Bevezető mozgás

Utolsó frissítés:

Tetszett a cikk?

Akár napokon belül hivatalba léphet az új varsói kormány, a választásokon győztes jobboldali liberális pártvezér, Donald Tusk ugyanis lendületesen folytatja a koalíciós egyeztetést.

Elmarad Jaroslaw Kaczynski távozó miniszterelnök esküvője - szellőztette meg a lengyel bulvársajtó. Az 58 éves, édesanyjával élő agglegény politikus - akinek nincs sem jogosítványa, sem bankszámlája - az október 21-ei előrehozott választáson remélt győzelem után állítólag az oltár elé vezette volna az általa irányított jobboldali konzervatív Jog és Igazságosság Párt (PiS) képviselőnőjét, a vele jó ideje hírbe hozott, 50 éves Jolanta Szczypinskát. Mivel azonban a jobboldali liberális Polgári Platform (PO) nyerte a voksolást (HVG, 2007. október 27.), a frigy egyelőre füstbe ment, az egykori ápolónő szerint ugyanis Kaczynski most nagyon szomorú. Ikertestvére, Lech Kaczynski államfő is nehezen emészti a vereséget: a választás óta kerüli a nyilvánosságot, s a PO elnökének, Donald Tusknak sem gratulált.

Ellenfeleik sértődöttségével mit sem törődve a liberálisok a győzelmi ünneplés után rögvest belevágtak a kormányalakítási tárgyalásokba, és Tusk máris biztatónak mondott megbeszélést folytatott a szövetségesnek kiszemelt Lengyel Néppárt (PSL) vezetőjével, Waldemar Pawlakkal. Az egymást már a választások előtt is lehetséges partnernek tartó két párt abban bízik, hogy a napokban egyezségre jutnak a kabinet összetételéről és a programról, így akár már november elején új kormánya lehet Lengyelországnak, miután Kaczynski az új szejm november 5-ei alakuló ülésén benyújtja a régi kabinet lemondását.

A posztok elosztása nem ígérkezik nehéznek. Pawlak a miniszterelnök-helyettesség mellé a gazdasági tárcát is megkaphatja, és a parasztság érdekeit is képviselő néppárté lehet a mezőgazdasági, valamint a környezetvédelmi minisztérium is. Igazságügy-miniszterként Tusk jobbkezét, Grzegorz Schetynát, a párt főtitkárát emlegetik. A pénzügyi tárca élén a liberálisok szívesen látnának független közgazdászt. Az egyik esélyes a Reuters hírügynökség szerint a London School of Economics egyetemen végzett, jelenleg a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) tanító Jacek Rostowski közgazdászprofesszor, aki az 1990-es évek elején részt vett a gazdasági átmenet sokkterápiájának kidolgozásában. A szejm házelnöke az eddigi liberális helyettes, Bronislaw Komorowski lehet, a szenátus vezetését pedig várhatóan megőrzi az 1980-as gdanski hajógyári sztrájk egyik főszervezője, a veterán Bogdan Borusewicz.

Miután a koncentrációs tábort és az 1944-es varsói felkelést túlélt Wladyslaw Bartoszewski az általa korábban kétszer is betöltött külügyminiszteri poszt helyett a kormányfő külügyi tanácsadójának a szerepét választotta, a diplomácia irányítója Radoslaw Sikorski lehet, akit az államfő ki nem állhat. Az Oxfordban végzett, az 1980-as években brit állampolgárként Afganisztánban és Angolában haditudósítóként szolgált 44 éves Sikorski az 1990-es évek elején rövid ideig védelmiminiszter-helyettes volt, 1998- 2001 között pedig a külügyben, majd 2002-2005 között a washingtoni neokonzervatív American Enterprise Institute agytröszt kutatójaként dolgozott. A két éve alakult PiS-kormányban megkapta a védelmi tárcát, ám idén februárban a katonai hírszerzés vezetőjével és a kormányfővel kialakult konfliktusa miatt lemondott. A kampányban a konzervatívok frakciójából is kilépett, majd jól időzítve könyvet jelentetett meg a kormány hatalomgyakorlásának kulisszatitkairól, és a liberálisok egyik húzóemberévé lépett elő.

A találgatásokban egy másik volt magas rangú PiS-politikus, Kazimierz Marcinkiewicz neve is forog, aki 2005 októberétől tavaly júliusig miniszterelnök volt, négy hónapra rá pedig a konzervatívok színeiben alulmaradt a varsói polgármester-választáson a PO-jelölt Hanna Gronkiewitz-Waltzcal szemben (HVG, 2006. december 2.). Ő is szakított Kaczynskivel, pár hónapja a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) Lengyelországért, Bulgáriáért és Albániáért felelős igazgatója.

A formálódó kormányzati elképzelések kiszivárgott részletei alapján a liberálisok is folytatnák a korrupció és a gazdasági bűncselekmények elleni küzdelmet, amelyre - a széles hatáskörű olasz vám- és pénzügyőrség mintájára - új szervezetet hoznának létre. Ez a Dziennik című napilap értesülései szerint magánszemélyek és vállalatok adó-, vám- és pénzügyeibe tekinthetne be, és minden 10 ezer eurósnál nagyobb banki átutalásról is információt kellene neki szolgáltatni.

A liberális-néppárti koalíció várhatóan eltávolítja a Kaczynskiék által nagy állami vállalatok élére állított vezetőket - az ígéretek szerint az utódok politikailag semleges menedzserek lesznek. Kilátásba helyezték a privatizáció újraindítását, az 1200 állami cég zömét magánkézbe kívánják adni, megőrizve az ellenőrzést a stratégiainak minősített területeken (olaj- és földgázellátás, áramszolgáltatás), míg a nagy beruházásigényű áramtermelésbe és szénbányászatba elképzelhetőnek tartják a külföldi tőke bevonását.

Mindkét leendő koalíciós partner támogatja az euró mihamarabbi bevezetését, de a parasztgazdák nyugdíj-biztosítási befizetéseinek emelése és az egykulcsos adó körül komolyak a nézeteltérések. A néppártiak ellenzik az EU-csatlakozásból amúgy elismerten profitáló agrárszektor terheinek növelését, és a személyi jövedelemadóban (szja) megtartanák a 18-32 százalékos kulcsot, csak a legfelsőt törölnék el. A liberálisok viszont - arra hivatkozva, hogy a régióban zajló adócsökkentési harcban Lengyelországnak meg kell őriznie versenyképességét - egységes, 15 vagy 16 százalékos kulcsban határoznák meg az szja és a társasági nyereségadó mértékét.

NAGY GÁBOR