Népszavazáson döntik el ősszel Svájcban, adjanak-e 1 milliárd frank fejlesztési támogatást az unió tíz új tagországának. Az adakozást sokan hevesen ellenzik.

Ilyen könnyen még sohasem sikerült megszerezni a népszavazáshoz szükséges aláírásokat - büszkélkedett a minap Bernhard Hess, a Schweizer Demokraten nevű szervezet elnöke. A jobboldali populista Svájci Néppárttal (SVP) összefonódott mozgalom több kisebb szervezettel együtt a múlt héten továbbította a berni szövetségi kormánynak a 70 905 hiteles aláírást, elérve ezzel, hogy november 26-án Svájc népe döntse el: adjon-e a világ egyik leggazdagabb országa 1 milliárd svájci frank (636 millió euró) fejlesztési támogatást a két éve az EU-hoz csatlakozott tíz országnak.

Az összeg öt évre szólna, csaknem a fele, 489 millió frank Lengyelországnak, 130 millió Magyarországnak, 109 millió pedig Csehországnak jutna. Ennél jóval kevesebbet kapnának a térségbeli kisebbek, így Litvánia, Szlovákia, Lettország, Észtország, Szlovénia, és nem maradna ki a sorból Ciprus és Málta sem. A berni kormány valamennyi érintett országgal közös bizottságban akar dönteni a felhasználásról. A lehetséges finanszírozási területek közé a belbiztonság, az infrastruktúra, a környezetvédelem, a magángazdaság támogatása, a humán és a szociális fejlesztés területei tartoznának.

Az 1 milliárd frank fél százalékát sem teszi ki az unió felzárkóztatási alapjának, az évente folyósítandó összeg pedig kevesebb mint egyhatoda a Svájc által nyújtott összes külföldi segélynek. Csakhogy Svájc még kis összegeket sem szeret kiadni, különösen nemzetközi nyomásra nem. Márpedig Brüsszel az EU és Svájc közti második kétoldalú egyezmény megkötésénél határozottan a berni kormány tudtára adta: igencsak jó néven venné az újaknak adandó támogatást. Bár a svájci társadalom és gazdaság ezer szállal kapcsolódik az EU-hoz, Bern formálisan nem kíván az unió tagja lenni, inkább - vélik Brüsszelben - kétoldalú megállapodásokkal igyekszik élvezni az előnyöket, és kimaradni a hátrányokból. Az 1 milliárd frankot így aztán sokan a schengeni megállapodáshoz történő - igen vágyott - svájci csatlakozás árának tekintik.

A támogatást az úgynevezett keleti segélytörvényben a berni parlament felsőháza téli ülésén egyhangúan megszavazta, pár hónappal később pedig az alsóházon is átment, igaz, ott már éles viták árán. Főként az időnként szélsőséges nézeteket hangoztató néppárti képviselők követelték, hogy az unió nyújtson ellenszolgáltatást a folyósítás fejében. Jelentse ki például - indítványozták -, hogy tiszteletben tartja a svájci banktitkot. Azt is szerették volna elérni, hogy a parlament nyilvánítsa az 1 milliárd frankot lezárt tételnek. Ezzel próbálták megakadályozni, hogy az EU később újabb pénzt csikarjon ki az alpesi országból az esetleges újabb csatlakozók, így például Románia és Bulgária számára.

A támogatás felhasználásáról már részletekbe menő külügyminiszteri tárgyalások indultak Varsóval, ám a segélytörvény egyik záradéka kimondja: a lakosság népszavazáson dönthet róla. Az ellenzők most nem csupán a villámgyors aláírásgyűjtésnek örülnek, hanem a Blick című napilap minapi felmérésének is, mely szerint a svájciak 48 százaléka a segély ellen voksolna, s csak 27 százalékuk helyeselné a folyósítást. "Nem vagyunk fejős tehenek! Miért támogatnánk a gazdaságunkra amúgy is veszélyt jelentő tízeket?" - röpködnek az ellenérvek. "Az 1 milliárd nem kül-, hanem belpolitikai probléma - hangoztatta a Facts című hetilapban Ueli Maurer néppárti elnök -, ne az adófizetők pénzéből osszák, hanem a bankok hozzájárulásából."

A néppárt kivételével az összes parlamenti erő mellett a gazdasági élet vezetői is szorgalmazzák a támogatást, attól tartva, hogy ellenkező esetben Brüsszel megharagszik, Svájc imázsa pedig összeomlik a közép-kelet-európai térségben. Nem is szólva azokról a károkról, amelyek közvetlenül érhetik a külkereskedelmet. Svájc például eddig mentesült attól az uniós intézkedéstől, amely külső országoknak az EU-ba való belépés előtt 24 órával kötelezővé teszi az áruszállítás bejelentését. E mentességről azonban ma már a tíz új tagországnak is szavaznia kell. A pozitív berni döntés az új tagországok nagy tendereinél is növelné a svájci cégek esélyét. Így véli a gazdasági minisztérium mellett működő Economiesuisse gazdaságösztönző szervezet is, amely 3-4 millió frankot ígért a népszavazási kampányra. Nem egészen érdek nélkül: számításai szerint az 1 milliárd jóvoltából 1,2-1,4 milliárd franknyi megrendeléshez juthatnának svájci cégek.

FÖLDVÁRI ZSUZSA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Veszélyes észak-amerikai fűfaj terjed Magyarországon

Veszélyes észak-amerikai fűfaj terjed Magyarországon

Mark Ruffalo is gratulált a magyar ellenzéknek és Karácsony Gergelynek

Mark Ruffalo is gratulált a magyar ellenzéknek és Karácsony Gergelynek

Tönkreverte az ellenzék a Fideszt Pécsen

Tönkreverte az ellenzék a Fideszt Pécsen

Magyarország népe nem Orbán Viktor népe

Magyarország népe nem Orbán Viktor népe

Tóta W.: Ez bizony egy saller, ennyi várost már nem lehet szopatni

Tóta W.: Ez bizony egy saller, ennyi várost már nem lehet szopatni

Alig marad el a rekordtól a választási részvétel

Alig marad el a rekordtól a választási részvétel