A teherbíró képesség mellett gazdasági és külpolitikai célok is komoly szerepet játszanak a fejlett országok segélyezési politikájában.

HVG
Messze elmaradnak segélyezési vállalásaiktól a világ fejlett országai. Mindeddig csupán öt állam - Norvégia, Dánia, Luxemburg, Svédország és Hollandia - teljesítette az ENSZ 1970-es felhívását, hogy évente nemzeti összjövedelmük (GNI) legalább 0,7 százalékát fordítsák a legszegényebb országok fejlődésének elősegítésére. A célkitűzést ugyan a világszervezet szinte valamennyi tagállama elfogadta, ám a többség - köztük jó néhány a világ leggazdagabb országai közül - jócskán elmarad a hivatalos fejlesztési támogatás (ODA) ENSZ által elvárt mértékétől.

A nemzetközi segélyezésben a morális megfontolások gyakran önérdekkel párosulva jelennek meg. Az viszonylag ritka, hogy egy gazdag állam puszta felelősségérzetből igyekszik előmozdítani az elmaradottak gazdasági fejlődését. Nem egy országban valamiféle nemzeti lelkiismeret-furdalást okoz a gyarmatosító múlt révén elért gazdagság, és a kormányok szinte kötelességüknek érzik az egykori alárendelt területek támogatását. Az önzetlennek látszó segélyezés mögött máskor tisztán biztonságpolitikai érdekek húzódnak meg, mint például egy ország vagy régió stabilitásának megőrzése, a hatalmi egyensúly fenntartása, a túlnépesedés elkerülése. Újabban a migráció megfékezése, a terrorizmus kialakulásának megelőzése és a környezetvédelmi szempontok is szerepelnek az indítékok között. Gyakran még pénzügyileg is megtérül a támogatás: a donorország, kötött segélyezéssel, sokszor saját vállalatai előtt nyithat meg új piacokat.

Mégis, az utóbbi években kezdenek érdek nélküli, konkrét akciókban testet ölteni az ENSZ kezdeményezésére 2000-ben elfogadott ezredfordulós fejlesztési célok (Millennium Development Goals). A gyermekhalandóság vagy az AIDS visszaszorításától a környezet védelméig több témát is érintő nyolcpontos iránymutatás a szegénység és a nyomor jelentős világméretű csökkentését helyezte kilátásba 2015-re (HVG, 2004. szeptember 4.). Egyik fő terepe az oktatás, ahol a cél, hogy tíz év múlva a legszegényebb országokban is mindenki részesüljön alapoktatásban. Malawiban és Ugandában ezért például amerikai pénzből iskolákat fejlesztenek, tanárokat képeznek, és kampányokkal ösztönzik a családokat, hogy taníttassák gyerekeiket. Bangladesben pedig riksákra szerelt tévén, kedvcsináló rajzfilmek segítségével tanítják a gyerekeket írni, olvasni, számolni. Az oktatási cél eléréséhez azonban az ENSZ gyermekalapja (UNICEF) szerint a következő években a tavalyi fejlesztési pénz háromszorosára, évi 9,1 milliárd dollárra lenne szükség.

Az óriási bürokrácia és a donorországok támogatási politikájának összehangolatlansága ugyanakkor rontja a segélyezés hatékonyságát. Az ODA-támogatásokból - 2005-ben ez mintegy 100 milliárd dollár volt - évente 60 ezer projekt valósul meg világszerte, és egy-egy program óriási adminisztrációs terhet ró az érintett fejlődő országra. Tanzániában például a segélyekkel kapcsolatban korábban évente közel tízezer jelentés készült, és volt olyan esztendő, amikor kétezer külföldi delegációt fogadtak. A kormány ezért 2002-ben felszólította a donorokat: hangolják össze fejlesztési politikájukat. Az Oxfam nemzetközi civil szervezet felmérése szerint a fejlődő országok az amerikai és világbanki segélyeket tartják a legbürokratikusabbnak, a brit támogatásokat pedig a leginkább felhasználóbarátnak.

A világ segélyeinek 95 százalékát a legfejlettebb országokat tömörítő OECD tagállamai nyújtják, élen az egymástól teljesen eltérő fejlesztési elképzelésekkel bíró EU-USA-Japán hármassal. Az EU - a világ legnagyobb donorközössége - a támogatások közel 55 százalékát adja. Brüsszel a tagállamok fejlettségi különbségét figyelembe véve határozta meg a támogatási szintet: 2015-re a régi tagoknak 0,7, az újaknak 0,33 százalékot kell elérniük. A következő években Magyarországnak is fokozatosan növelnie kell ilyen kifizetéseit, hogy túl tudjon lépni a nemzetközi összehasonlításban meglehetősen alacsony, a GNI-hoz viszonyított 0,09 százalékos szinten. A magyar támogatások közel fele jelenleg a Balkánra és a kelet-európai régióba irányul, másik része pedig fejlődő országokba, mint például Vietnam vagy Etiópia.

A világon a legnagyobb összeget az USA költi fejlesztési segélyekre. Nemzeti jövedelméhez viszonyítva azonban a támogatások mértékét tekintve az utolsó előtti helyen áll a nagy donorországok rangsorában. Washington fejlesztési tevékenysége hagyományosan erősen külpolitika-függő: ilyen volt a második világháború után a Marshall-segély, később a szovjet térnyerés ellensúlyozása a fejlődő világban, az utóbbi időben pedig a terrorizmus elleni fellépésben, a közel-keleti biztonság megteremtésében kapnak jelentős szerepet az amerikai segélyek.

Japán második a donorországok között, segélyeivel azonban szinte kizárólag Ázsiára koncentrál. Figyelemre méltó, hogy Tokió jelentős fejlesztési támogatást nyújt Kínának, amely az utóbbi években maga is donorországgá emelkedett. A Kínába irányuló japán támogatások az utóbbi időben szinte kizárólag környezetvédelmi projektekre irányulnak - ami a földrajzi közelség miatt Tokiónak legalább annyira érdeke, mint Pekingnek.

Kína segélyezési politikájában - különösen egyre lendületesebb afrikai fejlesztési költekezésében - nyilvánvaló mozgatórugó az ország növekvő nyersanyagigénye, valamint a piaci lehetőségek keresése, de éppennyire fontos indok Japán ENSZ BT-tagságának a megakadályozása. Hu Csin-tao kínai államfő idei tavaszi afrikai útján például 4 milliárd dollárt ígért az olajban gazdag Nigériának többek között olajfinomítók létrehozására és a vasúthálózat fejlesztésére. Peking növekvő térségbeli befolyását az is szavatolja, hogy támogatási politikája általában nem függ az adott ország politikai rendszerétől.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A lehető legrosszabbkor támad a rejtélyes új vírus

A lehető legrosszabbkor támad a rejtélyes új vírus

Több mint 3 milliót keres egy focista az NB I.-ben

Több mint 3 milliót keres egy focista az NB I.-ben

Kézilabda: még egy győzelem, és jöhet az olimpiai selejtező

Kézilabda: még egy győzelem, és jöhet az olimpiai selejtező

Már hatan haltak bele a koronavírusba Kínában

Már hatan haltak bele a koronavírusba Kínában

Tucatjával nyithattak illegális hoteleket Budapesten

Tucatjával nyithattak illegális hoteleket Budapesten

Madonna szinte az utolsó pillanatban mondott le egy koncertet

Madonna szinte az utolsó pillanatban mondott le egy koncertet