Tetszett a cikk?

Egyre jobban terebélyesedő lázadással néz szembe Pervez Musaraf pakisztáni elnök az ország négy tartománya közül kettőben. Baludzsisztánban 23 ezer, az Északnyugati határvidéken pedig 70 ezer katona küzd a nacionalista, illetve vallási színezetű felkelés ellen.

Bombázások lyuggatta hatalmas kráterek, út menti repeszek, lerombolt iskolák és kiégett járművek a földön, a légierő felderítő és harci gépei a levegőben jelzik, hogy a pakisztáni kormány - a hivatalos cáfolatok ellenére - széles körű katonai offenzívát indított Baludzsisztán tartományban az ottani felkelők ellen. A mintegy ötezerre taksált baludzsi felkelők becslései szerint az Afganisztánnal és Iránnal határos tartományban mintegy 23 ezer pakisztáni katona próbálja letörni a lázadozásokat. A harcok március eleje óta éleződtek ki, azóta több százan vesztették életüket. Az iszlámábádi kormány vasárnap "terrorista szervezetként" tiltotta be a három fegyveres ellenálló mozgalom egyikét, a Baludzsi Felszabadító Hadsereget (BLA). A BLA évek óta az első nacionalista csoport, amely a soknemzetiségű Pakisztánban erre a sorsra jutott.

A BLA - a többi baludzsi fegyveres csoporthoz hasonlóan - a hetvenes években jött létre, nagyobb autonómiát és az állami források igazságosabb elosztását követelve. A baludzsiak a perzsából gyökerező saját nyelvet beszélnek, és valószínűleg a térség legrégebbi lakói, de arra panaszodnak, hogy az ország négy tartománya közül Pandzsábnak aránytalanul több forrás és lehetőség jut. A baludzsi nacionalisták csak vonakodva fogadták el az 1947-ben létrejött Pakisztán fennhatóságát, és azóta harcolnak etnikai jogaikért. De most az elkeseredettség olyan mértékű, hogy a válságot a hetvenes évek végi helyzethez hasonlítják, amikor Kelet-Pakisztán - Banglades néven - kivált az országból és független lett. Kelet-Pakisztán viszonylag könnyű helyzetben volt, hiszen India választotta el az ország többi részétől.

Az utóbbi évben mérgesedett el Pakisztán legnagyobb területű, de leggyérebben lakott és legszegényebb tartományának számító Baludzsisztán, valamint a központi kormány közötti viszály, miután Pervez Musaraf elnök elhatározta a térség kőolaj- és földgázkincsének fokozottabb kiaknázását, egy Iránból érkező kőolajvezeték megépítését, illetve egy stratégiai mélytengeri kikötő létesítését az Arab-tenger partján. A tartomány már eddig is az ország energiaszükségleteinek a felét adta, és igen gazdag szénben és rézben. Iszlámábád azt állítja, hogy fejleszti a térséget, a baludzsiak azonban sérelmezik, hogy jóval kevesebbet kapnak a központi forrásokból, mint amenynyi járna nekik, a kormány például nem óhajt változtatni a még 1952-ben megállapított forrásmegosztáson.

Ráadásul a jelek szerint Musaraf nem tűr semmiféle ellenkezést, a pakisztáni Emberi Jogi Bizottság szerint százával hurcolják el a baludzsi pártok tagjait, orvosokat, törzsi vezetőket, sokuk hónapokra vagy évekre tűnik el. Tavaly decemberben Musaraf épphogy megúszott egy ellene elkövetett merényletet a tartományban. A kenyértörés drámaiságát jelzi, hogy a kiterjedtebb függetlenséget követelő baludzsi törzsi vezetők között van az a 80 éves Khan Bugti, aki az ötvenes években még Pakisztán védelmi minisztere volt.

A baludzsi lázadás teljesen független Pakisztán egy másik konfliktusától, amely az ugyancsak Afganisztánnal határos Északnyugati határvidék nevű tartományban dúl. Pontosabban annak határ menti nyugati sávjában, Vazarisztánban, ahol a pastu törzsek évszázadokon át jelentős függetlenségben éltek mindenféle központi hatalomtól. Így volt ez egészen 2001-ig, az amerikai hadsereg afganisztáni inváziójáig, amikor az elűzött tálibok a határ pakisztáni oldalán találtak menedéket. Jelenleg mintegy 70 ezer katona próbálja ellenőrzése alá vonni a törzsi területeket, hogy kiűzze onnan az afgán tálibokat.

A függetlenségükre büszke pastu törzseket azonban nem sikerült megnyernie a központi kormánynak, sőt két militáns hitszónok vezetésével az amúgy is felfegyverzett helyiek és a vallásiskolákból - medreszékből - kikerülő fiatalok tavaly decemberben lényegében egy Talibán típusú felkelést indítottak el. A két vallási vezér - Abdul Khalik és Szadik Núr - saját mozgalmát már a "pakisztáni Talibánnak" nevezi, utalva az afganisztáni tálibokra, akik a szomszédos országban a kilencvenes években egy rendkívül fundamentalista rendszert hoztak létre.

A térségben állítólag bárki hozzáférhet egy oktató videofilmhez, amely azt mutatja meg, mi történik a bűnösökkel az "iszlamista igazságszolgáltatás" súlya alatt. A felvételen levágott fejet lóbálnak egy tömeg előtt; véráztatta holttestek lógnak a fákról, szemeik kinyomva, szájuk pénzzel teletömve; az utcákat halottak borítják. A filmet - a londoni BBC és a The Economist szerint - 2005-ben a Miran Sah nevű helységben vették fel, amikor a csőcselék fegyveres vallástanulók vezetésével bűnözőknek, kábítószer-kereskedőknek, szeszcsempészeknek, uzsorásoknak mondott embereket koncolt fel. Elemzők szerint ez az új mozgalom nem a törzsi függetlenség megőrzéséért, hanem egy önálló fundamentalista rezsim létrehozásáért harcol.

És mintha csak a bajt keresné Musaraf, hiszen Szind tartományban is politikai rebellió készül ellene. Jóváhagyta ugyanis egy duzzasztó építését az Indus folyón a Szindtől északra fekvő Pandzsáb tartományban. A pandzsábiak ellen Szindben is akkora a gyanakvás, hogy máris a víz szándékos "ellopásával" vádolják északi szomszédaikat. A tartományban még saját pártjának vezetői sem álltak ki Musaraf mellett, így az elnök kénytelen volt meghátrálni, és bejelenteni, hogy előbb két másik duzzasztó épül meg. Pakisztán a világ egyik legvízhiányosabb országa, ahol az egy főre jutó vízkészlet mindössze 150 köbméter, szemben például a minden egyes amerikaira jutó ötezerrel. Musaraf népszerűségét az is megtépázta, hogy még mindig százezrek szenvednek a tavaly októberben Kasmírban pusztított földrengés következményeitől, és sok pakisztáni attól tart, az Indiával megkezdett békefolyamat sem vezet sehova.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Drámai felvételen menti ki egy aligátor szájából a kutyáját egy floridai férfi

Drámai felvételen menti ki egy aligátor szájából a kutyáját egy floridai férfi

Ennyire üresen talán még soha nem láthatta Indiát

Ennyire üresen talán még soha nem láthatta Indiát

NNK: az influenza elleni oltás több, mint 70 százalékát már beadták

NNK: az influenza elleni oltás több, mint 70 százalékát már beadták