Az orosz-amerikai viszony elhidegülését jelezték Vlagyimir Putyin minapi USA-ellenes kirohanásai, míg az orosz államfő közel-keleti vizitjében sokan a moszkvai érdekszféra kitolásának a szándékát látják.

Ha még nem is újabb hidegháború, de annak az előkészítése lehet - vélik borúlátó elemzők arra utalva, hogy Moszkva az orosz határhoz egyre közelebb felállított radarokban, a kiépülő új amerikai rakétavédelmi rendszerben Washington agresszivitását látja. Amerika pedig úgy érzi, az újrafegyverkező Kreml - a nyersanyag-, a gáz- és olajexportból származó tetemes bevételekre alapozva - egyfajta új Szovjetunióvá igyekszik válni, miközben lépésről lépésre lebontja a demokratikus intézményrendszert. A viszonyt tovább bonyolítja, hogy a Szovjetunió 1991-es szétesését túlélt kölcsönös bizalmatlanság miatt mindkét fél hajlamos rossz szándékot tulajdonítani a "szomszédvár parancsnokának".

Ezt jelezte a múlt heti, 43. müncheni biztonságpolitikai konferencia is, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnök minden korábbinál élesebb támadást intézett az USA, illetve az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) ellen. A félórás felszólalás nem elsősorban tartalma miatt okozott feltűnést - korábban többször is elhangzott már az orosz vezető szájából, hogy országának nem felel meg az egypólusú világ, és aggasztja a NATO terjeszkedése -, sokkal inkább a hangnem és a sérelmek felsorolása utalt rá: Moszkva ismét döntő szerepre tör a nemzetközi színtéren.

A jelcini időkben kialakult középhatalmi státusból kitörni akaró Oroszország és a térnyerési kísérleteket érthetően gyanakvóan szemlélő USA közti nézeteltérések az utóbbi időben megszaporodtak. A viszonyt terhelik az évek során felgyülemlett, az oroszokat frusztráló kudarcok is: a NATO lesöpörte Moszkva ellenkezését, amikor 1999-ben Szerbia bombázása mellett döntött, Washington pedig ügyet sem vetett az iraki háború megindítása elleni tiltakozására. Oroszországnak emellett nemcsak a Varsói Szerződés volt közép-kelet-európai tagországainak NATO-csatlakozását kellett lenyelnie, hanem azt is, hogy a katonai szövetség a balti államok 2004-es bevonása révén már közvetlenül a határainál jelent meg. Moszkvában Washington kezét látják abban is, hogy az érdekszférájába sorolt több volt szovjet tagköztársaságban is a szoros orosz kapcsolatokat lazítani akaró és a Nyugat felé orientálódó politikai erők kerültek hatalomra. Sőt - hangoztatta müncheni beszédében Putyin - az USA több, volt szovjet tagállamban tartott választásra rendszeresen megfigyelőket küldő Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ) is "egyetlen ország külpolitikai céljainak nyílt eszközévé tette".

Megpróbálta tréfával elvenni az orosz támadás élét a müncheni konferencián vasárnap tartott beszédében Robert Gates amerikai védelmi miniszter, aki hangsúlyozta: "Egy hidegháború éppen elég volt." A diplomatákkal és a politikusokkal szemben - tette hozzá Gates - Putyin és ő is egykori kémek, akik szeretik a nyersen őszinte beszédet, és ebben nincs is semmi rossz. Persze az 1991-1993 között a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatói posztját betöltő Gates sem tett lakatot a szájára, amikor nem sokkal korábban egyebek mellett azzal igazolta Amerika fegyverkezési törekvéseit, hogy nem tudni, miként viselkedik a jövőben a kiszámíthatatlan Oroszország és Kína.

