Tetszett a cikk?

Ha tagságot nem is, de egyre szorosabb együttműködést azért kínál az EU a szomszédos államoknak, amelyek közeledését egy külön pénzügyi alappal is segíti.

Közel 12 milliárd euróval ösztönzi politikai és gazdasági reformokra az EU 2007-2013 között Oroszországot, valamint az unió 16 szomszédos államát. Benita Ferrero-Waldner külkapcsolatokért felelős biztos a minap elismerte: a keret szerény, de így is 45 százalékkal több, mint amennyit az unió az előző költségvetési időszakban a szomszédos országok segítésére fordított. A költségvetésből folyósított támogatás növelése mellett lényegesen megemelték az érintett országok számára az Európai Beruházási Bank (EIB) hitelkeretét is. Bár a végleges összeg jóval kisebb az Európai Bizottság (EB) eredeti javaslatánál, hét év alatt így is összesen 12,4 milliárd eurót - a 2000-2006 közötti 7,1 milliárdnál 75 százalékkal többet - nyújthat.

Az EU körül a jólét, a stabilitás és a biztonság gyűrűjét kialakítani hivatott, 2004 májusában indított programba 16 olyan ország került be - a mediterrán és közel-keleti szomszédok közül Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, Szíria, Tunézia, illetve a Palesztin Hatóság, valamint Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna -, amelyet Brüsszel hosszabb távon sem kecsegtet tagsággal. Gazdasági és politikai közeledésüket, jólétüket azonban saját jól felfogott stratégiai érdekének tekinti.

Az EU 2007-től a 16-oknak és a nem a szomszédságpolitika, hanem az úgynevezett stratégiai partnerség keretében kezelt Oroszországnak szánt 12 milliárd euró költségvetési pénzt egyetlen közös kasszába, az új Európai Szomszédságpolitikai és Partnerségi Programba (European Neighbourhood and Partnership Instrument - ENPI) tette, amely a mediterrán térségnek szóló MEDA, a kelet-európai TACIS, valamint a demokrácia és emberi jogok érvényesülését segítő EIDHR helyére lép. Ez az ígéret szerint egyszerűbben és rugalmasabban fog működni, javítva és gyorsítva a pénzek felhasználását.

A hosszú távon is csak jó szomszédként kezelt országokra külön elbánás érvényes, más, mint az uniótól távol maradó fejlett országokra (mint Norvégia vagy Svájc), a tagjelöltekre (Törökország, Horvátország, Macedónia) vagy a potenciális tagjelöltekre (a többi jugoszláv utódállam és Albánia), illetve az EU-hoz belátható időn belül csatlakozni nem kívánó Oroszországra. A szomszédságpolitika eredményeit értékelő tavaly decemberi bizottsági jelentés szerint az EU-pénzek csökkenthetik az egyes országokban beindult politikai és gazdasági reformkezdemények nagy indulási költségeit, megkönnyítve ezzel a változások lakossági elfogadását, és növelve a reformok iránti elkötelezettséget.

Az érintett országokkal egyeztetett cselekvési tervekben a szabad kereskedelmi megállapodáson túl, a nem vám jellegű akadályokat lebontó jogharmonizációt, például élelmiszerügyi és ipari szabványok átvételét, a jogi keretek (egyebek közt adó- és versenyjog, piacszabályozás) közelítését is támogatják. Kiemelt terület a jog- és a szociális biztonság javítása, a szegénység felszámolása, az emberi és politikai jogok védelme. Akárcsak a határellenőrzés, a szomszéd országok polgárai számára a legális belépés megkönnyítése, az illegális bevándorlás megfékezése. A hozzá bevándoroltak visszafogadásáról kötött megállapodásért cserébe Brüsszel vízumkönnyítést is kínál a tudományos, képzési, üzleti célból utazóknak. Az EU tavaly novemberben ratifikálta az első ilyen egyezményt Ukrajnával, rövidesen tető alá hoz egy hasonlót Marokkóval, és hamarosan tárgyalásokat kezd Moldovával. A szomszédságpolitika része a szorosabb külpolitikai egyeztetés is, és az EU aktívabb szerepet akar játszani az érintett térségek konfliktusainak a rendezésében.

