Egyre jobban terebélyesedő lázadással néz szembe Pervez Musaraf pakisztáni elnök az ország négy tartománya közül kettőben. Baludzsisztánban 23 ezer, az Északnyugati határvidéken pedig 70 ezer katona küzd a nacionalista, illetve vallási színezetű felkelés ellen.

Bombázások lyuggatta hatalmas kráterek, út menti repeszek, lerombolt iskolák és kiégett járművek a földön, a légierő felderítő és harci gépei a levegőben jelzik, hogy a pakisztáni kormány - a hivatalos cáfolatok ellenére - széles körű katonai offenzívát indított Baludzsisztán tartományban az ottani felkelők ellen. A mintegy ötezerre taksált baludzsi felkelők becslései szerint az Afganisztánnal és Iránnal határos tartományban mintegy 23 ezer pakisztáni katona próbálja letörni a lázadozásokat. A harcok március eleje óta éleződtek ki, azóta több százan vesztették életüket. Az iszlámábádi kormány vasárnap "terrorista szervezetként" tiltotta be a három fegyveres ellenálló mozgalom egyikét, a Baludzsi Felszabadító Hadsereget (BLA). A BLA évek óta az első nacionalista csoport, amely a soknemzetiségű Pakisztánban erre a sorsra jutott.

A BLA - a többi baludzsi fegyveres csoporthoz hasonlóan - a hetvenes években jött létre, nagyobb autonómiát és az állami források igazságosabb elosztását követelve. A baludzsiak a perzsából gyökerező saját nyelvet beszélnek, és valószínűleg a térség legrégebbi lakói, de arra panaszodnak, hogy az ország négy tartománya közül Pandzsábnak aránytalanul több forrás és lehetőség jut. A baludzsi nacionalisták csak vonakodva fogadták el az 1947-ben létrejött Pakisztán fennhatóságát, és azóta harcolnak etnikai jogaikért. De most az elkeseredettség olyan mértékű, hogy a válságot a hetvenes évek végi helyzethez hasonlítják, amikor Kelet-Pakisztán - Banglades néven - kivált az országból és független lett. Kelet-Pakisztán viszonylag könnyű helyzetben volt, hiszen India választotta el az ország többi részétől.

Az utóbbi évben mérgesedett el Pakisztán legnagyobb területű, de leggyérebben lakott és legszegényebb tartományának számító Baludzsisztán, valamint a központi kormány közötti viszály, miután Pervez Musaraf elnök elhatározta a térség kőolaj- és földgázkincsének fokozottabb kiaknázását, egy Iránból érkező kőolajvezeték megépítését, illetve egy stratégiai mélytengeri kikötő létesítését az Arab-tenger partján. A tartomány már eddig is az ország energiaszükségleteinek a felét adta, és igen gazdag szénben és rézben. Iszlámábád azt állítja, hogy fejleszti a térséget, a baludzsiak azonban sérelmezik, hogy jóval kevesebbet kapnak a központi forrásokból, mint amenynyi járna nekik, a kormány például nem óhajt változtatni a még 1952-ben megállapított forrásmegosztáson.

Ráadásul a jelek szerint Musaraf nem tűr semmiféle ellenkezést, a pakisztáni Emberi Jogi Bizottság szerint százával hurcolják el a baludzsi pártok tagjait, orvosokat, törzsi vezetőket, sokuk hónapokra vagy évekre tűnik el. Tavaly decemberben Musaraf épphogy megúszott egy ellene elkövetett merényletet a tartományban. A kenyértörés drámaiságát jelzi, hogy a kiterjedtebb függetlenséget követelő baludzsi törzsi vezetők között van az a 80 éves Khan Bugti, aki az ötvenes években még Pakisztán védelmi minisztere volt.

