Válságot okozhat az EU-török viszonyban, hogy a francia nemzetgyűlés támogatta az örmény népirtás tagadásának büntethetőségéről szóló törvényt. Eközben a népirtást elismerő Orhan Pamuk török író kapta az idei irodalmi Nobel-díjat.

Váratlan akadály tornyosul Törökország három évtizede tartó európai integrálódásának eddig is igen rögös útján: a francia nemzetgyűlés a múlt héten megszavazta az ottomán törökök által az örmények ellen 1915-ben elkövetett népirtás tagadását bűncselekménynek kimondó törvény tervezetét. Törökországban, ahol hivatalosan mindig is cáfolták a népirtás vádját, felháborodottan fogadták a hírt, Tayyip Erdogan török kormányfő első felindulásában megtorló intézkedéseket helyezett kilátásba Franciaország ellen. Jacques Chirac francia államfő azzal igyekezett tompítani a válság élét, hogy a hét végén telefonon bocsánatot kért Erdogantól, és állítólag megígérte, minden tőle telhetőt megtesz a tervezet törvénnyé válása ellen.

Erre azonban lehet, hogy nem is lesz szükség. Az ellenzéki szocialisták által kezdeményezett tervezetnek ugyanis még át kell mennie a párizsi szenátuson is - ahol elfogadása több mint kétséges -, majd második olvasatra visszajut a nemzetgyűlésbe, és ha ott újra átmegy, csak akkor kerül aláírásra Chirac elé. Akárhogy alakul is, a nemzetgyűlési szavazás által keltett hullámok könnyen elsodorhatják Törökország egy évvel ezelőtt kezdett EU-csatlakozási tárgyalásait. Európai diplomaták szerint ugyanis a lépés - a felkorbácsolt török nacionalista érzelmek miatt - szinte lehetetlenné teszi az ankarai kormány számára, hogy engedjen egy másik vitás kérdésben, Ciprus ügyében. Ankara ugyanis nem ismeri el a nicosiai görög ciprióta kormányt, amely a sziget egészét képviseli az EU-ban. Ciprus továbbra is megosztott, egyesítésének ENSZ-tervét 2004-ben a görög rész nem fogadta el, holott Ankara és a török ciprióták áldásukat adták rá.

Brüsszel azt várja Ankarától, hogy nyissa meg vízi és légi kikötőit a ciprusiak előtt, máskülönben az EU decemberi csúcsértekezletén befagyasztja vagy a jelenleginél is lassúbb ütemre állítja a csatlakozási tárgyalásokat. Nicosia vétójával máris megakadályozta, hogy az EU újabb tárgyalási fejezeteket nyisson meg, a 35-ből eddig csak egyet, a tudományról és kutatásról szóló fejezetet zárták le júniusban.

Kétségtelen, hogy Franciaország félmilliós örmény kisebbsége - amely a legnagyobb az EU-ban - komolyan lobbizott a tervezet benyújtása érdekében. Az örmény külügyminiszter és a francia törvényhozók egy része is az emberi jogok és értékek védelmeként értékelték a kezdeményezést, amely egyébként egyéves börtön- és 45 ezer euró pénzbüntetést helyez kilátásba, ugyanannyit, mint a holokauszt tagadásáért.

Az 577 fős képviselőház 106:19 arányú szavazásában prózai ok is szerepet játszott. Egy nemrég készült felmérés szerint a franciák 60 százaléka ellenzi Törökország EU-tagságát. Márpedig Franciaországban jövőre parlamenti és elnökválasztást tartanak, és a konzervatívok legesélyesebb jelöltje, Nicolas Sarkozy a török csatlakozás ellen szállt síkra. Valószínű szocialista riválisa, Segolene Royal még nem foglalt állást, annyit viszont közölt: Ankarának el kell ismernie az örmények elleni népirtást, hogy EU-tagjelölt maradhasson.

Ankara úgy tartja, amikor az első világháborúban Oroszország lerohanta Törökországot, az örmények partizánharcot kezdtek az Ottomán Birodalom ellen. Ankara mindig is cáfolta, hogy szisztematikusan irtották az örményeket, de azt elismeri, hogy a háborúban örmények és törökök ezrei is meghaltak. A népirtás tényét elfogadók szerint az ottomán hadsereg 1915 májusában az örmények tömeges deportálását kezdte meg Kelet-Törökországból, és 1,5 millióan vesztek oda a mészárlások vagy éhínség következtében.

Az EU-val szemben egyre bizalmatlanabb törökök újabb európai támadásnak érezhetik a francia szavazást. Ráadásul Orhan Pamuk török író kapta az irodalmi Nobel-díjat, amit Stockholmban egy órával a múlt csütörtöki párizsi szavazás után jelentettek be (lásd Átpolitizált irodalmi Nobel-díj című írásunkat a 21. oldalon). Pamuk ellen januárban a török identitás megsértéseként hazájában éppen azért indult eljárás, mert egy svájci lapnak nyilatkozva azt mondta, 1 millió örmény halt meg az Ottomán Birodalom területén az első világháborúban.

Az ankarai kormány keze azért is meg van kötve, mert a parlament éppen a múlt csütörtökön szavazta meg, hogy egy év múlva általános választást tartanak. Márpedig az Erdogan vezette EU-barát Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) népszerűsége egy szeptemberi felmérés során 26 százalékra apadt a két hónappal korábbi 33-ról. Erdogan helyzete is kényes: a hírek szerint jelöltetni szeretné magát a jövő májusi, a parlamentben tartandó elnökválasztáson. Az AKP reformlendülete eközben kifulladóban, a munkanélküliség továbbra is magas, és a török világi elit továbbra sem bízik az iszlamista gyökerű pártban. A magát a világi török köztársaság őrangyalának tartó hadsereg pedig a múlt pénteken - aligha véletlen időzítéssel - közölte: két nappal korábban örmény katonák lőttek át az 1993 óta lezárt török-örmény határon.

KERESZTES IMRE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Lecserélik a Samsung mobilos főnökét

Lecserélik a Samsung mobilos főnökét

Minden második magyarnak rossz a szeme

Minden második magyarnak rossz a szeme

Beperli az MTI-t a Magyar Helsinki Bizottság

Beperli az MTI-t a Magyar Helsinki Bizottság

Nem biztos, hogy tetszeni fog: más lett a Google kereső

Nem biztos, hogy tetszeni fog: más lett a Google kereső

Kizárnák az olimpiáról a súlyemelést a szövetség doppingbotránya miatt

Kizárnák az olimpiáról a súlyemelést a szövetség doppingbotránya miatt

Negyvennégy gyöngyöspatai már nyilatkozott is, hogyan kéri a kártérítést

Negyvennégy gyöngyöspatai már nyilatkozott is, hogyan kéri a kártérítést