A koszovói albánok a függetlenség egyoldalú kikiáltására készülnek, ha az újabb, várhatóan utolsó tárgyalási ciklus sem dönt az ENSZ-ellenőrzés alatt álló Koszovó státusáról.

A világ legszélesebb autonómiáját kínálja Belgrád Koszovónak, a Szerbia elleni 1999-es NATO-légiháború óta ENSZ-irányítás alatt álló dél-szerbiai tartománynak. Vuk Jeremics szerb külügyminiszter a múlt héten bejelentette: Szerbia hozzájárul, hogy az albán többségű tartomány akár önálló tagságot kapjon a nemzetközi pénzügyi szervezetekben, így az IMF-ben és a Világbankban. Attól sem zárkózik el, hogy a 2 milliós tartomány korlátozott jogkörrel felruházott képviseleteket nyisson külföldön. Meg nem erősített belgrádi értesülések szerint nem kizárt, hogy Belgrád végül abba is belemenne: a 10 milliós országot alakítsák át Szerbia és Koszovó konföderációjává.

A szerb aktivitás azután élénkült meg, hogy a Moszkva támogatását élvező Belgrád júliusban jelentős diplomáciai sikert ért el. A várakozásokkal ellentétben az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) nem bocsátotta szavazásra azt a rendezési tervet, mely szerint Koszovó EU-védnökség mellett elnyerhette volna függetlenségét. Az orosz vétó veszélyét a nagyhatalmak úgy hárították el, hogy december 10-éig meghosszabbították a koszovói státustárgyalásokat, s a folyamat irányítása az ENSZ-főtitkárt képviselő Martii Ahtisaaritól átkerült a hat államból - az USA, Orosz-, Német-, Francia-, valamint Olaszország, illetve Nagy-Britannia - álló nemzetközi összekötőcsoport kezébe. A balkáni válság kitörése után létrehozott csoportot képviselő trojka tagjai - Wolfgang Ischinger, az EU, Frank Wiesner, az USA és Alekszandr Bocan-Harcsenko, Oroszország küldötte - a következő hónapokban ismét folyamatosan ingáznak majd Belgrád és Pristina között, hogy valamiféle kompromisszumot csikarjanak ki.

Erre azonban minimális az esély. A szerbek nem hajlandók hozzájárulni Koszovó elszakadásához, az albánok pedig nem akarnak hallani arról, hogy a tartomány bármilyen módon Szerbia része maradjon. A legtöbb, amire az albánokat rá lehetett venni, hogy ne kiáltsák ki egyoldalúan a függetlenséget az eredetileg tervezett időpontban, november 28-án. A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a várhatóan eredménytelen tárgyalássorozat után a Koszovó függetlenségét támogató hatalmak - elsősorban az USA és Nagy-Britannia - egyoldalúan elismerik a tartomány függetlenségét. Az EU mint szervezet is inkább a függetlenség megadása felé hajlik, ám több tagállam - köztük a baszk szeparatizmus fellángolásától tartó Spanyolország, a Korzikáért aggódó Franciaország, a vallon, flamand és német közösség közötti vitákat folyamatosan tapasztaló Belgium, illetve a magyar kisebbség iránt bizalmatlan Szlovákia és Románia - csak vonakodva mondana igent Koszovó elszakadására. Az ugyancsak a saját kisebbségeitől tartó Oroszország és Kína ellenzi Koszovó elszakadását, míg a muszlim többségű Törökország vagy az Azerbajdzsántól elfoglalt Karabah megtartásán fáradozó Örményország minden bizonnyal igent mond Koszovó elszakadására.

Magyarország igyekszik visszafogottan állást foglalni Koszovó ügyében, a június végén Moszkvában tárgyalt Szekeres Imre magyar védelmi miniszter a HVG kérdésére elmondta: Budapest a Koszovónak feltételes függetlenséget ajánló Ahtisaari-tervet támogatta, s úgy véli, a Balkán stabilitása szempontjából fontos lenne, hogy mihamarabb megoldódjon Koszovó problémája. A politikus hozzátette: Magyarország semmiképpen sem tartaná precedensértékűnek, ha az albán többségű tartomány elnyerné függetlenségét. A HVG-nek nyilatkozó, neve mellőzését kérő külügyminisztériumi illetékes jelezte: Magyarország azt szeretné, ha a BT erősítené meg Koszovó függetlenné válását. Arra a kérdésre, hogy Budapest Washingtonhoz hasonlóan egyoldalúan is jóváhagyná-e Koszovó elszakadását, a diplomata közölte: "az egyoldalú lépéseket mindenképpen el akarjuk kerüli, azt szeretnénk, ha BT-határozat hiányában uniós döntés születne Koszovó sorsáról". Budapest - tette hozzá - mindenképpen pártolná, hogy az EU valahogy kárpótolja Szerbiát Koszovó elvesztéséért.

A válság megoldásának elhúzódása az ugyancsak nemzetközi ellenőrzés alatt működő Boszniában is érezteti hatását, úgy tűnik, Moszkva a volt jugoszláv tagköztársaságban is szembefordul a nyugati hatalmakkal. Egyedül Oroszország ellenezte ugyanis, hogy 2008 nyaráig hosszabbítsák meg a nagyhatalmak által kinevezett nemzetközi főképviselő irodájának működését, s a HVG szarajevói értesülései szerint októberben - amikor összeülnek az 1995-ös boszniai békeegyezmény betartását ellenőrző hatalmak képviselői - Moszkva még határozottabban fogja kérni az iroda jövő nyári bezárását, és a jogkör EU-nak való átadását. A hatáskörátadás lényege, hogy míg a jelenlegi főképviselőnek, a szlovák Miroslav Lajcaknak jogában áll a helyi boszniai vezetők és parlamenti döntések érvénytelenítése, a boszniai EU-képviselőnek - a tisztséget valószínűleg ugyancsak Lajcak tölti majd be - csak tanácsadási joga lesz. Míg a nyugati hatalmak szerint még szükség lenne a nemzetközi ellenőrzés fenntartására, Moszkva azzal érvel, a külföldnek nem szabad beavatkoznia a boszniai nemzeti közösségek ügyeibe. Közben Bosznia szerb ellenőrzés alatt lévő felében, a Szerb Köztársaságban, egyre többen követelik, hogy Koszovó elszakadása esetén az ottani szerbek népszavazáson dönthessenek, csatlakozni akarnak-e Szerbiához.

NÉMETH ANDRÁS

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Baranyi Krisztina: Iratokat akarnak eltüntetni a ferencvárosi önkormányzatnál

Baranyi Krisztina: Iratokat akarnak eltüntetni a ferencvárosi önkormányzatnál

Saját örömlányai tartották ki a tatabányai férfit

Saját örömlányai tartották ki a tatabányai férfit

A kormányok után egy magánvállalat is kinézte magának a Marsot

A kormányok után egy magánvállalat is kinézte magának a Marsot

Kongatják a vészharangot a tudósok, nagyon gyorsan melegszik a Földközi-tenger térsége

Kongatják a vészharangot a tudósok, nagyon gyorsan melegszik a Földközi-tenger térsége

Hogyan küzdhető le a szegénység? A Nobel-díjasok a nyomorban keresik a választ

Hogyan küzdhető le a szegénység? A Nobel-díjasok a nyomorban keresik a választ

Joker a Szezám utcába költözött – videó

Joker a Szezám utcába költözött – videó