Nem csökkentette a terrorizmus veszélyét a világon az iraki háború öt éve, Bagdad pedig nagy árat fizetett azért, hogy az amerikai invázió megszabadította diktátorától.

Alig van olyan iraki felnőtt, aki életében legalább egyszer ne látogatott volna el a Habbánijai-tó melletti turistafaluba, amely az amerikai invázió kezdete előtt a szerelmes párok, ifjú házasok és családok kedvelt üdülőhelye volt. Ám az 1979-ben - Szaddám Huszein hatalomra jutásának évében - épült, 5 ezer vendég fogadására képes turistaparadicsom a háború öt éve alatt az enyészet sorsára jutott. Menekültek vették birtokba, a közelben lévő Faludzsa ugyanis a szunnita ellenállás egyik gócpontja volt. Az egykor véres harcok dúlta és az al-Káida hátországának számított Anbar tartomány biztonságának javulását jelzi ugyanakkor, hogy a napokban befektetők vizsgálják, valóban helyrehozható-e a becsült 80 millió dollárból az 1980-as években a legjobb közel-keleti üdülőközpont címét is elnyert tóparti létesítmény.

A tótól alig 100 kilométerre lévő Bagdad utcáin - a 2006-2007-ben elszabadult síita-szunnita szektaharcok legvéresebb színterén - sokan ma is a háború előtti Huszein-éra biztonságát sírják vissza. Főként a régi rendszerben kiváltságos szunniták emlékezhetnek nosztalgiával: a néhai diktátor szűkebb hazájában, Tikritben még mindig kelendő az arcképével díszített karóra. A többségi síitáknak viszont már nem kell félniük Huszein rémuralmától, az északon élő kurdok pedig - a viszonylagos nyugalom és gazdasági virágzás okán - csak a "másik Iraknak" nevezik autonóm területüket.

A háború kezdetének múlt heti ötödik évfordulója (HVG, 2008. március 15.) sokaknak módot adott a számvetésre. A tavalyi amerikai csapaterősítésre alapozott új stratégia révén Irak kétségtelenül visszatáncolt a polgárháború széléről. Ez tovább fűti a washingtoni sikerpropagandát: George W. Bush amerikai elnök az évfordulón közölte is, egyáltalán nem sajnálja a háborút, és az USA győzni fog. Hétfőn pedig fájdalmát fejezte ki az invázió indulása óta meghalt 4. ezredik amerikai katona miatt, de hozzátette: egyetlen élet elvesztése sem volt hiábavaló, mert az áldozatok a jövő nemzedékek békéjét alapozták meg. A konzervatívokhoz közel álló The Heritage Foundation agytröszt határozottan sikernek nevezte a háborút, mondván, "demokrácia váltotta fel a terrorizmust". Ám David Petraeus, az Irakban állomásozó amerikai csapatok parancsnoka továbbra is arra figyelmeztet, hogy a biztonság javulása nem visszafordíthatatlan.

Washington külpolitikájának jövője is bizonytalan: a novemberi elnökválasztás után demokrata győzelem esetén minden bizonnyal felerősödik a korai kivonulás igénye. Egyre több szó esik ugyanis a háború költségéről, demokrata körökben pedig - nyilván politikai megfontolásból is - a terhet összefüggésbe hozzák a gazdasági recesszióval. Közgazdászok szerint a mintegy félezer milliárd dollárnyi eddigi kiadás rövid távon nem okoz komoly gondot, de a hitelből finanszírozott háború havonta több mint 10 milliárd dollárral duzzasztja az USA 9 ezermilliárd dollárnyi államadósságát. Joseph Stiglitz Nobel-díjas amerikai közgazdász a járulékos kiadásokkal és veszteségekkel együtt a háború összes várható költségét 3 ezermilliárd dollárra taksálja, és bár szerinte az USA ekkora összeg elpazarlásához is elég gazdag, úgy véli, az ország gazdasági ereje azért megroppanhat.

