Tetszett a cikk?

Kemény kormányalakítási tárgyalások várhatók Belgrádban, miután sem a győztes radikális nacionalisták, sem a demokratikus pártok nem szereztek abszolút többséget.

HVG
Senki sem vonult fel pártzászlókkal a belvárosban, nem dudáltak a győztes pártok támogatói, elmaradt a nyilvános örömünnep, s csak a szokásosnál több rendőrautó utalt arra vasárnap éjjel Belgrádban, hogy néhány órával korábban parlamenti választások voltak. "Pár évvel idősebbek és tapasztaltabbak vagyunk" - magyarázta a visszafogottságot hétfő hajnali sajtóértekezletén Borisz Tadics szerb államfő, ám azt is hozzátette: a pártprogramok hasonlósága ellenére hosszas kormányalakítási tárgyalássorozat várható.

"Győztek a demokratikus, Európa felé forduló pártok" - állapították meg elégedetten a belgrádi Száva-központban összegyűlt politikai elemzők a választási eredmények láttán. Könnyen elképzelhető azonban, hogy a politológusok túl korán örülnek, hiszen igencsak kétséges, hogy a 250 fős szkupstinában most 146 helyet szerzett demokratikus erők kormányt tudnak-e alakítani. Az egyelőre kizártnak látszik, hogy a Szlobodan Milosevics elnöksége idején az 1990-es években az országot irányító, és most a voksok harmadának a megszerzésével a választásokat lényegében megnyerő szélsőséges nacionalista Szerb Radikális Párt (SZRSZ) kerüljön hatalomra. Velük ugyanis egyetlen komolyabb erő sem akar koalícióra lépni. Belgrádban így aztán még azt sem zárják ki, hogy a törvény által megszabott kilencven napon belül sem sikerül kormányt alakítani, ami egyet jelentene új választások kiírásával.

A külföld által nagyon remélt Nyugat-barát koalíció gyors megalakulásának esélyeit főleg az rontja, hogy az egymáshoz viszonylag hasonló programot képviselő pártok vezetői meglehetősen rosszban vannak egymással, s a legkisebb kompromisszumot is a politikai ellenféltől elszenvedett súlyos személyes vereségként élik meg. Ez vezetett kudarchoz a 2003-as választások után is, amikor a Vojiszlav Kostunica vezette Szerbiai Demokrata Párt (DSZSZ) végül a Milosevics-féle utódpárt szocialisták (SZPSZ) külső támogatásával tudott kisebbségi kormányt létrehozni. Részben a személyi ellentétekkel magyarázható, hogy mindkét nagypárt - a DSZSZ és a Tadics államfő vezette Demokrata Párt (DSZ) - ragaszkodik a miniszterelnöki poszthoz, s úgy tűnik, a DSZSZ csak akkor hajlandó komoly koalíciós tárgyalásokba kezdeni, ha Kostunica kormányfő maradhat. Tadics azonban máris jelezte: saját pártja képviselőjét akarja megbízni a kormányalakítással. Ráadásul Bozsidar Gyelics volt pénzügyminisztert szeretné a kormányfői székben látni, akivel viszont a liberális közgazdászok által vezetett G17+ élén álló Mlagyan Gyinkics nem hajlandó együttműködni. A helyzetet bonyolítja, hogy a demokratikus tömb negyedik tagja, a Liberális Demokrata Párt (LDP) nevű szövetség a választások után azonnal hazugnak nevezte a Kostunica-kormányt, és kizárta a velük való együttműködést.

Belgrádban egyébként csak a másfél évvel ezelőtt alakult LDP főhadiszállásán lehetett valamiféle választási hangulatot érezni: Kostunica nevének elhangzásakor füttyszó hallatszott, ám amikor Csedomir Jovanovics pártelnök arról beszélt, hogy parlamentbe kerülésük a 2003-ban meggyilkolt miniszterelnök, Zoran Gyingyics győzelmét is jelenti, mindenki éljenzésben tört ki. Gyingyics egykori saját pártja, a DSZ politikusai viszont nem tartották fontosnak a megölt kormányfőre való emlékezést.

Valamelyest javítja Kostunica tárgyalási pozícióit, hogy ha elakadnak a koalíciós egyeztetések, akár a nacionalistákkal való együttműködés sem kizárt. Erre persze jelenleg kicsi az esély - ebben a radikálisok sem igazán bíznak, amit az is bizonyít, hogy belgrádi székházukban a többség megszerzése ellenére is igen rossz hangulat honolt vasárnap éjjel -, ám helyi elemzők a HVG kérdésére hangsúlyozták: eddig szinte mindig olyan koalíció jött létre, amire korábban kevesen számítottak. A radikálisok rosszkedve persze azzal is magyarázható, hogy a Nemzetközi Törvényszék (NT) hágai fogdájában ülő Vojiszlav Seselj pártelnök nevével fémjelzett szervezet az utóbbi egy évben sokat veszített népszerűségéből: egy évvel ezelőtt még közel 40 százalékos volt a támogatottságuk, most csak 28,5. Elvesztették ráadásul több, korábban bevehetetlennek tűnő fellegvárukat: visszaszorultak Dél-Szerbiában, s a koszovói szerb választók körében sem végeztek az első helyen. "A magukat demokratikusnak nevező pártok eladták Koszovót, csak a radikálisok képesek visszaszerezni a tartományt, valamint Horvátország és Bosznia szerbek lakta területeit. Amíg nem a radikálisok kormányozzák Szerbiát, nem lesz rend nálunk" - panaszkodott a HVG tudósítójának az ultranacionalisták székházánál összegyűlt kemény mag egyik, magát Brankónak nevező tagja.

