Tetszett a cikk?

Alapjaiban látszik megváltozni az EU és Törökország viszonya, miután az Európai Parlament szokatlanul kemény feltételeket állított a török csatlakozás elé. A szimpátiavesztés kölcsönös.

Ankarának az EU-csatlakozás előtt el kell ismernie, hogy Törökországban a 20. század elején népirtás áldozatává vált több százezer örmény - áll az Európai Parlament (EP) külügyi bizottsága által múlt héten elfogadott új országértékelésben. Az EP tavaly már sürgette Ankarát, hogy ismerje el az örmények ellen elkövetett bűnöket, a kitétel azonban eddig soha nem szerepelt belépési kritériumként. Ráadásul a dokumentum továbblép, és említést tesz - az EP-ben még soha el nem hangzott - két másik vádról is: Törökországban a múlt században a Fekete-tenger déli partvidékén élő pontuszi görögök és a délkelet-anatóliai szír ortodox keresztények is népirtás áldozataivá váltak (lásd Népirtáspolitika című írásunkat).

A dokumentum az eddigi legkeményebb hangú figyelmeztetés Ankarának a több mint négy évtizede tartó integrációs folyamatban. Cem Özdemir török származású német EP-képviselő szerint ezzel újabb akadály gördült a török csatlakozás elé. A szokásos bírálatok - az igazságszolgáltatás függetlenségének hiánya, a lelkiismereti szabadság korlátozása, a hadsereg túlzott politikai szerepe vagy a vallási és kisebbségi jogok, valamint a nők jogainak sérülése - felsorolása után a jelentés azt is megállapítja, hogy Törökországban lelassult a reformfolyamat.

Mindezek után a törökországi reformerőknek s a Törökország csatlakozását támogató uniós politikusoknak csak az a halvány remény maradt, hogy az EP plenáris ülése szeptember végén nem fogadja el a dokumentumot. Ennek azonban kevés az esélye. A külügyi bizottságban ugyanis a jelentés lehengerlő többséggel - 52 igen és hat nem szavazattal, illetve nyolc tartózkodás mellett - ment át, ami érzékelteti: újabban az európai honatyák politikai hovatartozástól függetlenül szeretnének kemény feltételeket támasztani Ankarával szemben.

Bár José Manuel Barosso, az Európai Bizottság elnöke elfogadhatatlannak ítélte, hogy az örmény kérdés a török csatlakozás kritériumává váljék, a dokumentumot kevés brüsszeli politikus bírálta. Óriási csalódást keltett viszont a jelentés az EU iránt egyébként is bizalmatlan török közvéleményben, a médiában és a politikai elitben. Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök pedig egy keményszavú nyilatkozatban álmodozással vádolta az EP döntéshozóit.

Ankarának elege van abból is, ahogy az EU a kurd kérdést kezeli. Bár Brüsszel tavaly végre elfogadta, hogy a török állam ellen immár húsz éve harcoló Kurd Munkapárt (PKK) terrorszervezet, az EU - Ankara szerint - mégsem ennek megfelelő politikát folytat. Törökország például a PKK pénzügyi és szervezeti hátterének feltárásához kér több támogatást. A jelentés is elismeri, hogy a PKK terrorista eszközöket is használ, de a török kérés ellenére sem fordul felhívással a törökországi legális kurd mozgalmakhoz: tartsák magukat távol a PKK-tól. Ehelyett felhívja Ankarát, csökkentse tíz százalékról ötre a parlamentbe jutás küszöbét, nagyobb esélyt adva a legális kurd nemzeti mozgalmaknak.

Két, viszonylag nyugalomban eltelt év után az idén már mintegy 15 pokolgépes merényletet követtek el, amelyeket a Kurdisztáni Szabadság Sólymai (TAK) nevű szervezet számlájára írnak. A 2004-ben alapított TAK célja, hogy a népszerű török üdülőhelyeken végrehajtott robbantásokkal elriassza a külföldi turistákat, és ezzel megrendítő csapást mérjen a török gazdaságra. Ankara úgy véli, a szervezetet a PKK hozta létre, hogy a városi civil lakosság ellen elkövetett támadásokat ne vele hozzák kapcsolatba.

A csatlakozási tárgyalásokat közvetlenül fenyegető veszély azonban egyelőre továbbra is a ciprusi kérdés. Ebben ugyanis egy év alatt szemernyit sem változott Törökország álláspontja, és tavaly hiába írta alá az EU-val kötött társulásról és vámunióról szóló megállapodás hatályát a tíz új uniós tagállamra is kiterjesztő jegyzőkönyvet, azt máig nem ratifikálta és nem hajtotta végre. A jelentés szerint Ankarának mielőbb el kell ismernie a szigetországot, és meg kell nyitnia kikötőit, repülőtereit a ciprusi hajók és repülőgépek előtt.

TARIK DEMIRKAN

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Világ

Népirtás-politika

Az Oszmán Birodalom kormánya 1915-ben határozott a Kelet-Anatóliában élő örmények elköltöztetéséről.

Kis híján elsírta magát a keze láttán a horrorbalesetet szenvedett F1-es versenyző

Kis híján elsírta magát a keze láttán a horrorbalesetet szenvedett F1-es versenyző

A vártnál jóval többen akarják 5G-s mobilra cserélni telefonjukat

A vártnál jóval többen akarják 5G-s mobilra cserélni telefonjukat

3 millió új galaxist találtak 300 óra alatt az ausztrál tudósok

3 millió új galaxist találtak 300 óra alatt az ausztrál tudósok