Tetszett a cikk?

Emelkedett hangú programokkal emlékezett a terrortámadások ötödik évfordulójára az USA, ám a háttérben mély a megosztottság. A terrorizmus elleni harc sikerpropagandája kudarcokat is leplez.

Az amerikaiak nem érzik teljes biztonságban magukat, és nem tartják elképzelhetetlennek, hogy az al-Káida - amely a New York és Washington elleni, 2001. szeptember 11-ei terrormerényletek ötödik évfordulón ismét megfenyegette Amerikát és szövetségeseit - újra lecsap. Legalábbis ezt jelzik a friss közvélemény-kutatások, és így vélekedik az utca embere, de még George W. Bush, az USA republikánus elnöke, sőt a következő, 2008-as elnökválasztás egyik demokrata favoritjának tartott Hillary Clinton, New York állam szenátora is ezt hangsúlyozza.

Az évforduló kapcsán sokszor elhangzott "Amerika 2001 óta biztonságosabb, de a biztonság nem teljes" megállapítás érthető, hiszen a New York melletti newarki repülőtéren - ahonnan öt éve a Pennsylvania államban lezuhant negyedik gép indult végzetes útjára - a minap a kerítésen belül fogtak el két körözött hajléktalant, és ma sem lehet kizárni, hogy a biztonsági szűrőn átment alkalmazottak között "alvóügynökök" várnak bevetési parancsra. Pedig az amerikai repülőterek és nagyobb vasútállomások hemzsegnek a biztonsági emberektől, fegyveres katonáktól. Az öt éve életre hívott közlekedési biztonsági ügynökség emberei minden egyes légi utast alaposan átvizsgálnak, és hosszadalmas keresztkérdésekkel próbálják kideríteni, van-e valamilyen terrorgyanús szándéka. New Yorkban és környékén a merényletek óta 2,3 milliárd dollárt költöttek a közlekedési infrastruktúra biztonságának megerősítésére. Egy minden mozgást követő, 138 millió dolláros megfigyelőrendszer kiépítése azonban csak 2008-ban fejeződik be a régió három nagy légikikötőjében. Pedig az ilyen technológia nem igazán újdonság, az USA által a terrortámadás után másfél évvel megszállt Bagdad nemzetközi repülőterén is működik ilyen.

A látványos biztonsági intézkedésekből az évforduló idejére a New York központjának számító Times Square-en már csak a szinte minden sarkon posztoló rendőrök maradtak. Az élet - a lakók többségének véleménye alapján helyesen - visszazökkent a régi kerékvágásba, a merényletre a Manhattan szigetének déli részén lévő "nyílt sebhely" és persze az emelkedett hangulatú ünnepségek utaltak. Na meg az, hogy az amerikai tévécsatornák hétfőn dokumentumműsorokkal és az öt évvel ezelőtti felvételek újrajátszásával tisztelegtek az áldozatok előtt. Akik nevét ugyanúgy egytől egyig felolvasták, mint az egyéves évfordulón. Vajmi keveset változott a helyszín is: a Világkereskedelmi Központ romoktól eltakarított helyére ugyanaz az ideiglenes rámpa vezet, mint négy éve, a terület délkeleti sarkánál található, a Deutsche Banknak is otthont adó 43 emeletes épület lebontását pedig még mindig nem kezdték el, hiába áll mellette évek óta a toronydaru.

Látszólag lázas munka folyik viszont a tervezőasztaloknál. Épp az évfordulóra időzítve jelentették be, hogy az USA függetlenségi nyilatkozatának évére emlékeztetve 1776 láb (541 méter) magasra tervezett, jelképnek szánt Szabadság torony mellett elkészült a másik három felhőkarcoló terve is. A terület bérleti jogát hetekkel a támadás előtt megvásárló Larry Silverstein, az ingatlan tulajdonjogával rendelkező New York és New Jersey közlekedési hatósága, illetve a biztonságért felelős rendőrség közti fél évtizedes huzavona alapján azonban sokan kétségbe vonják, hogy tényleg ez lesz-e a végleges beépítési terv. Különösen, hogy Manhattan déli részén elsősorban luxuslakások épülnek, irodákra és üzletekre a közeljövőben aligha lesz akkora kereslet, mint amekkora alapterület a rajzokon szerepel. Máig emlékeznek arra is a helyiek, hogy a két éve - az újjászületés kezdeteként meghirdetett ünnepség keretében - elhelyezett, 20 tonnás alapkövet csendben ki kellett ásni, mert útban volt a Szabadság torony módosított tervéhez. Sorozatos viták miatt késik az áldozatok emlékműve is. Ennek hiányában a túlélők és hátramaradottak egyik szervezete rendezett be egy kiállítást az áldozatok egykori használati tárgyaiból, illetve fényképeiből a területet szegélyező Liberty Street egyik épületében.

