Új lendületet adnának az illegális bevándorlás elleni harcnak az EU tagországai, miközben társadalmaik elöregedése miatt egyre nagyobb szükségük van a külföldi munkaerőre.

Mindenki másképp csinálja. Vannak, akik életüket kockáztatva tengeri lélekvesztőkön hánykolódva, kamionok levegőtlen rakterében fuldokolva vagy éppen gyalogszerrel próbálnak bejutni az ígéret földjének tartott EU-ba, különösen a schengeni határok által körülvett belső országcsoportba. Mások hamis okmányokkal érkeznek valamelyik európai reptérre, sokan pedig érvényes vízummal a zsebükben, de előre tudva, hogy a megengedettnél tovább tartózkodnak majd az adott államban. Olyan is akad, akiből azért lesz törvényen kívüli, mert elutasítják menedékkérelmét. Egyvalami közös a sorsukban: mindannyian illegális bevándorlók, s mint ilyenek, védtelenek és jogfosztottak. Számuk az Európai Bizottság (EB) szerint évente több mint 1 millióval nő a 25 tagállamban.

A Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken - az EU legnagyobb illegális "bevándorlókapuján" - az idén már több mint 12 ezren szálltak partra, kétszer annyian, mint tavaly egész évben. Dugig vannak a táborok a Spanyolországhoz tartozó, marokkói területen lévő két enklávéban, Ceutában és Melillában is, ahonnan egyébként az éj leple alatt szinte megállás nélkül kelnek át a kishajók a Gibraltár melletti spanyol tengerpartra. Folyamatosan érkeznek az afrikaiakkal zsúfolásig telt úszó alkalmatosságok a Szicíliától 200 kilométerre fekvő olasz Lampedusa szigetére, valamint a közeli Máltára is. A 7600 kilométer hosszú olasz partok mentén tavaly 22 ezer illegális bevándorlót vettek őrizetbe. Spanyol- és Olaszország anyaországi táborokba továbbítja az Afrikához közeli szigetekről a kéretlen vendégek zömét, az alig 316 négyzetkilométer területű Málta azonban - amely a világ második legnagyobb népsűrűségű állama - nem tud mit kezdeni a menekültekkel. A 390 ezer lakosú szigetország menekültközpontjaiban immár több mint ezer, zömében nyugat-afrikai bevándorló tartózkodik.

Egy illegális bevándorló az össznépességhez viszonyítva Máltának körülbelül azt jelenti, amit Spanyolországnak 100, Olaszországnak 140, Németországnak pedig 205 menekült. Nem csoda, ha a máltai kormány minden alkalmat megragad, hogy felhívja az EU-tagállamok figyelmét a problémára. Nem is eredménytelenül: a 25-ök bel- és igazságügy-miniszteri tanácsa a napokban áldását adta a Jason-műveletre, amelynek keretében az olasz és a görög parti őrség hajói és repülőgépei járőröznek majd Málta térségében. Hasonló közös akció indul Spanyolország kérésére augusztus elején nyolc tagállam részvételével Mauritánia, Szenegál és a Zöld-foki-szigetek felségvizein, hogy megóvja a Kanári-szigeteket a menekültek újabb hullámaitól.

Elsősorban Málta gondjait enyhítené annak a rendelettervezetnek az elfogadása is, amelyet az EB egy nagyobb javaslatcsomag részeként - a három hónapnál rövidebb idejű tartózkodást szabályozó új közösségi vízumkódexszel együtt - július végén terjesztett elő. Ennek alapján a tagállamok önkéntes hozzájárulásával határőrökből, tolmácsokból, egészségügyi szakemberekből álló gyors reagálású határvédelmi csoportokat hoznak létre a varsói székhelyű uniós határrendészeti ügynökség égisze alatt. Az egységes elvek alapján kiképzett soknemzetiségű csoportokat olyan tagállamokban vetnék be - a fogadó ország irányítása alatt -, ahol a helyi hatóságok nem tudnak megbirkózni a menekültáradattal. Málta mellett Ciprus, Görögország, Spanyolország és Olaszország is rászorulhat a segítségre. Az EB emellett hét évre 600 millió eurós menekültalapot képezne e tagállamok számára.

