Megnőhet az új főtitkárt adó India súlya az egykori brit gyarmatokat összefogó Nemzetközösségben, amely visszafogadhatja Pakisztánt és Zimbabwét, ha rendeződnek az ottani politikai viszonyok.

Napsárgára cserélték a kék tapétát nemrég a Nemzetközösség főtitkárának szobájában, a brit birodalom fénykorát idéző, London történelmi központjában lévő Marlborough House-ban. A színt a kedden hivatalba lépett indiai Kamlesh Sharma felesége választotta, akinek nem kellett messzire költöznie, férje eddig ugyanis India nagykövete volt Londonban.

A főtitkári posztról nyolc év után távozó új-zélandi Don McKinnon szerint utódját fontos feladatok várják: reagálnia kell a feszült pakisztáni, illetve zimbabwei politikai helyzetre. Az 53 tagú, 1931-ben létrejött Nemzetközösség alapelve a demokratikus kormányzás, illetve az emberi és a szabadságjogok tiszteletben tartása - így időnként konfliktusba kerül tagállamaival.

A Fidzsi-szigetek tagságát először 1987-ben, majd 2006-ban függesztették fel, mindkétszer puccs miatt. Pakisztán 1972-ben Banglades elismerése ellen tiltakozva kilépett, 1989-ben újra csatlakozott, ám Pervez Musarraf 1999-es államcsínye, majd a szükségállapot tavaly novemberi kihirdetése után felfüggesztették az ország - 2004-ben átmenetileg visszanyert - tagságát. Zimbabwe viszont 2003-ban dacból távozott a szervezetből, amely Robert Mugabe államfő választási csalása miatt szüneteltette az afrikai állam tagságát.

Szinte biztosra veszik Pakisztán újbóli beengedését, a parlamenti választásokon győztes két ellenzéki párt ugyanis nemrég megállapodott a polgári kormányzás visszaállításában (HVG, 2008. március 29.). A McKinnon által nemzetközi elszigeteltségben Mianmarhoz - az egykori Burmához - és Észak-Koreához hasonlított Zimbabwe visszakerülése nehezebb lesz. Hét eleji lapzártánkkor még az sem volt biztos, hogy az újabb elnökválasztás véget vetett-e Mugabe 28 éves uralmának a gazdasági káoszba süllyedt országban. A Nemzetközösséget ördögi szervezetként, illetve a brit neoimperializmus eszközeként emlegető Mugabe megítélése a zimbabwei politikai válság kezdete óta szembeállítja a nyugati tagországokat az elnökben a gyarmatosítók elleni küzdelem legendás harcosát látó afrikai államokkal.

Jelentős változásokon ment át az egykori brit birodalom szerteágazó érdekeltségeit összefogó Nemzetközösség. A szervezet 1949-ben deklarálta, hogy a függetlenedő államoknak a tagsághoz elég elfogadniuk a brit uralkodót a közösség - névleges címet jelentő - fejének. II. Erzsébet ma már csak 16 tagország államfője - Nagy-Britannia mellett például Ausztráliáé és Kanadáé -, ötnek saját uralkodója van (Brunei, Lesotho, Malajzia, Szváziföld és Tonga), 32 pedig köztársaság. Egyszeri alkalomra lazítottak azon a követelményen is, hogy csak olyan ország lehet tag, amely valaha brit gyarmat vagy mandátumterület volt, illetve azokhoz kötődött. A kivétel Mozambik, amelyet 1995-ben arra hivatkozva fogadtak be, hogy sokat segített az apartheid elleni küzdelemben két szomszédjának, Rhodesiának (a mai Zimbabwénak) és - a vele együtt a közösségbe visszatért - Dél-Afrikának.

A tapasztalt diplomata Sharma a szervezet első ázsiai vezetője. Az indiai sajtó mérföldkőnek nevezte a tavaly novemberi kampalai csúcstalálkozón hozott döntést. Az 1,1 milliárd lakosú India a közösség legnépesebb tagja, és mind nagyobb részét adja a szervezet 7800 milliárd dolláros együttes hazai össztermékének (GDP) is. Az ország 1979-ben még sikertelenül próbálta elnyerni a főtitkári posztot, amelyet McKinnon előtt a kanadai Arnold Smith (1965-1975), a guyanai Sir Shridath Ramphal (1975-1991), valamint a nigériai Emeka Anyaoku (1991-1999) töltött be.

India az ország egyenjogúságának, az angolok pedig az egykori Rádzs (Brit India) felemelkedésének a jelét látják Sharma kinevezésében. Az erőviszonyok történelmi változásának tulajdonítják azt is, hogy indiai milliárdosok - akik presztízskérdésnek is tekintik beruházásaikat egykori gyarmattartójuknál - az utóbbi időben egy sor brit érdekeltséget szereztek meg. Legutóbb például a Tata konglomerátum vásárolta fel a Jaguar, illetve a Land Rover márkákat. A világ egyik leggazdagabb embere, az indiai Radzsasztánban született Lakshmi Mittal acélkirály régóta Londonban él, de több indiai mágnás is szívesen menekül a nyári monszun elől a brit főváros előkelő negyedeiben vásárolt villájába. Újabban pedig a kontinensnyi ország milliárdosai által finanszírozott indiai krikettszuperliga csábítja el hatalmas fizetésekkel az egykori klasszikus angol sport - a gyarmatokon sokáig felsőbbrendűként kezelt - szigetországi sztárjait.

NAGY GÁBOR

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Majtényi a Fülkében: Csak egy tolvaj hatalom nem akar írásos nyomot hagyni

Majtényi a Fülkében: Csak egy tolvaj hatalom nem akar írásos nyomot hagyni

Támogatni kellett Harvey Weinsteint a bírósági meghallgatáson

Támogatni kellett Harvey Weinsteint a bírósági meghallgatáson

Másolni fogja az Apple a Samsungot?

Másolni fogja az Apple a Samsungot?

A NER új helyet talált II. kerület volt alpolgármesterének, a Millenáris ügyvezetője lesz

A NER új helyet talált II. kerület volt alpolgármesterének, a Millenáris ügyvezetője lesz

Gyermekvédelmi képzést indított a katolikus egyház, Hoffmann Rózsa az alapító

Gyermekvédelmi képzést indított a katolikus egyház, Hoffmann Rózsa az alapító

Minden érintett katasztrófától tart a kötelező beiskolázás miatt, de a kormány hajthatatlan

Minden érintett katasztrófától tart a kötelező beiskolázás miatt, de a kormány hajthatatlan