A világ jelenlegi legsúlyosabb menekült- és humanitárius válságát idézte elő az iraki konfliktus: négy és fél millió ember hagyta el otthonát, többségük külföldre kényszerült.

Bagdadban és Irak egyre több részén lehetetlen normális életet élni: a 2003-as amerikai invázió óta a 27 milliós lakosságból 2,5 millióan távoztak külföldre, főként a szomszédos országokba, és további 2 millióan költöztek el Irakon belül. A vérontás az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) legfrissebb adatai szerint havonta közel 60 ezer embert üldöz el otthonából, de a világszervezet úgy véli, az erőszak miatt lényegében minden egyes iraki menekültnek tekinthető. Az iraki exodus a leghosszabb menekültprobléma lehet a Közel-Keleten az 1948-ban kialakult, mára 4millióssá duzzadt palesztin menekültek okozta válság után.

A néhány szomszédos befogadó ország szinte semmilyen nemzetközi segítséget nem kap - derült ki a július végén Jordániában tartott menekültkonferencián. A 18,6 milliós Szíriában 1,4 millió iraki talált menedéket, és Damaszkusz nemcsak határait nyitotta meg előttük, hanem iskoláit és a közszolgáltatásokat is. A Szíriába érkezett irakiak közül azonban kevesen találnak biztos és nyugodt megélhetést, mivel amúgy is 15 százalék körüli a munkanélküliség, és a szír hatóságok keményen lecsapnak az illegális munkavállalókra. Annak sem könnyű, akinek jut munka: egy damaszkuszi textilüzemben például az irakiak napi 10-12 órai munkáért mindössze havi 80 dollárt kapnak, miközben a szír átlagkereset 200-300 dollár között mozog.

Ellentmondásos a helyzet az 5,5 milliós Jordániában is, ahol 750 ezerre becsülik az iraki menekültek számát. Az elsőként érkezettek több milliárd dollárt vittek magukkal Jordániába, ahol a pénzbőség az 1991-es első Öböl-háború óta nem látott gazdasági konjunktúrát idézett elő. Ennek kezdetben örültek a helyiek, de később már nehezteltek, amiért drágulni kezdtek a lakásbérletek és az ingatlanok. A pénzesebbek könnyen szereznek tartózkodási engedélyt, csupán be kell fizetniük 70 ezer dollárt egy helyi bankban ingatlanvásárlás vagy vállalkozás beindítása céljából. A szegények viszont arra kényszerülnek, hogy napi 2 dollárnyi büntetést fizessenek a lejárt ideiglenes engedély miatt, és imádkozhatnak, nehogy kiutasítsák őket. Jordániában is visszaélnek az irakiak kiszolgáltatott helyzetével: egy napszámos 14 óra munkáért általában napi 7 dollárt kap, de gyakran még ennyit sem.

Az iraki szunniták számára Jordánia általában elfogadható menedék az otthoni viszonyokhoz képest, az iraki síitáknak viszont egyre kevésbé. A két vallási irányzat közti gyűlölködés Jordániában is érezhető, a hatóságok adminisztrációs eszközökkel igyekeznek megakadályozni a síiták beáramlását. Január óta láthatóan kevesebb autó és busz várakozik a jordániai-iraki határátkelőnél, és újabban egész családokat fordítanak viszsza minden magyarázat nélkül, gyakran vallási hovatartozásuk miatt. Pedig a kozmopolita Ammán a néhai Szaddám Huszein regnálásának második felében számos világi síita menekültet fogadott be.

Az iraki menekültválság terhének nagy részét vállaló Szíriában és Jordániában tartózkodik a 4 milliós palesztin menekültlakosság több mint fele is. Szíriában 430 ezer, Jordániában 1,8 millió regisztrált palesztin él, negyedük táborokban. Az Irakba menekült palesztinok fele - mintegy 15 ezren - viszont már második hazáját is elhagyta, lényegében kétszeres menekült. Irakiak az utóbbi négy évben tízezrével menekültek Libanonba, Egyiptomba, Iránba, a Perzsa-öböl arab monarchiáiba és Törökországba is.

Libanon furcsamód az irakiak számára egyszerre célország és olyan hely, ahonnan maguk a libanoniak is menekülnek. Az Izraellel vívott tavaly nyári háború, az azt követő vallási-politikai konfliktusok és a gazdasági visszaesés következtében a 4 milliós lakosság negyede már nem a hazájában él. Számukra szinte életmód a kétlakiság, nagy részüknek több útlevele is van, és állandó kapcsolatban állnak a két évszázada folyamatos libanoni elvándorlás során kialakult külföldi diaszpórával. Libanoni közösségek elsősorban az Öböl-országokban, Nyugat-Afrikában, valamint Észak- és Dél-Amerikában eresztettek gyökeret.

Jóval csekélyebb arányban fogadtak be iraki menekülteket a nyugati országok. Számos menekültügyi szakértő szóvá teszi, hogy 2003 óta csak alig ötszáz iraki telepedhetett le az Egyesült Államokban. Pedig életük és családjuk biztonságának kockáztatásával irakiak ezrei működtek, illetve működnek együtt az amerikai megszállókkal. Az USA tavaly 70 ezer menekültet fogadott, ebből mindössze kétszáz volt iraki, míg Ausztrália 2 ezer tartózkodási engedélyt adott ki irakiaknak.

Pedig a második világháború után - mutattak rá emberjogi szervezetek - az USA viszonylag gyorsan reagált a menekültválságokra, különösen akkor, ha az amerikai politikának valamilyen szerepe volt előidézésében. Saigon 1975-ös eleste után 1 millió vietnami talált menedéket a tengerentúlon, az 1956-os magyar felkelést követően szintén sokakat, mintegy 35 ezer főt fogadott be az USA, az 1960-as évek elején pedig Fidel Castro elől annyi kubai menekülhetett át, hogy közösségük jelentős - mára 1 milliósra duzzadt - politikai erővé vált Floridában. Ryon Crocker bagdadi amerikai nagykövet a múlt héten kérte Bush elnököt, hogy adjanak beutazó vízumot minden olyan irakinak, akit a washingtoni kormány Irakban alkalmaz. A megszálló hatóságokkal együttműködő és amerikai vízumért folyamodó iraki és afgán tolmácsok várakozási ideje jelenleg hat év, mivel évente csak ötven beutazási engedélyt állítanak ki számukra.

KERESZTES IMRE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Világ

Humanitárius Armageddon

Nyolcmillió iraki, az ország lakosságának majd harmada szorul azonnali segítségre - derült ki az iraki humanitárius...

Három autó ütközött a XIV. kerületben

Három autó ütközött a XIV. kerületben

Szabó Tímea: Az önkormányzati választáson felszabadították Budapestet

Szabó Tímea: Az önkormányzati választáson felszabadították Budapestet

A szerb elnök szerint Borkai nagyon rátermett ember, Budapestet pedig nem vesztette el a Fidesz

A szerb elnök szerint Borkai nagyon rátermett ember, Budapestet pedig nem vesztette el a Fidesz

Jobb gyorsulás, nagyobb hatótáv, magasabb ár – újított a Tesla

Jobb gyorsulás, nagyobb hatótáv, magasabb ár – újított a Tesla

Lopott mentőautóval kezdett ámokfutásba és gázolt el gyalogosokat egy férfi Oslóban

Lopott mentőautóval kezdett ámokfutásba és gázolt el gyalogosokat egy férfi Oslóban

Jelöletlen BMW M3-as rendőrautó állt szolgálatba az ausztráloknál

Jelöletlen BMW M3-as rendőrautó állt szolgálatba az ausztráloknál