Míg az iraki háború kezdeti okaként Washington a tömegpusztító fegyvereket, majd a Huszein-rendszernek az al-Káidához fűződő kapcsolatait jelölte meg, később pedig a demokrácia közel-keleti elterjesztése vált jelmondattá, önigazolást leginkább azok kaphattak, akik szerint az igazi a cél a világ harmadik legnagyobb kőolajtartalékának a megszerzése volt. Miután évek óta nem sikerül elfogadtatni az olajvagyon kiaknázásáról és elosztásáról szóló törvényt, az iraki kormány saját kezébe vette az ügyet. Hírek szerint Bagdad a jövő hónapban 2,5 milliárd dollár értékben úgynevezett műszaki segítségi megállapodást köt öt nyugati olajmultival, a brit BP-vel, a brit-holland Royal Dutch Shellel, az amerikai Exxon Mobillal és Chevronnal, valamint a francia Totallal. Az egy évvel meghosszabbítható kétéves szerződésektől Bagdad azt reméli, hogy napi félmillió hordóval növelheti kőolajtermelését. A megállapodások révén az ötök állítólag előnyösebb helyzetből indulhatnak a jövőbeni üzletekért. Eddig száz cég jelentkezett az olajvagyon kiaknázására, amelynek sokak szerint éppen itt az ideje az egekbe szökő világpiaci nyersolajárak miatt.

Az őszi tartományi választások azonban újra a végletekig kiélezhetik az etnikai feszültséget. Az önállósodás egyik célja a kurdok és a síiták részéről éppen az, hogy megszerezzék a területükön lévő olajkincset. Ha elkezdődik és erőszakos fordulatot vesz Irak feldarabolódása, a konfliktusba a szomszédos országok is bekapcsolódhatnak. A török hadsereg februárban az utóbbi öt év eddigi legnagyobb szabású hadműveletét hajtotta végre a törökországi Kurd Munkapárt észak-iraki állásai ellen, de Ankara egyáltalán nem nézi jó szemmel az iraki kurd függetlenedési törekvéseket sem.

Washington nincs könnyű helyzetben, a törökök és a kurdok egyaránt szövetségesei. Ráadásul meg kell birkóznia az utóbbi öt évben Irakban hatalmas befolyásra szert tett Iránnal, amely a háborúval szinte ajándékba kapta a regionális hegemónia kiépítésének lehetőségét.

Nem csupán Irak és térsége, a világ sem lett biztonságosabb az utóbbi öt évben. Amerikai hírszerzési források szerint az iraki háború dzsihádista - azaz a muszlimok részéről szent háborút hirdető - terroristák új nemzedékét ihlette és nevelte ki. A RAND amerikai kutatóintézet adatai alapján készült tanulmány szerint a világon 2003 óta éves szinten hétszer annyi dzsihádista támadást hajtottak végre, mint az USA-t ért 2001. szeptember 11-ei terrortámadások és az iraki invázió között. A szélsőséges muszlim terrorcselekmények aránya pedig - a legérintettebb Irakot és Afganisztánt leszámítva - 35 százalékkal nőtt.

Az iraki hatás szembetűnő Afganisztánban. A tálibok 2003 szeptemberében - pár hónappal Irak lerohanása után - hajtották végre az első terrortámadást. Afganisztánban 2005-ig szinte ismeretlen volt az öngyilkos merénylet, amely ma a tálibok fő fegyvere. Az al-Káida központi üzenetét, miszerint az USA az iszlámnak üzent háborút, az iraki konfliktus a muszlimok körében csak tovább erősítette. Oszama bin Laden az ötéves évfordulóra időzítve két üzenetben is új keresztes háborúval vádolta a Nyugatot és a Vatikánt, egyúttal harcot hirdetett az Irakban lévő amerikai erők ellen, valamint Palesztina felszabadításáért.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Világ

Háborús számok

Iraki polgári áldozatok: 90 ezer és 1 millió között*Amerikai katonai veszteség: 4 ezer főIraki menekültek: 4 millió...

Világ

Amerikaiak mondták

- "Kétségtelen, hogy Szaddám Huszeinnek tömegpusztító fegyverei vannak." (Dick Cheney alelnök, 2002.

 Ennyi hosszú hétvégénk lesz jövőre

Ennyi hosszú hétvégénk lesz jövőre

Ontja magából a föld a mamutcsontokat, de mit kezdünk velük?

Ontja magából a föld a mamutcsontokat, de mit kezdünk velük?

Felakasztottak egy lámpavasra egy iraki kamaszt, aki kormányellenes tüntetőket lőtt le

Felakasztottak egy lámpavasra egy iraki kamaszt, aki kormányellenes tüntetőket lőtt le

Nem csak tréleres horrorkaravánok vannak az utakon, van itt más is

Nem csak tréleres horrorkaravánok vannak az utakon, van itt más is

Áderhez fordul az orvosi kamara az új tb-törvény miatt

Áderhez fordul az orvosi kamara az új tb-törvény miatt

Eszenyi Enikő elmondta, miért nem vett részt a hétfői tüntetésen

Eszenyi Enikő elmondta, miért nem vett részt a hétfői tüntetésen