A New Yorkban vasárnap koszorúzó Bush az évforduló emelkedettségéhez igazodva nem beszélt a helyszínen, mondandóját másnap este tévében, főműsoridőben fejtette ki. Igyekezett visszaidézni az öt évvel ezelőtti állapotot, amikor a demokraták és a republikánusok egyetértettek abban, mit kell tenni, és ismét kapcsolatot próbált teremteni az USA elleni terrortámadás és az iraki háború között. Csakhogy óhajai egyikének a teljesülésére sem számíthat. Miközben ugyanis jottányit sem engedett abból az érveléséből, hogy a terrorizmus elleni harc - amelynek megjósolhatatlan hosszúságát mostani beszédében is elismerte - központi frontja éppen Irakban található, a demokraták azt állítják, a Fehér Ház pont a katonai kalanddal vonta el az erőforrásokat az Amerikát valóban fenyegető iszlám szélsőségesekkel szembeni küzdelemtől. Mint a Washington Post amerikai napilap vasárnapi számának oknyomozó írásából kiderül, a neokonzervatívok befolyása alatt álló Bush-adminisztráció már 2002 elején, néhány hónappal a terrortámadás és közvetlenül a tálib rezsim megdöntése után elkezdte visszavonni a kommandósokat és a robotrepülőgépeket az al-Káida vezetőinek üldözéséből, mert Irak ellen készült. Miközben azt hangsúlyozta, nincsenek háborús tervei, csak az ENSZ által elrendelt embargót akarja betartatni Bagdaddal.

A terrortámadás szélesebb összefüggésbe emelése - amire a beszédében újabb kísérletet tett a demokrácia közel-keleti meggyökereztetését egyenesen "generációja feladatának" minősítő amerikai elnök - létfontosságú a republikánusok, illetve a népszerűségben és hitelességben rekordmélységbe süllyedt Bush számára. A november 7-ei időközi kongresszusi választások központi témája ugyanis az iraki háború lesz. Az pedig egyes felmérések szerint már a vietnami konfliktusnál is élesebben megosztja az amerikaiakat. A kérdésben nemcsak a demokraták és a republikánusok között húzódik mély szakadék, de az utóbbiak körében is megjelentek a törésvonalak.

Az amerikaiak öt éve fellángolt patriotizmusa a csúsztatásokkal és nyílt hazugságokkal rájuk kényszerített iraki háború káosza miatt mostanra alábbhagyott. A törvényhozás két házában lévő többségük megtartásáért küzdő republikánusok ezért ismét ki akarják használni az évfordulós emlékidézést. A kongresszusban például csupa olyan, nemzetbiztonságinak mondott kérdéseket tartalmazó - egyebek mellett a lehallgatások lehetőségét kiszélesítő - törvénytervezetet szánnak benyújtani, amelyek révén a terrorfenyegetettséget már nem eléggé érző szavazók fejébe vésik: biztonságukat csakis a republikánusok tudják garantálni.

NAGY GÁBOR / NEW YORK

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Világ

Memóriazavarók

Az ötödik évfordulóra készülve hétfőn az egykori New York-i Világkereskedelmi Központ környékéről a távolabbi utcákba...

Észak-Macedónia miniszterelnöke legális füvezéssel hozna turistákat

Észak-Macedónia miniszterelnöke legális füvezéssel hozna turistákat

A nőgyógyászokra nem vonatkozna az új egészségügyi szolgálati jogviszony

A nőgyógyászokra nem vonatkozna az új egészségügyi szolgálati jogviszony

Elfogták a férfit, aki rágyújtotta a lakást három emberre a XV. kerületben

Elfogták a férfit, aki rágyújtotta a lakást három emberre a XV. kerületben