Hadat üzentek a síiták a szunnitáknak - vélik sokan az arab világban a fékezhetetlen iraki erőszak láttán. Az Irán táplálta síita újjászületésben a szunnita Szaúd-Arábia és Egyiptom is fenyegetést lát.

Akkor sem igen lehetséges tartós politikai megbékélés Irak vallási és etnikai közösségei között, ha a következő másfél évben csökkenne az erőszak - áll az amerikai hírszerző szolgálatok közös elemzésében, amelynek részleteit a múlt héten kezdték kiszivárogtatni. Ráadásul a vérontás egyelőre nemhogy alábbhagyna, egyre inkább tombol: a 2003-as invázió óta az eddigi legtöbb áldozattal járó robbantásban Bagdad egyik síita negyedében múlt szombaton 135-en vesztették életüket egy öngyilkos merényletben. "A szaddámisták és takfiristák újabb bűnt követtek el" - utalt Núri al-Maliki síita kormányfő a tavaly év végén kivégzett Szaddám Huszein volt diktátor követőire, illetve az eretnekséggel (takfir) vádolt szunnita militánsokra.

Az iraki szunniták viszont úgy érzik, a több évszázados elnyomás után hatalomra került többségi síiták bosszúhadjáratot indítottak ellenük. Az egész szunnita arab közvéleményt sokkolták Huszein tavaly decemberi, megalázó felakasztásáról készült képsorok. Egyre nagyobb a veszélye, hogy a volt iraki elnök szunnita mártírrá válik: Szaúd-Arábiában az amúgy világi exdiktátort versek éltetik, egy öbölbeli újságban pedig - Malikire utalva - költemény jelent meg arról, "milyen szép lesz, ha a golyó áthatol a halálos ítéletet aláíró, az arabokat eláruló bűnöző szívén". Az al-Ahrám egyiptomi kormánylap nemrég azt írta: a kivégzéssel az arabokat akarták megalázni.

A Szaúd-Arábia államvallásának számító, a szunnita iszlám legkonzervatívabb ágának tartott vahabizmus vezető vallástudósa, Nasszer al-Omár nemrég arról értekezett internetes honlapján, "mennyire gyűlölik a síiták a szunnitákat". A vallási vezető a síitákat "ibn Alkami fiaiként" sértegette, arra a síita vezetőre utalva, aki a szunniták szerint hallgatólagosan támogatta Bagdad 1258-as mongol feldúlását, ami véget vetett az arab történelemben fénykorként emlegetett abbászida kalifátusnak.

A szintén befolyásos Abdel-Rahman al-Barrak szaúdi vallási vezető ugyancsak a saját weblapján közzétett vallási rendeletben, azaz fatvában - még Huszein kivégzése előtt - hitetleneknek nevezte a síitákat. "Ők az igazi többistenhívők, bár ezt titkolják" - hangzott az ítélet, felidézve az iszlám két ága közti 14 évszázados teológiai ellentéteket. Még a két irányzat politikai szövetségén fáradozó Huszein Gabrisz libanoni síita sejk is úgy fogalmazott nemrég a HVG-nek Bejrútban, hogy nem jöhet létre ideológiai egyetértés a két irányzat között.

Bár a szaúdi vahabiták eddig sem titkolták, hogy eretnekeknek tartják a síitákat - akik úgy érzik, másodrendű állampolgárokként kezelik őket -, a vahabiták körében sokak által a legmagasabb vallási tekintélynek tartott Barrak fatvája évek óta a legkomolyabb támadás a síitákkal szemben. Ráadásul a rendelet még bírálta is a szunnita-síita kibékülést hirdető rijádi kormány által támogatott prédikátorokat. A sejk is egyike volt annak a 38 tekintélyes szaúdi vallási vezetőnek, akik tavaly decemberben az iraki síiták elleni mozgósításra szólították fel a világ szunnitáit. Jószerével éppen csak a dzsihádot, azaz a szent háborút nem említette.

Az ideológiai kibékíthetetlenség mellett hatalmi érdekellentétek is feszülnek a felek között. "Irakban minden jel szerint polgárháború folyik, és szétesik az állam" - vélte az amerikai-arab kapcsolatokról tavaly év végen Washingtonban tartott konferencián Navaf Obaid, a szaúdi kormány egykori tanácsadója. Szerinte a majdani amerikai kivonulás után a szaúdi kormány pénzt és fegyvert nem kímélve fog beavatkozni Irakban, hogy megvédje a szunnitákat az Irán által támogatott síita milíciákkal szemben.

