Az USA-párti külpolitikát és a brit muszlimok Pakisztánhoz kötődő szálait sejtik a légi közlekedési káoszt és pánikot okozó múlt heti londoni merényletkísérlet hátterében.

"Még mindig igen magas a valószínűsége egy terrortámadásnak" - jelentette ki John Reid brit belügyminiszter hétfőn, miután kritikusról súlyosra mérsékelték a múlt héten leleplezett londoni merényletkísérlet miatt elrendelt riadókészültségi szintet Nagy-Britanniában. Ezúttal nem kellett hogy bomba robbanjon és emberek haljanak meg, a puszta terrorfenyegetés is káoszt és megpróbáltatást okozott a világ legforgalmasabb repülőterén, a londoni Heathrow-n. Legalább százezer embert érintettek a járattörlések, a várakozások, a szigorodó utazási előírások, miután kiderült, hogy a terroristák múlt csütörtökön a brit fővárosból az USA-ba tartó tíz utasszállító repülőgépet akartak felrobbantani.

A pánik érthető: ha sikerül az egyes vélemények szerint a 2001. szeptember 11-ei amerikai támadásokhoz fogható akció, több mint négyezer ember halt volna meg. A pakisztáni titkosszolgálat figyelmeztetésére azonban a Scotland Yard a múlt héten letartóztatott 24 muszlim britet azzal a gyanúval, hogy szinte egy időben, lehetőleg nagyvárosok felett, az utastérbe üdítőitalos palackokban felcsempészett robbanószert használva akarták megsemmisíteni a gépeket. Bár a most letartóztatottak célja lapzártánkig nem derült ki, a londoni metró elleni, 52 halálos áldozattal járó tavalyi merénylet és a két héttel későbbi támadáskísérlet tükrében egyre több elemző hívja fel a figyelmet: Nagy-Britannia az erőszakos, szélsőséges iszlám célpontjává és egyben inkubátorává vált.

Az Európa egyik legnagyobb - nem hivatalos becslések szerint kétmilliónál is népesebb - muszlim közösségének számító brit muszlimok számtalan társadalmi problémával küszködnek. A kormány idei statisztikája szerint a 16-24 év közti muszlimok körében 28 százalékos a munkanélküliség, szemben a korosztály 12 százalékos átlagával. Általában kevésbé iskolázottak, és számos diszkrimináció éri őket - írja a The New York Times -, ami miatt sokan idegennek érzik magukat az országban.

Nagy-Britannia sohasem törekedett arra, hogy olvasztótégely legyen, inkább a multikulturális társadalomban hitt. Az ottani muszlimok 81 százaléka egy minapi felmérés szerint elsősorban muszlimnak, és csak másodsorban britnek tartja magát. Spanyolországban ez az arány 69, Németországban 66 százalékos. A bevándoroltak gyermekei és unokái is általában származási országuk alapján azonosítják magukat - és az angolok is így ítélik meg őket. A kulturális különbség különösen a külvárosi környezetben érhető tetten, ahol a brit fiatalok sokat italoznak, kimaradoznak, csonka családokban nőnek fel, ami - írta nemrég Timothy Garton Ash a The Guardian című lapban - taszítja a jobbára szintén ezeken a környékeken élő muszlim társaikat.

London külpolitikája is hozzájárul a brit muszlimok radikalizálódásához, akik határozottan elutasítják az afganisztáni és az iraki háborúban való brit részvételt, illetve Izrael támogatását a libanoni Hezbollah ellenében. Ráadásul a muszlim világ szemében a fő gonosznak tartott George W. Bush amerikai elnök leghűségesebb szövetségese éppen a brit kormányfő, Tony Blair, akihez a múlt pénteken levélben fordult 38 brit muszlim szervezet - köztük a mérsékelt Brit Muszlim Tanács -, sürgetve a kormányt, hogy változtasson külpolitikáján.

Nagy-Britannia kétségkívül áldozata is saját toleranciájának, amelynek alapján a bevándorlók, sőt a máshol törvényen kívüliek paradicsomává vált. A nyolcvanas és a kilencvenes években a szigetország számos szélsőséges muszlimot fogadott be, akiket hazájukból gyújtó beszédeik miatt utasítottak ki. A szólásszabadság jegyében Londonban szinte bármiről lehetett prédikálni, a terrorizmus dicsőítését például csak a tavalyi merénylet után minősítették bűnténynek. A muszlim - különösen a Pakisztánból érkező - emigránsok révén a brit fővárost már évek óta Londonisztánnak is nevezik.

