Stratégiaváltás előtt áll az USA a polgárháborúba süllyedt Irakban, és nem kizárt, hogy párbeszédre kényszerül térségbeli ellenségével, Iránnal.

A felkelők gyors leverését ígérte Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter a 2003 márciusában kezdődött iraki konfliktus elején. George W. Bush elnök 2004-ben úgy nyilatkozott, hogy sarokba szorították a gerillákat. Dick Cheney alelnök 2005-ben pedig úgy vélte, az ellenállás az utolsókat rúgja. Az utóbbi hetekben azonban más jellegű nyilatkozatok láttak napvilágot, igaz, nem a legfelső vezetők részéről. Az amerikai külügyminisztérium tisztviselője, Alberto Fernandez az Al-Dzsazira katari tévének például vasárnap azt mondta, hogy az USA arrogánsan és ostobán viselkedik Irakban. A külügy rögtön igyekezett cáfolni a kijelentést, mondván, rosszul idézték a diplomatát, vagy ha mégis pontosan, az csakis magánvélemény lehet. Nem sokkal később maga Fernandez is visszavonta kijelentéseit, és bocsánatot kért.

De hiába a cáfolat. Bush, Rumsfeld és Cheney egy szombaton tartott videokonferencián azt volt kénytelen hallani Irakban szolgáló amerikai katonatisztektől, hogy a Bagdad pacifikálására két hónapja indított hadművelet elbukott, és felül kell vizsgálni az Egyesült Államok Irak-stratégiáját. Egy pár nappal korábban napvilágot látott katonai jelentés szerint pedig az utóbbi hetekben ötödével nőtt az amerikai katonák elleni támadások száma. Mivel ebben a hónapban e hét elejéig 85 amerikai katona vesztette életét, a hadsereg számára az október lehet a harmadik legvéresebb hónap Irakban a 2003. márciusi invázió kezdete óta.

A mészárszékké változott főváros megmentésére két hónappal ezelőtt indított legutóbbi offenzívában 15 600 amerikai katona vesz részt, akikhez 9600 iraki katona és 30 ezer rendőr csatlakozott. Az amerikaiak állítólag eddig majd százezer otthont kutattak át, de a merényletek és támadások száma mégsem csökkent. Humanitárius szervezetek szerint a bagdadi kórházak és egyetemek dolgozóinak létszáma 80 százalékkal csökkent, a fővárosban százezrek kényszerültek elhagyni otthonaikat. Márpedig - vélik amerikai katonai vezetők - ha Bagdadban nem sikerül valamiféle békét teremteni, nem lehetséges az egész országra kiterjedő rendezés sem.

Feltűnő - mutatott rá az elnök egyik tanácsadója -, hogy Bush ejtette retorikájából a Közel-Kelet szívében egy virágzó demokrácia megteremtésére való utalást. Amikor továbbra is a győzelmet említi végső célként, leginkább már csak egy olyan Irakra gondol, amely kormányozza, fenntartja és megvédi önmagát - tette hozzá egy, a The New York Timesnak név nélkül nyilatkozó kormányzati tisztviselő. Elemzők - és immár washingtoni tisztviselők is - egyre határozottabban arról beszélnek, hogy Bush nehéz döntések előtt áll Irak kapcsán.

Bár az elnök egyelőre csak taktikai váltást hajlandó elfogadni, sokak szerint a nemrég létrehozott kétpárti Iraki Munkacsoport feladata éppen az, hogy új stratégiát dolgozzon ki. A Bush család barátjaként számon tartott James Baker korábbi külügyminiszter vezeti a testületet, amely a november 7-ei időközi kongresszusi választások után teszi meg javaslatait. Az előrejelzések alapján a republikánusok nagy valószínűséggel így is mindkét házban elveszítik többségüket.

Kiszivárogtatások szerint a csoport mindenképpen új megközelítést fog javasolni. Például új diplomáciai kezdeményezést a közel-keleti béke megteremtésére. Ennek keretében az USA - akár egy nemzetközi konferencia révén - párbeszédre kényszerülne két ellenségével, az Irakkal szomszédos Szíriával és Iránnal. Különösen Teherán játszhat stabilizáló szerepet, hiszen a síita Irán jelentős befolyásoló tényező a síita többségű Irakban. A londoni The Sunday Times azt is tudni véli, hogy a Baker-csapat Irak feldarabolásának a gondolatával is eljátszott, három - síita, szunnita és kurd - autonóm területre osztva az országot.