A külföld mindenesetre mindent megtesz, hogy a demokraták ezúttal egymásra találjanak. A voksolás előtti napokban nagy volt a nemzetközi sürgés-forgás Belgrádban - a román államfő, a görög miniszterelnök, valamint az osztrák, a szlovén, a szlovák és a norvég külügyminiszter is tiszteletét tette a szerb fővárosban. A választási eredményt elégedetten nyugtázó Brüsszelben hétfőn jelezték, hogy a következő hetekben is több hasonló vizit várható Szerbiában. Az EU egyébként többször is megerősítette, hogy a leendő kormány összetétele döntően befolyásolja majd, mikor folytatódhatnak Szerbia uniós társulási tárgyalásai. A párbeszédet Brüsszel tavaly fagyasztotta be, miután az EU megítélése szerint Szerbia nem tett meg mindent annak érdekében, hogy Ratko Mladics, a boszniai szerbek háborús bűncselekmények elkövetésével vádolt volt főparancsnoka az NT elé kerüljön. Bár a hivatalos álláspont szerint Belgrádnak fogalma sincs arról, hol bujkál az egykori tábornok, a HVG belgrádi értesülései szerint Szerbia ígéretet tett a Mladics utáni kutatás hatékonyságának növelésére, és állítólag az is elhangzott, hogy a választások után nem sokkal Hágába kerül a boszniai szerb főtiszt. A szerbek egyébként megosztottak, a HVG tudósítójának kérdezősködésére többen azt mondták, hogy a szerbség érdekében Mladicsnak akár önként kellene jelentkeznie Hágában. A radikális és szocialista párthoz húzók persze inkább Tadics elnököt küldenék el Szerbiából.

A kormányalakítási tárgyalásokra mindenképpen komoly hatást gyakorol majd, hogy miként döntenek a nagyhatalmak az e héten újra induló tárgyalásokon a hivatalosan Szerbiához tartozó, ám 1999 óta ENSZ-kormányzás alatt álló Koszovó végleges státusáról. Martti Ahtisaari, az ENSZ-főtitkár Koszovó ügyében illetékes különképviselője a szerb választásokra való tekintettel nemrég elhalasztotta rendezési javaslatainak nyilvánosságra hozatalát, ám valószínű, hogy még az új kormány megalakulása előtt közzéteszi elképzeléseit. Meg nem erősített források szerint Koszovó feltételes, illetve ellenőrzött függetlenségének a megadását szorgalmazza, s a szerbség bölcsőjének tartott, immár albán többségű tartomány elvesztése komoly hullámverést okozhat Szerbiában.

A viszonylag zökkenőmentes kormányalakítás egyébként nem csak az európai integráció felgyorsítása szempontjából lenne fontos. Szerbia az utóbbi két évben - a súlyos belpolitikai viták ellenére - talpra állt: a hazai össztermék (GDP) évente 7 százalékkal emelkedett, s évi 2 milliárd dollár körüli külföldi tőke érkezett. Csökkenőben a még mindig magas - hivatalosan 12, de állítólag ennek a dupláját is elérő - munkanélküliség, és két év alatt 10-ről 7 százalékra mérséklődött a pénzromlás. Az utóbbi időben felgyorsult a törvényhozás folyamata is, s Belgrádban sokan abban bíznak, hogy Szerbia akár már 2012-re felkészülhet az EU-tagságra. A fejlődés Belgrádon is meglátszik: nem elég, hogy immár tiszták az utcák, és az utakon látszanak a sávjelzések, a bolti eladók - szakítva a korábbi beidegződésekkel - szinte rátukmálják a vásárlókra a számlát.

NÉMETH ANDRÁS / BELGRÁD

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Világ

Magyar félöröm

"Több mint hároméves kényszerszünet után a vajdasági magyar pártoknak ismét vannak képviselői a szerb parlamentben, és...

Ön munkafüggő? Így érinthetik a járvány következményei

Ön munkafüggő? Így érinthetik a járvány következményei

Holyfield újra bokszolna a fülébe harapó Tysonnal

Holyfield újra bokszolna a fülébe harapó Tysonnal

Ütősebb processzor kerül a Samsung olcsóbb telefonjaiba

Ütősebb processzor kerül a Samsung olcsóbb telefonjaiba