Felengedés

Utolsó frissítés:

Tetszett a cikk?

Oldódni látszik a kormányalakítási patthelyzet Csehországban, miközben a duzzadó költségvetési hiány miatt egyre távolibbnak tűnik az euróbevezetés feltételeinek a megteremtése.

Igaza lett Jirí Paroubek leköszönő cseh kormányfőnek, a szociáldemokrata párt elnökének, aki a patthelyzetet eredményező júniusi parlamenti választás után epésen megjegyezte: a győztes polgári demokraták (ODS) a kezüket sem moshatják meg pártja hozzájárulása nélkül. Két és fél hónappal a választás után, hétfőn végre esély kínálkozott a politikai állóháború feloldására. A lehetőséget az adta, hogy a jobboldali ODS - élén a pártot nyolc év után győzelemre vivő Mirek Topolánek pártelnökkel - lényegében minden szociáldemokrata követelésnek engedett.

A kormányfői ambíciókat dédelgető Topolánek lemondott a szociáldemokraták javára a házelnöki posztról, majd a kereszténydemokratákkal (KDU-CSL) és a zöldekkel (SZ) megkötött koalícióról, végül szakértők bevonásával kisebbségi kabinet alakítására szánta el magát. Persze a szociáldemokraták is engedtek: az általuk delegált házelnök megbízatása csupán ideiglenes; lemond, ha az új jobboldali kormány kétszeri próbálkozásra sem kap bizalmat. Ez esetben a parlamenti pártok között újabb alkura lesz szükség a kormányalakításra felkérendő politikus személyének kiválasztásában. A döntés joga az alkotmány szerint átszáll ugyan az államfőről a házelnökre, ő azonban nem fog élni ezzel. A polgári demokraták azért ragaszkodtak a házelnöki poszthoz, mert tartottak attól, ha a tisztséget ellenlábasaik kapják, harmadszorra saját pártelnöküket, Paroubeket nevezik ki. Václav Klaus államfő ugyanis a választás után jelezte: Paroubeknek nem ad kormányfői megbízatást. A szociáldemokraták, valamint a mellettük álló kommunisták (KSCM) erre megmakacsolták magukat.

A végül a Klaus által javasolt kompromisszum eredményeként hétfőn a - 200 fős alsóházban egyaránt 100-100 mandátumot szerzett - jobboldali és baloldali pártok hetedszeri nekifutásra megválasztották a házelnököt, Miroslav Vlceket, valamint helyetteseit és a bizottsági tisztségviselőket. Az immár működőképessé vált parlamenttel végre elindulhat a kormányalakítási procedúra. Paroubek jelezte is, hogy - lapzártánk után, vélhetően még a hét elején - benyújtja lemondását, így nincs alkotmányos akadálya annak, hogy az államfő mihamarabb kinevezze Topoláneket, akinek ezek után egy hónapja lesz a kormányalakításra és az alsóház bizalmának az elnyerésére.

Miközben gőzerővel folyik a kormányalakítás, Bohuslav Sobotka pénzügyminiszter hétfőn az új kabinet létrejöttéig még hivatalban lévő Paroubek-kormány elé terjesztette a jövő évi költségvetés tervezetét, amely nemcsak elemzők, de helyettese, Edouard Janota szerint is veszélyezteti az euró 2010-re tervezett bevezetését. Sobotka a hazai össztermék (GDP) 3,8 százalékára rúgó, 88 milliárd koronás (1 cseh korona = 9,60 forint) hiánnyal számol, ám maga is elismerte: a takarékossági intézkedések nélkül a deficit ennél is magasabb lehet. A nagyobb hiány főként abból fakad, hogy az eddiginél 17 százalékkal magasabbak lesznek a szociális kiadások, amelyek így az összkiadások közel felét, mintegy 470 milliárd koronát tesznek ki. A tervek szerint jövőre egyebek mellett 5,3 százalékkal emelnék a nyugdíjakat, 4,5 százalékkal pedig az állami alkalmazottak bérét. Némely tételeken ugyanakkor spórolnának: a kiszivárgott hírek szerint visszavennének az úgynevezett ceruzapénzből, jelenleg ugyanis minden cseh elsős diák ezer koronát kap az iskolakezdéskor.

Pedig Prága tavaly az euróra való áttérés minden feltételének eleget tett, a költségvetési hiány is a GDP 3 százaléka alatt volt. A 2006-os büdzsé tavalyi elfogadásakor már engedékenyebbnek bizonyult a parlament: 3,3 százalékos hiányra adta áldását. Elemzők ezúttal meglehetősen szkeptikusak, számításaik szerint a pénzügyi tárca valójában már most 130 milliárd korona jövő évi hiánnyal számol. A tárca átvételére készülő ODS-es Vlastimil Tlusty azonban nem tartja kizártnak, hogy a deficit akár a GDP 5,1 százalékára, 170 milliárd koronára is felszökik, mert, mint fogalmazott, a kormány "bevetett néhány trükköt"a valóság megszépítésére.

Ezek egyike szerinte, hogy Sobotka 20 milliárd koronás privatizációs bevétellel számol. Pedig az uniós jogszabályok - érvel az ODS politikusa - nem teszik lehetővé, hogy az e forrásból származó pénzeket közvetlenül a költségvetés egyensúlyi pozícióinak a javítására használják fel. Adóemelésre is készülnek a szociáldemokraták, pluszbevételként szerepel ugyanis a dohánytermékek magasabb adója. Elhalasztanák ugyanakkor a munkaadói járulékok csökkentését tartalmazó, ily módon bevételkieséssel járó új egészségbiztosítási törvény érvénybe léptetését. Valószínűleg halasztást szenved az állami szférában béremeléssel járó közalkalmazotti törvény is.

A kormányzásra készülő ODS ugyan a kiegyensúlyozott állami gazdálkodás híve, ám semmiképpen sem kívánja elsietni az euróra való áttérést. "Az eurót akkor kell bevezetni, ha erre megérik a helyzet" - tette magáévá a térség kormányai által egyre többet hangoztatott elvet a pénzügyminiszteri posztra esélyes Tlusty. Hasonlóan vélekedett az ODS-szel koalícióra készült kereszténydemokrata pártelnök, Miroslav Kalousek is, aki rossz érvnek tarja, hogy azért kell takarékoskodni és népszerűtlen intézkedéseket hozni, hogy a gazdasági mutatók megfeleljenek a maastrichti kritériumoknak.

Klaus államfő - aki a kilencvenes évek elején pénzügyminiszter, majd hét éven át kormányfő volt - sem aggódik az euró esetleges késése miatt. A köztudottan euroszkeptikus elnök korábban már kijelentette: "Csehországban nagyon szívesen fizetek koronával, nem érzem az euró hiányát."

KOKES JÁNOS / PRÁGA