Dacolva a ránehezedő nemzetközi nyomással, Irán tántoríthatatlanul kitart - nyilatkozatai szerint kizárólag békés célú - nukleáris programja mellett. Ahmadinedzsád államfő bejelentette: sikerült szakembereiknek erőművi felhasználásra alkalmas uránt dúsítaniuk.

Irán nem kevesebb mint 54 ezer urándúsító centrifugát akar a következő években üzembe helyezni - legalábbis ezt közölte Mahmúd Ahmadinedzsád. Az iráni államfő a múlt héten hivatalosan is bejelentette: hazája csatlakozott az "atomklubhoz", miután sikerült nukleáris fűtőanyagot előállítania, és e program meg sem áll addig, amíg nem bővítik ipari méretűvé, egy ezer megawattos erőmű ellátására alkalmassá. Határidőt nem említett ugyan, de azt kijelentette, hogy az első eredményes kísérleteket egy 164 centrifugából álló rendszer segítségével végezték el a natanzi föld alatti kutatóközpontban, ahol a centrifugák számát már az év végéig háromezerre akarják növelni.

Az államfő sem akkor, sem későbbi nyilatkozataiban nem hagyott kétséget afelől, hogy Teherán nem mond le atomterveiről. Miközben tagadta az aggodalmaskodó vádakat, hogy a kutatások célja valójában nukleáris fegyver előállítása, és hangoztatta, egy jottányit sem hátrálnak, utóbb kijelentette: Teherán immár "az erő pozíciójából folytathat párbeszédet a világgal", amelyben egyébként komoly megütközést keltett a diadalmas bejelentés. Irán ugyanis annak ellenére tartott ki urándúsítási programja mellett, hogy ügye a múlt hónapban az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elé került, és a testület - a jövő pénteken lejáró - harmincnapos határidőt szabott számára e munka felfüggesztésére.

Nem tartalmaz büntetőintézkedéseket ez a határozat - a Teheránnal főként az élénk gazdasági kapcsolatok okán igencsak elnéző Oroszország és Kína ellenkezése miatt -, az Egyesült Államok azonban a múlt héten ilyen lépéseket sürgetett. Bár azokat a sajtóhíreket cáfolták, hogy már készülnek egy Irán elleni légi csapás tervei, Condoleezza Rice külügyminiszter tulajdonképpen hivatalosan is felvetette ezt a lehetőséget, amikor a múlt héten közölte: szerinte élni kellene az ENSZ alapokmányának 7. paragrafusában foglalt jogosítványokkal. Ezek arra adnak lehetőséget a világszervezetnek, hogy döntéseit gazdasági vagy politikai szankciókkal, sőt akár erőszakkal is érvényre juttassa. Washington célzott, a lakosságot kevéssé sújtó büntető intézkedések - például bankszámla-befagyasztások, vízumkorlátozások - bevezetését szorgalmazza Moszkvában, azon a lapzártánk idején kezdett megbeszélésen is, amelyen az ENSZ BT állandó tagjai - az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia és Oroszország - Németországgal kiegészülve tárgyalnak arról, mit tehet a nemzetközi közösség az iráni "atomkór" megfékezéséért.

A probléma ugyanis a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) vezérigazgatójának, Mohamed el-Baradeinek a teheráni látogatásával sem került közelebb a megoldáshoz. A Nobel-békedíjas egyiptomi diplomatának eredetileg a márciusi BT-határozat teljesítéséről kellett volna jelentést készítenie, ám végül csak "bizalomépítő intézkedésekről" tudott tárgyalni, no meg arról, hogy "az intenzív párbeszédet" a következő hetekben folytatják. Ali Laridzsani, Teherán atomügyekben illetékes főtárgyalója az eszmecsere után ismét kizárta a nukleáris kutatások felfüggesztésnek lehetőségét, de "konstruktív együttműködést" ígért.

Ilyen együttműködést szorgalmaz Kína és Oroszország is, miközben ugyancsak egyre határozottabban igyekszik a BT-határozat betartatására rávenni Iránt. Peking aktív közvetítői szerepet is vállalt: "visszafogottságot és rugalmasságot" sürget az ügyben, és Teheránba, majd onnan a "hatok" moszkvai egyeztetésére küldte Cuj Tien-kaj külügyminiszter-helyettest. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig a vita békés rendezése mellett érvelve arra figyelmeztetett, hogy bármilyen katonai beavatkozás nyomán egy újabb robbanásveszélyes tűzfészek alakulna ki az amúgy is feszültséggel teli Öböl-térségben.

