Tetszett a cikk?

A keményvonalas Mahmúd Ahmadinedzsád elnök híveinek parlamenti választási győzelme ellenére a felszín alatt kiélezett politikai harc dúl, a gazdaság pedig bajban van.

Mellnagyobbítás, hajpótlás, testedzés. A külvilág aligha gondolná, a szigorú öltözködési szabályok szerint élő iráni nők egyre nagyobb számban fekszenek kés alá, hogy új orrot szabassanak maguknak, zsírleszívást kérjenek, vagy felvarrassák szemráncaikat. Pedig a Teheránban működő szépségszalonok és hirdetéseik arról árulkodnak, hogy az arcon és a kézen kívül mindent eltakaró csador kötelező viselete ellenére is fontos a külső. Nem csupán a módosabb hölgyek, de az alacsonyabb jövedelmű asszonyok is engednek a szépségipar csábításának, s ha nem is a 10 ezer dolláros mellműtétet vagy 5 ezret kóstáló orrplasztikát kérik, hanem csak a szarkalábak eltüntetését, az is 200 dollárba, egy tanár egyhavi fizetésébe kerül.

Kisebb-nagyobb átfazonírozásokon megy keresztül az 1979-es iszlamista forradalom óta az iráni politikai élet is - a rendszert folyamatosan javítgatják, de közben lényegi változás nem történik. A múlt heti parlamenti választáson a konzervatívok megőrizték többségüket, a 290 tagú medzsliszben legalább 163 helyet szereztek, a reformerek mindössze negyvenet. A végső erőviszonyok csak hetek múlva alakulnak ki, több körzetben ugyanis második fordulót tartanak, és mintegy félszázan függetlenként nyertek mandátumot, valódi lojalitásukra csak később derül fény.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy Mahmúd Ahmadinedzsád ultrakonzervatív elnök nyeregben érezhetné magát. A konzervatívok ugyanis nem egységesek, táborukon belül sokan bírálják az elnök Nyugat-ellenes keményvonalas retorikáját és hajthatatlan álláspontját a nukleáris programmal kapcsolatban, ami szembeállította Iránt az ENSZ-szel. A konzervatívok mérsékeltebb szárnya azt is az elnök szemére veti, hogy az állami támogatásokat fenntartó és osztogató gazdaságpolitikája révén elszabadult az infláció.

A kormányoldalon érezhető elégedetlenséget Ahmadinedzsád legfőbb konzervatív riválisai lovagolhatják meg, akik pragmatikusabbak a jelenlegi kurzusnál. Így például Ali Laridzsani, aki tavaly azért mondott le a nukleáris főtárgyalói posztról, mert ellenezte az elnök hajthatatlan politikáját. Vagy Mohamed Baker Kalibaf teheráni polgármester, aki 2005-ben éppen az elnökké választott Ahmadinedzsádtól vette át a főváros vezetését, 2006-os újraválasztását pedig szakértők már a mérsékeltebb politika felé történő elmozdulás kezdeteként értékelték.

Laridzsani és Kalibaf is indult a 2005-ös elnökválasztáson, és úgy tűnik, jövőre mindketten szívesen revánsot vennének. Ha az általuk vezetett mérsékelt konzervatívok összefognak a reformerőkkel, borsot törhetnek a parlamentben az elnök és radikális hívei orra alá. Különösen a kormány vitatott gazdaságpolitikája ügyében, a törvényhozásnak ugyanis e téren nagyobb a mozgástere, mint a külpolitikában és a nukleáris kérdésben, amelyek a legfőbb vallási vezető, Ali Khamenei hatáskörébe tartoznak.

Ahmadinedzsád sorsa persze még korántsem pecsételődött meg. A 70 milliós lakosságból 13 millióan tagjai az önkéntes vallásrendőrségnek, a baszidzsnak, amely továbbra is az elnök politikai hátországát adja. A szegényebb, vallásos rétegek körében Ahmadinedzsád még mindig népszerű, sokan nem őt hibáztatják az élelmiszerárak drasztikus emelkedéséért, betudják azt annak, hogy a világon mindenhol drágul az élet.

A 60 százalékos részvétellel zajlott választás nem tükrözi teljesen a lakosság hangulatát, mivel a 12 tagú, nagy hatalmú Őrök Tanácsa a 7600 jelöltből 3100-at törölt. Főként a Mohamed Khatami volt elnök által vezetett reformerek véreztek el az iszlámhoz való elkötelezettséget és a legfőbb vallási vezetőhöz, illetve a teokráciához való lojalitást tesztelő "alkalmassági vizsgán". Még az 1979-es forradalom atyja, Ruhollah Khomeini unokáját, a 39 éves Ali Esragit is diszkvalifikálták, ám később mégis megengedték, hogy induljon. A reformokat sürgető Esragi azonban az eljárás elleni tiltakozásul elutasította képviselő-jelölti rehabilitációját.

A jövő évi elnökválasztásig mindenesetre eldőlhet, merre tart Irán. A fő kérdés, hogy Ahmadinedzsád meddig élvezi Khamenei és a vallási vezetés bizalmát. Az elnök az 1980-1988-as iraki-iráni háború nemzedékéből való, amely szeretne visszatérni ahhoz az időszakhoz, amikor a forradalmi ideológia határozta meg az államot. Ennek egyik jól megfogható jelensége, hogy ismét felmerült a forradalom exportjának igénye. Ráadásul a térségbeli befolyásért az USA-val vívott küzdelem mintha a túlélésért folytatott harccal lenne egyenértékű, ami anakronisztikusnak tűnik az utóbbi jó másfél évtized távlatában. A 1997-től 2005-ig tartó, az egykori reformer elnök, Khatami fémjelezte időszak például a társadalmi és vallási szigor enyhítését és a civilizációk párbeszédét hirdette, elődje, Ali Akbar Hasemi Rafszandzsáni pedig a pragmatikus gazdasági kapcsolatokat hangsúlyozta, holott ő maga a forradalom egyik vezetője volt.

Iránban eközben egyre terjed az a nézet - mutattak rá nemrég külföldi szakértők -, hogy az országot lassan megbénítja sajátos politikai rendszere, amelynek keretein belül túl nagy hangsúlyt kap a vezető személye. A választott intézmények felett a vallási hierarchia áll, és a hatalomért küzdő különböző csoportok nem a kompromisszumokban érdekeltek, antagonisztikus ellentéteik még a Teheránban lévő nyugati diplomatákat is sokszor meglepik. A lehetséges kiút, hogy a gazdasági nehézségek láttán győzedelmeskedik a felismerés, miszerint ideológiai alapon nem lehet sikeresen kormányozni, ami végül mérsékelheti a konzervatív erőket. De az a forgatókönyv is elképzelhető, hogy a kormánnyal szembeni növekvő elégedetlenség tovább radikalizálja a hatalomhoz foggal-körömmel ragaszkodó Ahmadinedzsádot és körét, s ez a rendszer még szélsőségesebbé válásához vezethet.

KERESZTES IMRE

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Világ

Szankciós ellenhatás

Fájdalmasan elszigeteli Iránt az egyes személyek és vállalatok elleni pénzügyi korlátozások szigorítása - vélekedett...