A szaúdiak felfegyverzik a volt iraki tisztek vezette csoportokat, vagy új szunnita milíciákat hoznak létre a síita halálbrigádokkal szemben - véli Obaid. Sőt egyes vélemények szerint Rijád a kőolajtermelés felfuttatásával és az árak lenyomásával tervezi megfosztani Iránt egyetlen bevételi forrásától, hogy ne tudjon dollárszázmilliókat költeni a síita milíciákra. Irán - szólnak egyes érvek - gyakorlatilag síita államot teremtett Irakon belül, Szaúd-Arábiának pedig különleges felelőssége, hogy az iraki szunnitákat segítse a hozzájuk fűződő történelmi kapcsolatok miatt.

A királyság ugyanakkor azt is elhatározta, hogy egy 12 milliárd dolláros, öt-hat éves beruházás keretében még az idén hozzáfog egy biztonsági kerítés építéséhez a 900 kilométer hosszú iraki határ mentén, hogy megakadályozza az iszlamista militánsok beszivárgását. Egyelőre nem tisztázott, hogy falat húznak, mint tette Izrael a Ciszjordániát elválasztó, úgynevezett zöld vonal mentén, vagy kerítést építenek.

A térség szinte valamennyi országa retteg Irak síita, szunnita és kurd részekre szakadásától, ami - fogalmazott nemrég Turki al-Fejszal herceg, Szaúd-Arábia washingtoni nagykövete - egyenlő lenne egy tömeges tisztogatással és mészárlással. A Der Spiegel német hetilapnak nyilatkozva Basar Aszad szír elnök is megkongatta a vészharangot: "Ha az etnikai-vallási ellenségeskedés szétrobbant egy országot a térségben, a többi sem ússza meg. Kisebb-nagyobb háborúk robbanhatnak ki, ami tragikusabb következményekkel járhat, mint a Szovjetunió felbomlása." A térség status quójának véres megváltozásával kapcsolatos aggodalmakat Hoszni Mubarak egyiptomi elnök is érzékeltette, aki arab vezetők közül jószerével egyedüliként reagált Huszein halálos ítéletére, azt jósolva: a kivégzés tovább rontja a helyzetet, Irakot még inkább eluralja az erőszak.

Szaúd-Arábia és a nukleáris technológia megszerzésére törekvő Irán térségbeli hatalmi rivalizálása nem korlátozódik Irakra. Az iráni befolyás erősödésétől aligha függetleníthető, hogy az Irak mellett a másik síita többséggel rendelkező, de szunniták által irányított arab ország, Bahrein tavaly decemberi parlamenti választása rendben zajlott. A szavazást ezúttal nem bojkottáló ellenzéki síiták 17 helyet szereztek a negyvenfős törvényhozásban, és az újjáalakult kormány egyik miniszterelnök-helyettese - a királyság történetében először - síita politikus lett.

Irán az általa támogatott Hezbollah révén Libanonban is hatékonyan mozgatja a szálakat, és kiváló kapcsolatokat ápol a szunnita többségű, de a síitákhoz közelebb álló alavita kisebbség irányítása alatt lévő Szíriával is. Aszad sem véletlenül aggódik, hiszen sokan az iraki síita-szunnita öldöklés hatását látják a szunniták által irányított bejrúti kormány és a síiták vezette ellenzék közti szakadék mélyülésében. Amerikai hírszerzési források szerint pedig a leghírhedtebb iraki síita milícia, a Mehdi Hadserege legalább ezer tagját a Hezbollah képezte ki iráni pénzen Libanonban.

KERESZTES IMRE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Világ

Hatalmi és dogmatikai vita

A síita-szunnita ellentét gyökerei egészen az iszlám igehirdetésének kezdetéig nyúlnak vissza, mivel már Mohamed...

Tíz éven át csicskáztatta, megnyomorította áldozatát, öt évet kapott

Tíz éven át csicskáztatta, megnyomorította áldozatát, öt évet kapott

Megszólalt Orbán a Borkai-videóról: „Beteg dolog”

Megszólalt Orbán a Borkai-videóról: „Beteg dolog”

Kunhalmi Ágnes: Jobb később, mint soha

Kunhalmi Ágnes: Jobb később, mint soha

Két nyomozás is folyik a Borkai-ügyben

Két nyomozás is folyik a Borkai-ügyben

Kósa elmélete megbukott, nem a Budapesten élő külföldiek miatt bukott Tarlós

Kósa elmélete megbukott, nem a Budapesten élő külföldiek miatt bukott Tarlós

Újabb világháborús japán repülőgép-hordozó roncsaira bukkantak a tenger mélyén

Újabb világháborús japán repülőgép-hordozó roncsaira bukkantak a tenger mélyén