HVGAz előreláthatóan 40 millió bevándorló ellenére is 2 százalékkal csökkenő összlakosság mellett 77 százalékkal, azaz...

HVG
Az előreláthatóan 40 millió bevándorló ellenére is 2 százalékkal csökkenő összlakosság mellett 77 százalékkal, azaz 58 millióval több 65 évesnél idősebb ember él majd 2050-ben az EU tagállamaiban, mint 2004-ben. Köztük 174 százalékkal - 32 millióval - többen lesznek 80 év felettiek, miközben a 15-64 év közti munkaképes népesség addigra 16 százalékkal, 48 millióval csökken. A termékenységi ráta visszaesése, a születéskor várható átlagos élettartam meghosszabbodása és a második világháború után született baby-boom-nemzedék nyugdíjba vonulása azt eredményezi, hogy az évszázad közepén a mostani négy helyett két munkaképes korú európainak kell majd eltartania egy-egy 65 évesnél idősebb honfitársát. Ez a mainál összehasonlíthatatlanul nagyobb terhet ró majd az ellátórendszerekre - kondította meg a vészharangot az Európai Bizottság (EB) minap publikált közleménye.

A népesség elöregedése miatt az életkorhoz kötődő - nyugdíj- és egészségügyi ellátással, időskori gondozással, oktatással és munkanélküli-támogatással kapcsolatos - közkiadások 2050-re átlagosan mintegy 10 százalékkal, a hazai össztermékre (GDP) vetítve 3-4 százalékponttal emelkednek az EU-ban. Brüsszeli szakértők szerint ha a tagállamok nem teljesítik a stabilitási és konvergenciaprogramjaikban foglalt középtávú célkitűzéseket, nem parancsolnak megálljt a túlköltekezésnek és nem reformálják meg az életkorhoz kapcsolódó ellátórendszereiket, az évszázad derekán a jelenleg 63 százalékos GDP-arányos átlagos államadósság közel 200 százalékra ugorhat az EU-ban. A tagállamok több mint kétharmada képtelen lesz megfelelni az adósságállományra vonatkozó 60 százalékos maastrichti kritériumnak.

A közpénzügyek pillanatnyi helyzete és az életkorral összefüggő kiadások várható növekedése szerint a tagállamok eltérő kihívásokkal szembesülnek, de az országok felének komoly, több mint 2 százalékpontos költségvetési kiigazítást kell végrehajtania, hogy hosszú távon fenn tudja tartani az államháztartás egyensúlyát - mutat rá az EB elemzése. A feladatot nehezíti, hogy az EU-ban és az eurózónában nemzetgazdasági szinten amúgy is viszonylag magas - 2000-2004 között átlagosan 41 százalék fölötti - a GDP-arányos adóterhelés. Svédországban és Dániában már 50 százalék körül mozog a jövedelemelvonás, de Ausztriában, Belgiumban, Finnországban és Franciaországban is meghaladja a 45 százalékot. A három balti államnak, valamint Ciprusnak, Írországnak és Szlovákiának a legnagyobb a játéktere, esetükben a teher 33 százalék alatti.

Elsősorban a kiadások lefaragásával véli kordában tarthatónak az államháztartásokat az EB. Az egyes országok demográfiai és gazdasági kilátásai, az életkorhoz kapcsolódó közkiadások szerkezete és a kiinduló költségvetési pozíciók persze különböznek egymástól. Az EB értékelése szerint a legnagyobb kockázatnak - a konvergenciakövetelmények szempontjából jelenleg a legrosszabb tanulónak számító - Magyarország mellett Ciprus, Csehország, Görögország, Portugália és Szlovénia van kitéve. Mind az öt országban "rendkívül jelentős" kiadásnövekedés prognosztizálható a társadalom elöregedése folytán, ráadásul a tetemes hiány miatt sürgős költségvetés-konszolidáció szükséges, különösen - hangsúlyozza az EB - Magyarországon, valamint Görögországban és Portugáliában.

A kedvezőtlen demográfiai folyamatok dacára a nők és idősek aktívabb munkába állása miatt a becslések szerint egészen 2017-ig még növekszik is a foglalkoztatás az EU-ban. Utána viszont a munkaképes lakosság fogyása egyre erőteljesebben érezteti hatását. Az EB szerint a tagállamoknak a következő tíz évet kell kihasználniuk a cselekvésre. Hosszú távon fenntartható pályára kell állítaniuk az államháztartásokat, mérsékelni kell az államadósságot, bővíteni a foglalkoztatást, főként a nők és az idősebb korosztály körében, és fokozni a munkatermelékenységet. Végül át kell alakítani a nyugdíj-, egészségügyi és tartós gondozási rendszereket, amihez sok tagállam még hozzá sem kezdett. A nyugdíjreformnak - hangsúlyozza az EB - együtt kell járnia a munkában töltött idő növelésével.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Világ

Vologya utcája

Hálásak lehetnek az EU állam- és kormányfői Vlagyimir Putyin orosz elnöknek: a finnországi Lahtiban tartott találkozójuk a moszkvai vacsoravendég nélkül szinte észrevétlen maradt volna.

Vandálbiztos és időjárásálló automatákat vesz a MÁV

Vandálbiztos és időjárásálló automatákat vesz a MÁV

Elárulta Varga Judit, milyen lehetne a keresztény-konzervatív zöldpolitika

Elárulta Varga Judit, milyen lehetne a keresztény-konzervatív zöldpolitika

András herceg nem akar együttműködni az FBI-jal az Epstein-ügyben

András herceg nem akar együttműködni az FBI-jal az Epstein-ügyben

A rossz levegő miatt ingyenessé tették a tömegközlekedést Szkopjéban

A rossz levegő miatt ingyenessé tették a tömegközlekedést Szkopjéban

 Válaszra sem méltatta az elitgimnáziumok igazgatóit az Emmi, amikor a NAT-ról érdeklődtek

Válaszra sem méltatta az elitgimnáziumok igazgatóit az Emmi, amikor a NAT-ról érdeklődtek

Ki a győri választás nyertese? Egyértelműen maga Orbán Viktor

Ki a győri választás nyertese? Egyértelműen maga Orbán Viktor