Szakértők azonban már az ötlet hallatán is rémeket látnak: az ország lakosságának 53 százaléka négy nagyvárosban él, melyek közül három vegyes lakosságú. A már folyó etnikai tisztogatás a felosztás nyomán olyan méretűvé válna, ami a balkáni szenvedéseket is túlszárnyalná. Egyes becslések szerint a 26 milliós lakosságból már eddig is 1,5 millióan költöztek el otthonaikból, és további 1,2 millióan távoztak külföldre. Fogyatkozik az ország egykor 1,5 milliósra becsült keresztény közössége is.

Amerikai és olasz kutatók egy csoportja szerint a polgári áldozatok száma 600 ezer körül lehet, ami jóval magasabb szám, mint az ENSZ által becsült adat. Megbízható halálozási adatok híján a szakértők 2 ezer család körében végeztek felmérést, és így próbálták megbecsülni az invázió kezdete óta megölt iraki civilek számát. Az Observer brit hetilap egy hónapos saját tényfeltáró kutatása után arról számolt be, hogy különösen védtelenek a nők. Síita és szunnita vallási szélsőségesek szabadon gyilkolják azokat a nőket, akik nem takarják el arcukat, vagy munkába állnak, gengszterbandák pedig rendszeresen erőszakolnak meg nőket.

Az irakiaknak is vannak ötleteik a vérontás megállítására. A szunniták egyik vezetője például azt javasolta, hogy a síiták vezette kormányt váltsa fel egy ötfős erős junta, amely szükségállapotot rendelne el, sőt akár a parlamentet is feloszlatná, hogy teljhatalmával véget vessen az erőszaknak. Anthony Cordesman, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának Irak-szakértője úgy vélte, "nagy a valószínűsége" annak, hogy Núri al-Maliki kormányát a következő hónapokban megdöntik. Úgy tűnik, Maliki valóban képtelen az öldöklés megfékezésére, a kormányát alkotó pártoknak ugyanis nem érdekük saját milíciájuk feloszlatása.

A The New York Times értesülése szerint az amerikai kormány menetrendet készít Maliki számára, amelyben rögzítenék, hogy a bagdadi kabinetnek mikorra milyen eredményeket kell felmutatni az erőszak féken tartásában és az ország feletti biztonsági ellenőrzés átvételében. A feladatot bonyolítja, hogy nemcsak gerillaharc folyik a kormány és az amerikai megszállók ellen, hanem egyre véresebb szunnita-síita vallásháború is. Eközben mind nagyobb méreteket ölt a síita fegyveres csoportok közti hatalmi harc. Irak teljes összeomlása pedig - mutatnak rá szakértők - az eddigieknél is kiválóbb terepet biztosítana az al-Káida terrorhálózatnak.

KERESZTES IMRE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Soros: A Facebook azon mesterkedik, hogy újra Trump legyen az elnök

Soros: A Facebook azon mesterkedik, hogy újra Trump legyen az elnök

Lódítanak a miskolci szülészet nyílt levelében, volt már náluk bőrszín miatti megkülönböztetés

Lódítanak a miskolci szülészet nyílt levelében, volt már náluk bőrszín miatti megkülönböztetés

Kisfia gügyögéséből vágott össze egy AC/DC-dalt a kitartó apa – videó

Kisfia gügyögéséből vágott össze egy AC/DC-dalt a kitartó apa – videó

Ezek voltak tavaly a legnépszerűbb elektromos autók Magyarországon

Ezek voltak tavaly a legnépszerűbb elektromos autók Magyarországon

Paksi bővítés: engedélyt kapott egy konyha

Paksi bővítés: engedélyt kapott egy konyha

Eszenyi Enikő: „Drága Laci, nagyon hiányzol!”

Eszenyi Enikő: „Drága Laci, nagyon hiányzol!”