Miközben a függetlenné válás 60. évfordulójának előkészületei zajlottak, szükségállapot bevezetését fontolgatta Musaraf pakisztáni elnök, aki mintha kezdené elveszíteni az USA bizalmát.

Haza szeretne térni száműzetéséből Benazír Bhutto volt pakisztáni kormányfő, hogy Pervez Musaraf elnök szövetségeseként induljon a következő hónapokban esedékes választásokon. A hét végén New Yorkban nyilatkozó politikus asszony azt is elárulta, hogy megállapodott Musaraffal a visszatérés feltételeiről, elsősorban arról, hogy a tábornok-elnöknek le kell mondania főparancsnoki tisztéről, és csak civilként indulhat második elnöki mandátumáért. Musaraf azonban másként értelmezte az alkut, a hét végén azt üzente ugyanis Bhuttónak és az ugyancsak száműzött Navaz Sarif volt kormányfőnek: a választásokig maradjanak távol hazájuktól.

Az ellenlábas politikusok esetleges együttműködéséről azután kaptak lábra híresztelések, hogy júliusban Abu-Dzabiban személyesen tárgyaltak. Bár szövetségük minden bizonnyal nem az égben köttetik, a két mérsékelt politikusnak szüksége lehet egymásra. A vértelen puccsal 1999-ben hatalomra jutott Musaraf hatalmi helyzete az utóbbi fél évben olyannyira meggyengült, hogy az elnök a múlt héten már a szükségállapot kihirdetését fontolgatta. Végül - pár órával azután, hogy telefonon beszélt Condoleezza Rice amerikai külügyminiszterrel - ő maga cáfolta, hogy ilyesmire készült volna. Mindez persze azt a vádat erősítette, hogy a pakisztáni elnöki palotában megint az amerikaiak mozgatják a szálakat.

Az államfőre kétségkívül rájár rúd. A legfelső bíróság pár hete visszahelyezte hivatalába a Musaraf által márciusban menesztett főbírót, aki időközben valóságos ellenzéki hőssé vált. Az elnök népszerűségére az is súlyos csapást mért, hogy mintegy százan vesztették életüket, amikor kommandósok júliusban megostromolták a szélsőséges iszlamisták által elfoglalt fővárosi Vörös Mecsetet (HVG, 2007. július 14.). Azóta további kétszázan haltak meg a különféle merényletekben, illetve a fundamentalista fegyveresek és a rendfenntartók közti összecsapásokban. Mindezek tetejébe nyolc hónappal azután, hogy összeomlott a törzsi vezetőkkel az ország nyugati felén lévő Észak-Vazirisztánban kötött tűzszünet, a hadsereget ismét sorozatos veszteségek érik a határ menti autonóm területen folyó gerillaháborúban.

A pakisztáni belpolitika napokkal az ország függetlenségének e heti 60. évfordulója előtt vált megint válságossá, mintha csak az ország rövid történelmét idézné. Az utóbbi hat évtizedben egymást váltotta a civil és a katonai uralom, Musaraf a negyedik tiszt, aki az ország élén áll. Ha a tábornokok kihátrálnak is Musaraf mögül, a hatalomtól aligha akarnak megválni. A hadsereg ugyanis - amely megalázónak érezte, hogy az Indiával vívott 1971-es háború következményeként Kelet-Pakisztán Banglades néven önállósult - most megint attól fél, tovább szakad az ország. Az aggodalmakat az táplálja, hogy a hadsereg brutális háborút vív a szakadár gerillákkal a délnyugati Beludzsisztán tartományban.

A külpolitika sem erősíti Musaraf helyzetét. A washingtoni kongresszus arra készül, hogy még ebben a hónapban ratifikálja a fő riválissal, Indiával kötött nukleáris megállapodást, amelynek a szintén atomhatalom Pakisztán aligha örül. Az USA - amely az utóbbi hat évben 10 milliárd dollárnyi támogatásban részesítette a terror elleni harcban maga mellé édesgetett Pakisztánt - egyre többször bírálja Iszlámábádot, számon kérve a muszlim szélsőségesekkel szembeni határozott fellépést. Jelzésértékű lehet, hogy George W. Bush amerikai elnök a múlt héten aláírta azt a törvényt, amely az al-Káida terrorhálózattal és a pakisztáni területen táborozó tálibokkal szembeni harc hatékonyságától teszi függővé a Pakisztánnak nyújtandó további támogatásokat.

Aligha véletlen, hogy az eredeti tervekkel ellentétben Musaraf mégiscsak meglátogatta az afganisztáni és pakisztáni politikusok, törzsi vezetők vasárnap Kabulban véget ért négynapos gyűlését, amelynek témája a terror elleni közös fellépés volt. A szokás szerint egy hatalmas sátorban ülésező dzsirga előtt a pakisztáni elnök elismerte: az afganisztáni tálib gerillák pakisztáni területről indítják támadásaikat, ami szakértők szerint megalapozhatja a szélsőségesekkel szembeni valóban elszánt közös afgán-pakisztáni fellépést.

KERESZTES IMRE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Eljött a plakátháború újabb felvonása, Karácsony lehet a táblabíró

Eljött a plakátháború újabb felvonása, Karácsony lehet a táblabíró

Újabb pofon Káslernek – elvesztheti az egészségügyi szakképzés területét

Újabb pofon Káslernek – elvesztheti az egészségügyi szakképzés területét

Boross Péter "ártó szellemekről" beszélt 1956-ra emlékezve a Műegyetemen

Boross Péter "ártó szellemekről" beszélt 1956-ra emlékezve a Műegyetemen

Szeretettel Bécsből: Ausztriában az állam fizeti a wellnesst, de csak ha komolyan veszik

Szeretettel Bécsből: Ausztriában az állam fizeti a wellnesst, de csak ha komolyan veszik

Simán hozta 1500. meccsét Federer

Simán hozta 1500. meccsét Federer

Orvosi vényekkel visszaélés miatt ítéltek el egy orvosasszisztenst Pécsen

Orvosi vényekkel visszaélés miatt ítéltek el egy orvosasszisztenst Pécsen