A tavalyi metrórobbantások elkövetőihez hasonlóan a most őrizetbe vettek közül többen is pakisztáni származásúak. A hatvanas évek első emigránshulláma főként Pakisztánból, annak is elsősorban a legelmaradottabb vidékeiről érkezett. Az akkor jöttek többsége ma is csak töri az angolt, és azóta sem tudott beilleszkedni a társadalomba. Nagy-Britanniában született gyermekeik a modern nyugati életforma és szüleik hagyománytisztelete között őrlődnek. A társadalom szélére sodródott fiatal muszlimok gyakran a mecsetekben keresnek vigaszt, amelyeket szintén olyan imámok vezetnek, akik maguk is a vidéki Pakisztánból jöttek.

Arra egyelőre nincs bizonyíték, hogy a múlt heti merényletkísérletre Pakisztánból jött volna a parancs, de brit biztonsági szakértők hangsúlyozzák a pakisztáni kapcsolat jelentőségét. A pakisztáni titkosszolgálat (ISI) napokkal a tervezett merénylet előtt hét embert - köztük két brit állampolgárt - vett őrizetbe, ami állítólag arra késztette londoni társaikat, hogy előbbre hozzák a merényletet. Az ISI hónapok óta együttműködik a brit MI5 szolgálattal, ami azt jelzi, hogy Pervez Musaraf pakisztáni elnök igyekszik hű szövetségesként viselkedni a terror elleni globális harcban.

A terror egyik legfőbb fészkévé vált azonban Pakisztán - mutatnak rá szakértők -, és ezzel a jelek szerint Iszlámábád nem akar vagy nem tud mit kezdeni. Valószínűleg máig az Afganisztánnal határos hegyekben rejtőzködik az al-Káida vezetése, köztük Oszama bin Laden, és a magára találó Talibán is pakisztáni területről kap támogatást. Az afgán-pakisztáni határvidéken találtak menedéket az üzbegisztáni szélsőségesek, a Csecsenföldtől Indonéziáig különféle területekről érkezett radikális csoportok. Ezek a mozgalmak a pakisztáni törzsi területek nagy részét "sária államnak" kiáltották ki, ahol az iszlám a törvénykezés egyetlen forrása. A The Daily Telegraph szerint a Pakisztán nyugati részén fortyogó muszlim szélsőségesség veszélyesebb, mint a 2001-ben elkergetett tálibok konzervatív ideológiája volt. Ha úgy tetszik - tartják elemzők -, az al-Káida pakisztanizálódott.

Továbbra is vita tárgya, hogy az al-Káidának mekkora közvetlen szerepe volt az utóbbi évek merényleteiben. Azt azonban kevesen vitatják, hogy a terrorhálózat új stratégiája a közvetett segítségnyújtás az interneten keresztül. Bin Laden ma már inkább csak inspirációt ad a radikalizálódó fiatal muszlimok új nemzedékének, akiket általában helyben toboroznak, különös hangsúlyt helyezve arra, hogy európai útlevéllel rendelkezzenek. Amerikai titkosszolgálati források szerint mindazonáltal a leghatékonyabb toborzó erő az USA iraki fellépése elleni tiltakozás, illetve a muszlimok közel-keleti harcaival való szolidaritás.

KERESZTES IMRE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Világ

Mecsettanulmány

Békés, barátságos emberek, tévedésből hozhatták kapcsolatba őket a terrorizmussal - vélekedtek a szomszédok arról a 24...

Rendelőbe ment lopni a hatvani nő, de egyből lebukott

Rendelőbe ment lopni a hatvani nő, de egyből lebukott

Egy ember meghalt az M2-es autóúton történt balesetben

Egy ember meghalt az M2-es autóúton történt balesetben

A gyöngyöspataiak, akiknek "a haza egy kevéssé pozitív hangzású s tartalmú szó"

A gyöngyöspataiak, akiknek "a haza egy kevéssé pozitív hangzású s tartalmú szó"

Őskáosz a NAT-körül: hat különböző verzió kering, a kormány még nem döntött

Őskáosz a NAT-körül: hat különböző verzió kering, a kormány még nem döntött

Végül enged Irán: kiadják a kezükből a lelőtt ukrán repülő feketedobozait

Végül enged Irán: kiadják a kezükből a lelőtt ukrán repülő feketedobozait

Hatalmas bulit csinál a Brexitből Boris Johnson

Hatalmas bulit csinál a Brexitből Boris Johnson