A baludzsi lázadás teljesen független Pakisztán egy másik konfliktusától, amely az ugyancsak Afganisztánnal határos Északnyugati határvidék nevű tartományban dúl. Pontosabban annak határ menti nyugati sávjában, Vazarisztánban, ahol a pastu törzsek évszázadokon át jelentős függetlenségben éltek mindenféle központi hatalomtól. Így volt ez egészen 2001-ig, az amerikai hadsereg afganisztáni inváziójáig, amikor az elűzött tálibok a határ pakisztáni oldalán találtak menedéket. Jelenleg mintegy 70 ezer katona próbálja ellenőrzése alá vonni a törzsi területeket, hogy kiűzze onnan az afgán tálibokat.

A függetlenségükre büszke pastu törzseket azonban nem sikerült megnyernie a központi kormánynak, sőt két militáns hitszónok vezetésével az amúgy is felfegyverzett helyiek és a vallásiskolákból - medreszékből - kikerülő fiatalok tavaly decemberben lényegében egy Talibán típusú felkelést indítottak el. A két vallási vezér - Abdul Khalik és Szadik Núr - saját mozgalmát már a "pakisztáni Talibánnak" nevezi, utalva az afganisztáni tálibokra, akik a szomszédos országban a kilencvenes években egy rendkívül fundamentalista rendszert hoztak létre.

A térségben állítólag bárki hozzáférhet egy oktató videofilmhez, amely azt mutatja meg, mi történik a bűnösökkel az "iszlamista igazságszolgáltatás" súlya alatt. A felvételen levágott fejet lóbálnak egy tömeg előtt; véráztatta holttestek lógnak a fákról, szemeik kinyomva, szájuk pénzzel teletömve; az utcákat halottak borítják. A filmet - a londoni BBC és a The Economist szerint - 2005-ben a Miran Sah nevű helységben vették fel, amikor a csőcselék fegyveres vallástanulók vezetésével bűnözőknek, kábítószer-kereskedőknek, szeszcsempészeknek, uzsorásoknak mondott embereket koncolt fel. Elemzők szerint ez az új mozgalom nem a törzsi függetlenség megőrzéséért, hanem egy önálló fundamentalista rezsim létrehozásáért harcol.

És mintha csak a bajt keresné Musaraf, hiszen Szind tartományban is politikai rebellió készül ellene. Jóváhagyta ugyanis egy duzzasztó építését az Indus folyón a Szindtől északra fekvő Pandzsáb tartományban. A pandzsábiak ellen Szindben is akkora a gyanakvás, hogy máris a víz szándékos "ellopásával" vádolják északi szomszédaikat. A tartományban még saját pártjának vezetői sem álltak ki Musaraf mellett, így az elnök kénytelen volt meghátrálni, és bejelenteni, hogy előbb két másik duzzasztó épül meg. Pakisztán a világ egyik legvízhiányosabb országa, ahol az egy főre jutó vízkészlet mindössze 150 köbméter, szemben például a minden egyes amerikaira jutó ötezerrel. Musaraf népszerűségét az is megtépázta, hogy még mindig százezrek szenvednek a tavaly októberben Kasmírban pusztított földrengés következményeitől, és sok pakisztáni attól tart, az Indiával megkezdett békefolyamat sem vezet sehova.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A magyar kéziválogatott kijutott az olimpiai selejtezőre

A magyar kéziválogatott kijutott az olimpiai selejtezőre

Több pornót néznek iPhone-ról, mint Androidról

Több pornót néznek iPhone-ról, mint Androidról

Négy és fél év alatt harmadszor választanak ma a britek

Négy és fél év alatt harmadszor választanak ma a britek

Ingyen utazhatnak a BKK járatain a budapesti álláskeresők

Ingyen utazhatnak a BKK járatain a budapesti álláskeresők

5 fejlesztés, ami megdobogtatja a geekek szívét 2020-ban

5 fejlesztés, ami megdobogtatja a geekek szívét 2020-ban

Kettős mércét emlegetve magyarázza Kovács Zoltán a maratoni sorosozását

Kettős mércét emlegetve magyarázza Kovács Zoltán a maratoni sorosozását