Különösen veszélyezteti a klímaváltozás a kis, fejlődő szigetországokat, ahol a kormányok különféle megoldásokkal próbálják megelőzni az esetleges katasztrófát.

Négyszeresére nőtt 15 év alatt a tuvalui közösség létszáma Új-Zélandon, ahol ma már több mint 4 ezren élnek, míg szülőföldjükön, Tuvalu szigetén alig 12 ezren maradtak. A mindössze 26 négyzetkilométer területű, kilenc szigetből álló csendes-óceániai miniállam lakosai ugyanis igyekeznek biztonságosabb otthon után nézni. Attól tartanak, hogy a klímaváltozással járó tengerszint-emelkedés miatt az ország harminc éven belül víz alá kerül, legmagasabb pontja ugyanis mindössze 5 méterrel emelkedik a tengerszint fölé. Sokan ezt nem akarják kivárni, pláne hogy Auckland úgynevezett környezeti menekültként szívesen befogadja őket.

Tuvalu csak egy az ENSZ által fejlődő kis szigetországként nyilvántartott karibi, indiai- és csendes-óceáni szigetek, illetve apró tengerparti államok közül, amelyekre különösen veszélyes lehet a klímaváltozás. Ezek lakosságának a fele a tengerparttól másfél kilométeres sávon belül él, és sérülékenységüket csak fokozza az elszigeteltség, a kis terület és a korlátozott édesvízkészlet. Az egyoldalú - jellemzően turizmusra és nyersanyagexportra épülő - gazdaság, a fejletlen infrastruktúra, a technológiai elmaradottság, az importfüggőség és a képzett munkaerő hiánya tovább rontja helyzetüket. A tengerszint emelkedése miatt majd mindenütt fogy a lakható terület és a katasztrófák hatásait enyhítő erdők nagysága. Sós víz kerül a parti édesvíztározókba, a hőmérséklet-emelkedés következtében pedig pusztulnak a korallok, ami felborítja a tengeri egyensúlyt. A karibi térséget főként az egyre gyakoribb szélviharok veszélyeztetik, az alacsonyan fekvő csendes-óceáni korallszigeteket pedig a tengerszint-, illetve a hőmérséklet-emelkedés.

Jobb híján szimbolikusan próbálnak alkalmazkodni a parányi országok. A Fidzsi-szigetek iskoláiban - ahol a tanulók még mindig úgy tudják, a klímaváltozás csak a fejlett országokat érinti - a Természetvédelmi Világalap (WWF) filmvetítéseket tart az éghajlatváltozás térségbeli hatásairól. Bermudán kompjáratok indításával próbálják rábírni a lakosságot, hogy hagyják otthon autóikat, és így csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátást. Az energiatakarékossági kampányt folytató Kuba kompakt fénycsöveket adományozott Jamaicának, valamint Antigua és Barbudának. A karibi St. Lucia például szél- és napenergia hasznosításával kísérletezik. St. Kitts és Nevis, valamint a kilenc működő vulkánt magán hordó Dominika az Amerikai Államok Szervezete (OAS), az ENSZ és más donorok támogatásával a föld hőjének hasznosításával próbálkozik. Mauritiuson cukornáddal, a csendes-óceáni Szamoán és a Fidzsi-szigeteken kókuszolajjal, a karibi Grenadán pedig szerecsendióhéjjal próbálják kiváltani a hagyományos energiahordozókat. Szakértők egyes szigeteken hasznosíthatónak tartják az árapály és a hullámok energiáját is. A megújuló energiatermelést a nyugati donorok gyakran fejlesztési segélyekkel is támogatják, ám balul sülhet el, ha hiányzik a helyi hatóságok támogatása. Erre utal Barbados példája, ahol évek óta mozdulatlanul állnak a helyi áramszolgáltató jóváhagyása nélkül épített szélturbinák.

Nem ad már ki közvetlen tengerparti építési engedélyt a szélviharkárokat mérsékelni kívánó karibi Antigua és Barbuda szigete, a közép-amerikai Belize pedig az ország belsejébe költöztette kormányzati irodáit. Bár a termeléskiesés miatt a magánszféra erősen bírálja, a Kajmán-szigeteken felállított nemzeti hurrikánbizottságot a hurrikánkárok mérséklésének jó példájaként emlegetik, szélvihar esetén ugyanis elrendeli az iskolák és a kormányzati hivatalok bezárását. A 2007-es hurrikánszezontól kezdve új lehetőség nyílik a karibi térségben, a 18 kis szigetország közös katasztrófabiztosítást köthet. A Világbank és más donorok támogatásával létrehozott kedvezményes pénzügyi konstrukció 40 százalékkal lesz olcsóbb, mint ha egyenként kötnének biztosítást.

Kockázatot jelenthet a nemzetközi szervezetek szerint a szigetországok számára az egy lábon állás, vagyis ha gazdaságuk kizárólag a turizmusra támaszkodik. A korallzátonyok pusztulása visszavetheti a búvárturizmust, az áradások, földcsuszamlások és a hurrikánok pedig kiszámíthatatlanná teszik az idegenforgalmi bevételeket. A diverzifikálás mellett döntöttek a Bahama- és a Kajmán-szigetek, ahol offshore pénzügyi központokat alakítottak ki. Tuvalu is több lábon áll immár: folyamatos bevétele származik abból, hogy értékesíti a tévétársaságok körében az ország népszerű internetes domainnév-végződésének (.tv) használati jogát.

VÁRI SÁRA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Óriástüntetés jön, de Madrid odacsapna a katalán kemény magnak

Óriástüntetés jön, de Madrid odacsapna a katalán kemény magnak

Életfogytiglant kapott a cellatársát halálra kínzó három férfi

Életfogytiglant kapott a cellatársát halálra kínzó három férfi

Okosrózsafüzért dobott piacra a Vatikán

Okosrózsafüzért dobott piacra a Vatikán

Gyermekpornó miatt felfüggesztett börtönre ítéltek egy férfit Tatabányán

Gyermekpornó miatt felfüggesztett börtönre ítéltek egy férfit Tatabányán

Radar 360: Tarlós nem bánja a vereséget, Borkait lemondatnák

Radar 360: Tarlós nem bánja a vereséget, Borkait lemondatnák

Ami rosszabb a pesti buktánál: öt területen stratégiai előnyét vesztette el a Fidesz

Ami rosszabb a pesti buktánál: öt területen stratégiai előnyét vesztette el a Fidesz