Nem közelednek az álláspontok Koszovó jövőbeli státusáról. A lakosság többségét alkotó albánok csak a teljes függetlenséget hajlandók elfogadni, amit viszont Szerbia elutasít.

Szerbia feltalálta az állami önállóság új formáját: a meglehetősen nehezen értelmezhető belső függetlenséget. Az új szóösszetételt Vuk Draskovics szerb külügyminiszter tette közkinccsé, miután a múlt héten kudarccal ért véget az 1999 óta ENSZ-kormányzás alatt lévő Koszovó végleges státusáról februárban kezdett tárgyalássorozat első bécsi csúcstalálkozója. "Szerbia nem akar uralkodni Koszovó fölött, elfogadjuk, hogy az albán többség kormányozza a tartományt. Ám az albánoknak tiszteletben kell tartaniuk a szerb kisebbség jogait. Koszovó önállóan csatlakozhat az EU-hoz, illetve más nemzetközi szövetségekhez, de a teljes szuverenitást szimbolizáló szervezetekbe, mint az ENSZ vagy a NATO, nem léphet be" - magyarázta Draskovics, mit is ért belső önállóságon.

Egyáltalán nem hatódtak meg Draskovics ajánlatától a dél-szerbiai tartomány közel 2 milliós lakosságának mintegy 90 százalékát alkotó albánok vezetői. Közölték is, csak a jelzők nélküli teljes függetlenséget tartják elfogadhatónak, és nem kérnek a belgrádi autonómiajavaslatokból. Agim Ceku koszovói miniszterelnök szerint az albánok nem is azért utaztak az osztrák fővárosba, hogy Koszovó státusáról vitatkozzanak a szerbekkel, hanem a már kivívott gyakorlati függetlenség hivatalos nemzetközi elismeréséért. Ceku szerint aki nem akarja megadni Koszovó teljes függetlenségét, az nem hajlandó elfogadni a koszovói realitásokat.

Immár Szerbiában is érezteti hatását, hogy Draskovics - s hozzá hasonlóan Borisz Tadics szerb államfő, valamint Vojiszlav Kostunica miniszterelnök - keményen kitart a balkáni határok sérthetetlensége, valamint a szerb kultúra és az ortodox egyház bölcsőjének tartott Koszovó megtartása mellett. Kostunica a hét elején azt is kijelentette: Belgrád nem fogja feladni Koszovót csak azért, hogy megnyissa Szerbia csatlakozását az EU-ba. A kormányfő megismételte, hogy függetlenség helyett továbbra is a lényegi autonómiát tartja elfogadhatónak a jelenleg ENSZ-kormányzás alatt lévő tartomány számára. Egy friss közvélemény-kutatás szerint egyébként az utóbbi két évben most esett először jelentősen a legkedveltebb párt, a szélsőségesen nacionalista Szerb Radikális Párt (SZRSZ) népszerűsége, miközben lassú növekedésnek indult a Tadics, illetve Kostunica mögött álló pártok támogatottsága. A szerbiai Gallup-intézet július végi felmérése szerint a Nyugattal való szorosabb együttműködést szorgalmazó pártok - a Szerb Demokrata Párt, a Demokrata Párt, illetve a G17+ nevű szervezet - együttesen közel 50 százalékos támogatást tudhatnak maguk mögött, a radikálisok pedig a milosevicsi szocialistákkal együtt sem tudnák megszerezni a többséget.

A tárgyalássorozatot kezdeményező nyugati hatalmak nem hivatalos közlések szerint ugyanakkor továbbra is az albánok pártját fogják. Változatlanul arra készülnek, hogy 2006 végén feltételes függetlenséget adnak Koszovónak. Ezen az sem változtat, hogy az ENSZ emberi jogi bizottsága legutóbbi jelentése ismét megállapította: a vártnál lassabban javul a Koszovóban maradt kisebbségek sorsa. Nemcsak a mintegy százezres szerb közösség él részleges jogfosztottságban, hanem az egykor 120 ezres roma népcsoport is. A romák négyötödét elűzték otthonaikból, és az ENSZ szerint ma is súlyos diszkrimináció sújtja az albán vádak szerint a szerbekkel szövetséges romákat. Változatlanul korlátozzák a kisebbségiek szabad mozgását, és romák ezreitől tagadták meg a személyazonosításra alkalmas dokumentumok kiállítását.

Bár Martti Ahtisaari, a Koszovó-tárgyalások főközvetítője bízik benne, hogy előrelépés lesz a napokban folytatódó tárgyalásokon, komoly nyomásgyakorlás nélkül aligha lehet rávenni Szerbiát a Koszovóról való lemondásra. A tárgyaló hatalmaknak egyébként a szerbiai belpolitikai helyzetet is mérlegelniük kell, biztosra vehető ugyanis, hogy Koszovót veszni hagyó kormány képtelen lesz a következő parlamenti választások megnyerésére. Belgrádi vélemények szerint egyébként nem kizárt, hogy a nagyhatalmak - amelyek nem érdekeltek a szélsőséges radikálisok hatalomra jutásában - a végső döntés meghozatalával megvárják a szeptemberre jósolt szerbiai előrehozott választásokat. Ha ugyanis folytatódik a jelenlegi trend, a nyugatpárti politikai erők szövetsége esélyes a győzelemre, s az új kormánynak négy éve lesz a várhatóan negatív Koszovó-döntés hatásainak ellensúlyozására.

NÉMETH ANDRÁS

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Lemond parlamenti mandátumáról a Kanári-szigetekről ingázó MSZP-s Tóbiás József

Lemond parlamenti mandátumáról a Kanári-szigetekről ingázó MSZP-s Tóbiás József

A románok után az osztrákok is bevezetik a videóbírót

A románok után az osztrákok is bevezetik a videóbírót

A tudósok üzenik: ne döntsön, amikor éhes

A tudósok üzenik: ne döntsön, amikor éhes

Mészáros és Tiborcz milliárdokat kérnek a befektetőiktől

Mészáros és Tiborcz milliárdokat kérnek a befektetőiktől

Ahány személyi kölcsön, annyi szokás – útmutató a gyors pénzt keresőknek

Ahány személyi kölcsön, annyi szokás – útmutató a gyors pénzt keresőknek

Vezethet-e hat vezérigazgató egy céget?

Vezethet-e hat vezérigazgató egy céget?