Egyszerűsítik a határon átnyúló együttműködést, amit az EU-n belüli strukturális alapok mintájára szerveznek át, és regionális fejlesztési alapból (ERDF) nyújtanak hozzá társfinanszírozást. A 2004-es bővítési folyamat mintájára jut pénz konkrét problémák megoldásához szakértőkre, illetve úgynevezett ikerprogramokra, amelyek során egy témában jártas EU-tisztviselő a szomszéd ország hivatalában dolgozva adja át tapasztalatait. Ebben kiemelten számítanak a tíz új tagország közreműködésére. A kezdeti nehézségek után a közelmúltban a mediterrán országokban, illetve Ukrajnában mintegy száz ilyen ikerprogram indult be.

A keretből Brüsszel 700 millió eurót tervez elkülöníteni egy befektetési alapba, amelyet a tagországok együttesen hasonló összeggel fejelnének meg. Az alap által a cselekvési programokban szereplő projektekhez nyújtott forrást az EIB, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), illetve a tagországok fejlesztési bankjai egészítenék ki hitelekkel. További 300 millió eurót pedig a cselekvési tervek végrehajtásában legjobban teljesítő országok jutalmazására különítenek el. Brüsszel a 2010-re szabad kereskedelmi övezet létrehozását megcélzó euro-mediterrán partnerség mintájára a hat szovjet utódállammal is regionális dialógust akar folytatni.

A szomszédságpolitikát az EU a szovjet utódállamok számára is a bővítés alternatívájaként kínálja, amit Eneko Landaburu, az EB külkapcsolati főigazgatója egy tavalyi konferencián ki is mondott. A 2006. decemberi EU-csúcs végleg nyilvánvalóvá tette, hogy az unió a Nyugat-Balkánnal és Törökországgal szemben vállalt kötelezettségein túl belátható ideig nem tesz újabb bővítési ígéretet. Ez felértékeli a szomszédságpolitikát, amely persze egyértelműen felkínált "európai perspektíva" híján eleve nem lehet olyan hatékony ösztönző a reformokra, mint a bővítési politika. Kérdés az is, viszonylag csekély anyagi forrásaival alkalmas-e arra az EU, hogy tartósan magához kösse a szovjet utódállamokat.

Ukrajna például már csak elvi okokból is nehezményezi, hogy egy kalap alá veszik a nem európai földközi-tengeri országokkal. Ez utóbbiak egyébként hagyományosan nagyobb hangsúlyt kaptak az EU külpolitikájában, és ez a helyzet csak a 2004-es bővítés után, az EU geopolitikai súlypontjának keletre tolódásával kezd érezhetően megváltozni. Ráadásul a soros német elnökségnek eltökélt szándéka, hogy lendületet adjon a keleti szárnynak. Ezt egyre sürgetőbbé teszik az energiaellátás biztonságával kapcsolatos kihívások is, hiszen az EU-ba irányuló orosz gázszállítások fő tranzitországa Ukrajna, a Kaszpi-tengeri és a közép-ázsiai szénhidrogén-lelőhelyek pedig a kaukázusi utódállamokon keresztül érhetők el Európa számára. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter nemrég figyelmeztetett is: az EU alábecsüli a közép-ázsiai utódállamok, mindenekelőtt Kazahsztán jelentőségét.

SALAMON GABRIELLA

VIDA LÁSZLÓ / BRÜSSZEL

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Világ

Alkotmányra várva

Történelmi mulasztás lenne, ha a 27-eknek a 2009 tavaszán esedékes európai parlamenti választásokig nem sikerülne...

A növekvő magyar munkanélküliségen is segíthet a zöld megújulás

A növekvő magyar munkanélküliségen is segíthet a zöld megújulás

120 ezerre bírságoltak egy ellenzéki politikust a dudálós tüntetésen

120 ezerre bírságoltak egy ellenzéki politikust a dudálós tüntetésen

Magyarországra jött az egyik legextravagánsabb sportkocsi kabrió változata – beleültünk

Magyarországra jött az egyik legextravagánsabb sportkocsi kabrió változata – beleültünk