sirleaf ugyanis kérte, hogy Taylor perét helyezzék át Hágába, mert az eljárás mobilizálhatja a vádlott Sierra Leonéban és környékén még szép számban élő híveit, ez pedig komoly biztonsági kockázatot jelent.

Már áldásukat adták a javaslatra a törvényszék és az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai, és Hollandia is késznek mutatkozik a per befogadására, igaz, ahhoz ragaszkodik, hogy Taylor máshol töltse majd le - várhatóan életfogytig tartó - büntetését. Svédországnak és Ausztriának már felvetette a világszervezet ezt a lehetőséget. Bécs - jogalap hiányára hivatkozva - nyomban nemet mondott, míg Stockholm fontolóra vette az indítványt.

Maga Taylor persze azt szeretné, ha továbbra is a Sierra Leone-i fővárosban állhatna bíróság elé, ott, ahol a múlt héten az első meghallgatása is volt. Akkor következetesen tagadta az ellene felhozott vádakat, de lehet, hogy egyszer csak kipakol. "Biztos vagyok abban, hogy néhány kormány tart azoktól a történetektől, amelyek most nyilvánosságra kerülhetnek" - mondta Taylor elvált felesége, feltehetőleg elsősorban Líbiára és az Egyesült Államokra utalva. Egyes értesülések szerint ugyanis Taylor szoros kapcsolatban állt a CIA-val, és még massachusettsi börtönszökését is segítette az ügynökség, amelynek aztán cserébe Líbiában kémkedett. A CIA szóvivője az AP hírügynökségnek nem volt hajlandó kommentálni az értesülést, hivatkozva arra a szabályra, mely szerint sohasem beszélnek arról, dolgozott-e nekik valaki.

POÓR CSABA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Sokszoros magyar siker: Uhrik Teodóra táncművész magyar tervezésű ruhában pózol az olasz Vogue-ban

Sokszoros magyar siker: Uhrik Teodóra táncművész magyar tervezésű ruhában pózol az olasz Vogue-ban

Áder felesége is kaphat napidíjat, titkárságot és hivatali autót januártól

Áder felesége is kaphat napidíjat, titkárságot és hivatali autót januártól

Meghallgatta Gothárt, de még nem döntött róla az SZFE

Meghallgatta Gothárt, de még nem döntött róla az SZFE

Videóra vette egy motoros, hogy végighajt egy forgalmas híd ívszerkezetén

Videóra vette egy motoros, hogy végighajt egy forgalmas híd ívszerkezetén

Marabu Féknyúz: Ilu néni afféle régimódi pedagógus

Marabu Féknyúz: Ilu néni afféle régimódi pedagógus

Varga Mihály visszavágott az uniós pénzügyminisztereknek

Varga Mihály visszavágott az uniós pénzügyminisztereknek