Tárgyalásos megoldásra szólított fel Kofi Annan ENSZ-főtitkár, húsvéti Urbi et Orbi áldásában a pápa is, sőt vezető amerikai szenátorok - így a szenátus külügyi bizottságának republikánus elnöke, Richard Lugar és az ugyancsak tekintélyes Christopher Dodd - szintén annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a büntetőintézkedések bevezetése előtt az Egyesült Államoknak kétoldalú tárgyalásokat kellene kezdeményeznie Iránnal. "Mindaddig tartogatnám őket, amíg nem lehetünk biztosak a hatásukban" - mondta Lugar a szankciókról, alighanem arra utalva, hogy Moszkva és Peking ma még szinte biztosan megvétózna minden ilyen intézkedést.

Ráadásul akad olyan - a konok ellenállást látva igencsak meglepő - vélemény is, amely szerint akár kompromisszum is elképzelhető. A BBC internetes hírszolgálata például Rahman Gharemanpur iráni politikai elemzőt idézte, aki úgy látja, Teherán meggyőzte a hazai közvéleményt arról, hogy a nukleáris technológia birtokába jutott, a világot pedig arról, hogy e képessége még nem jelent nagy veszélyt. Így az lehet a közös nevező, hogy atomprogramját nem adja fel ugyan, de nem is lép túl vele a mostani, fegyvergyártásra még nem alkalmas szinten.

Az tény, hogy senki nem vitathatja el Irán jogát az atomenergia békés felhasználására (lásd Brent Scowcroft volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó írását a 73. oldalon), a fő kérdés azonban az, hogy kordában lehet-e tartani az iszlám köztársaság nukleáris ambícióit. A gyanú indokolt, már csak azért is, mert Teherán - mindaddig, amíg 2002-ben az IAEA nem értesült róla - 18 éven keresztül titokban folytatta atomkutatásait. A most kiszivárgott hírek mindenesetre arról szólnak, hogy atombomba előállítására egyelőre nem képes az ország, amely hivatalosan 3,5 százalékos urándúsításról számolt be. Az orosz atomenergia-ügynökség, a Roszatom vezetője, Szergej Kirijenko volt kormányfő igyekezett valamelyest bagatellizálni is a helyzetet, mondván: a polgári célokat szolgáló, nukleáris fűtőanyag előállítására alkalmas, legfeljebb 20 százalékos dúsítást az IAEA szabályai sem tiltják, iparszerű nukleáris termelésről pedig Irán esetében még korai beszélni.

Ez utóbbi állásponttal egyébként más szakemberek is egyetértenek, igaz, arról már megoszlanak a nézetek, hogy Teherán mikorra szerezheti meg az atomfegyvergyártás képességét (ehhez olyan dúsított uránt kell előállítania, amely 80-90 százalékban tartalmaz 235-ös izotópot). Abban nagyjából egyetértenek, hogy akár már az évtized végére bekövetkezhet ez a fejlemény, különösen az után, hogy Ahmadinedzsád államfő bejelentette: Iránban egy újfajta, az eddiginél hatékonyabb és gyorsabb urándúsításra alkalmas, úgynevezett P2-es centrifugával kísérleteznek. Szavaiból nem derült ki egyértelműen, hogy működik-e már ilyen berendezés az országban. Valószínűleg erre a kérdésre is választ keres majd az IAEA ellenőreinek újabb csoportja, amely ezen a héten vizsgálódik Iránban, hogy - mint a hivatalos közlemény írja - "megpróbálja eloszlatni az iráni atomkérdés körüli homályt".

POÓR CSABA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A Vatikán a szegényeknek szánt pénzt is magára költi

A Vatikán a szegényeknek szánt pénzt is magára költi

Hét év börtönt kértek a nőre, aki kokain hatása alatt halálra gázolt egy férfit Zuglóban

Hét év börtönt kértek a nőre, aki kokain hatása alatt halálra gázolt egy férfit Zuglóban

Schilling Árpád: Orbán hadsereget épít és háborúzik

Schilling Árpád: Orbán hadsereget épít és háborúzik

Pár nap múlva eldől, ad-e egy nagy pofont a világgazdaságnak Trump

Pár nap múlva eldől, ad-e egy nagy pofont a világgazdaságnak Trump

73 évvel az atomkísérlet után is jól látható a Csendes-óceán "sebe"

73 évvel az atomkísérlet után is jól látható a Csendes-óceán "sebe"

Bőven 700 lóerő feletti, kicsit hibrid és nagyon V8-as kombi Audi jön

Bőven 700 lóerő feletti, kicsit hibrid és nagyon V8-as kombi Audi jön