Nem elég az EU külső határain felvenni a harcot az illegális bevándorlással, globális megközelítés szükséges - állapítja meg az illegális bevándorlás elleni küzdelem stratégiáját felvázolni igyekvő minapi EB-közlemény. Ha sikerül is elzárni valamelyik csatornát, attól még nem enyhül az EU-ra nehezedő migrációs nyomás. Miután az Európába irányuló embercsempészet fő észak-afrikai tranzitországa, Marokkó megszigorította az ellenőrzést, a Szaharától délre fekvő és a nyugat-afrikai országokból induló menekültforgalom egy része átterelődött Mauritániába és Szenegálba. Felértékelődött Törökország is, ahová becslések szerint évi 300 ezer illegális - főként afrikai - bevándorló lép be, azt remélve, előbb-utóbb átjut onnan az EU-tag Görögországba.

Az idegenrendészeti intézkedések mellett Brüsszel nagy hangsúlyt helyez a törvénytelen foglalkoztatás kérdésére. A potenciális bevándorlókra ugyanis komoly vonzerőt gyakorol, hogy a hatóságok számos tagállamban szemet hunynak az illegális munkavégzés felett, vagy legalábbis nem büntetik kellő szigorral. Az építő-, a vendéglátó- és a textilipar tömegével alkalmaz harmadik országokból származó illegális munkaerőt, ami nemcsak a versenyt torzítja, de kirívó kizsákmányoláshoz, olykor valóságos rabszolgasághoz vezet.

A bizottsági stratégia másik csapásiránya a tranzitországokkal való együttműködés. Líbiának máris támogatást nyújt az EU menekültközpontok építéséhez, bevándorlási tisztségviselők képzéséhez, a határőrség felszereléséhez. A minap Mauritániának adott egy 2,5 millió eurós segélycsomagot, és a megnövekedett nyugat-afrikai menekültáradat megfékezése céljából hasonló együttműködésről tárgyal Marokkóval és Algériával is. A júliusban mintegy 60 ország részvételével a marokkói Rabatban tartott első migrációs és fejlesztési Európa-Afrika-konferencián ugyanakkor egyetértés alakult ki, hogy a migrációs folyamatokat hosszú távon csak úgy lehet kezelni, ha munkahelyek létesítésével, a kisvállalkozások támogatásával és az infrastruktúra fejlesztésével ösztönzik otthon maradásra a kivándorolni igyekvőket.

A következő, 2007-2013 közti pénzügyi időszakban az EU 18 milliárd eurót szán afrikai országok támogatására. Az is felmerült, a költséges átutalások megkönnyítésével az EU is elősegíthetné, hogy a bevándorlók több pénzt küldjenek haza, elvégre a fejlődő országokban ez az egyik legnagyobb külső fejlesztési forrás. Az EU afrikai partnerei ugyanakkor aggódnak azon uniós tervek miatt, melyek szerint a magasan képzett harmadik országbeli munkavállalóknak kedvezményes bevándorlási és tartózkodási lehetőséget kínálnának. Az ilyen agyelszívás ellensúlyozására Brüsszelben azon gondolkodnak, miként lehetne érdekeltté tenni a gazdaságilag sikeres bevándorlókat abban, hogy ideiglenesen vagy akár végleg visszatérjenek hazájukba, és ott vállalkozásba kezdjenek az Európában felhalmozott tőkéjükkel és tudásukkal. A Belgiumban működő Mida-program eddigi tapasztalatai azt mutatják, a visszatelepülők a nehéz körülmények miatt többnyire megbánják döntésüket.

VIDA LÁSZLÓ / BRÜSSZEL

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Oslóban azt kérik a lakosoktól, hogy pisiljenek a zuhanyzóba

Oslóban azt kérik a lakosoktól, hogy pisiljenek a zuhanyzóba

Varju László mentelmi eljárásával indul a Parlament őszi ülésszaka

Varju László mentelmi eljárásával indul a Parlament őszi ülésszaka

A Takarék-vezér vette át Mészáros Lőrinc helyét egy Felcsúthoz köthető cégben

A Takarék-vezér vette át Mészáros Lőrinc helyét egy Felcsúthoz köthető cégben

Az olajipart védő ellentüntetők várták Greta Thunberget Kanadában

Az olajipart védő ellentüntetők várták Greta Thunberget Kanadában

Verseny nélkül tarolhatnak Mészáros Lőrinc cégei a paksi közbeszerzéseken

Verseny nélkül tarolhatnak Mészáros Lőrinc cégei a paksi közbeszerzéseken

GKI: Lakhatási válság fenyeget Budapesten

GKI: Lakhatási válság fenyeget Budapesten