Putyin kemény beszédével - amely után hasonló határozottsággal válaszolt a feltett kérdésekre - egy táborba terelte a kelet-európai országok képviselői előtt csak 1999-ben megnyitott müncheni fórumon az amerikaiakat és a nyugat-európaiakat, akik az utóbbi három évben az iraki háború kérdésében szembekerültek egymással. A megosztó személyiség a nyerseséget szintén kedvelő Donald Rumsfeld, a Pentagon előző főnöke volt. A nyugati kommentárok szerint Putyin nem egyszerűen az új orosz nagyhatalmi ambíciók meghirdetésének szánta mondandóját, hanem követendő stratégiaként is jövő márciusban megválasztandó utódja számára. Esetleg éppen Szergej Ivanov védelmi miniszternek, aki a múlt héten előbb a spanyolországi Sevillában NATO-kollégáival találkozva Putyinhoz hasonlóan harcias hangnemet ütött meg, Münchenben viszont az USA-val való együttműködés fontosságáról beszélt.

Az orosz elemzők is cáfolták, hogy Moszkva újabb konfrontációra készülne. Ám a Kremlhez közel álló szakértő, Gleb Pavlovszkij azt hangsúlyozta: "Ez egy olyan vezető beszéde volt, aki azt akarja elmondani, Oroszország elég érett ahhoz, hogy igent vagy nemet mondjon a világ dolgaira. Az is kiderült, hogy Moszkva nem tűr el semmiféle diktátumot." Pavlovszkij szerint ugyanakkor a kemény hang ellenére az orosz vezetés kész a párbeszéd folytatására.

Az orosz-amerikai viszony szempontjából sorsdöntő lehet, hogyan sikerül majd Gates vasárnap bejelentett moszkvai látogatása. Egyelőre mindkét oldal hangsúlyozza, folytatni kívánja a nemzetközi terrorizmus elleni harc terén kezdett együttműködést, s Moszkva nem akar véget vetni a NATO-val folyó kooperációnak sem. Nem tudni ugyanakkor, hogy ez a hajlandóság meddig tartható, ha a világpolitikai kérdések többségében - az iráni atomprogramtól a koszovói válságon, az iraki háborún és az észak-koreai fegyverkezési program megítélésén át a közel-keleti feszültség enyhítéséig - ellentétes az álláspont. Az is nehezíti a megbékélést, hogy Washington szorgalmazza két további volt szovjet tagköztársaság - Ukrajna és Grúzia - NATO-tagságának megadását, amit Moszkva határozottan ellenez, s az észak-atlanti szövetség több tagállama sem tartja szerencsés lépésnek.

A viszonyt tovább terhelheti, hogy Putyin a héten három, az amerikai szövetségesi szférába tartozó arab országba látogatott. Szaúd-arábiai, katari és jordániai tárgyalásai légkörének feltehetően jót tettek a kellően időzített müncheni megjegyzések az USA iraki háborújáról. Putyin keresetlen szavai szerint ugyanis az USA többet ártott Iraknak, mint Szaddám Huszein rendszere, és az al-Dzsazíra arab televíziónak adott interjújában ismét felszólította Washingtont: határozza meg az Irakban állomásozó külföldi csapatok kivonásának határidejét.

A közel-keleti Putyin-vizit határozott célja moszkvai források szerint, hogy ott is növelje az orosz politika befolyását, egyúttal fellendítse a térség és Oroszország közti gazdasági kapcsolatokat. Moszkva ugyanis szeretne részt venni a régió infrastruktúrájának, elsősorban vasúti és közúti hálózatának fejlesztésében. Egyúttal megegyezne szénhidrogénkincsek közös kitermelésében, illetve csővezetékrendszerek bővítésében. Fegyvereladásait is növelni szeretné a térségben, amit Washington érhető módon rossz szemmel néz.

NAGY GÁBOR

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Pikó: Belassult a nyomozás, valaki rálépett a fékre

Pikó: Belassult a nyomozás, valaki rálépett a fékre

Először vezetheti nő az Európai Központi Bankot

Először vezetheti nő az Európai Központi Bankot

Simonka betegnek mondta magát, a saját fórumára sem ment el

Simonka betegnek mondta magát, a saját fórumára sem ment el

Drágulhat a magyar kukorica

Drágulhat a magyar kukorica

Fagyos éjjel után kellemes őszi nap következik

Fagyos éjjel után kellemes őszi nap következik

Négy medve erőszakkal tört be egy erdélyi hotelbe – videó

Négy medve erőszakkal tört be egy erdélyi hotelbe – videó