Zavargások, sztrájkok, tiltakozó akciók rázták meg az utóbbi hetekben az arab térséget Marokkótól a Perzsa-öbölig a rekordokat döntögető áremelkedések miatt.

Meg kell szüntetni a kenyérért való sorban állást! - adta ki az ukázt a minap Hoszni Mubarak egyiptomi elnök, utasítva a hadsereget, hogy növelje a termelést saját sütödéiben, és vegyen részt a kenyérosztásban. Jó oka volt a szokatlan utasításra a lassan négy évtizede hatalmon lévő államfőnek, a kenyérhiány ugyanis politikai kérdés Egyiptomban. A 76 milliós lakosság fele a szegénységi küszöb alatt, azaz naponta 1 dollárnál kevesebből él, és napi betevője szinte kizárólag néhány darab lepényszerű belediből áll. A kerek, kovásztalan kenyér darabja 5 piaszterbe - alig 2 forintba - kerül állami támogatással, ám a nélkül legalább tízszer annyit kérnek érte. Ez pedig elviselhetetlen ár az egyiptomi szegények számára, akik szó szerint ölni is képesek a kenyérért: a néhány napja egyes kairói pékségek előtt kitört zavargásokban többen is életüket vesztették. A feszültséget fokozza, hogy a dotált kenyérért - korábban elképzelhetetlen módon - négy-öt órán át kell sorban állni. Tucatnyian vesztették életüket Jemenben is néhány hete erőszakos megmozdulásokban. A haragot ott az váltotta ki, hogy fél év alatt a duplájára ugrott a kenyér és más alapvető élelmiszerek ára. Marokkóban pedig nemrég 34 embert ítéltek börtönbüntetésre a kenyérlázadásokban való részvételük miatt.

Az élelmiszerek világméretű drágulása hatványozottan sújtja az élelemimportra szoruló arab térséget. Különösen azokat az országokat, amelyeknek nincs vagy csak kevés az olajbevételük. Egyiptom például az évi 2 milliárd dolláros amerikai segélyből 54 millióért csak gabonát vásárol. Azzal, hogy a kairói kormány tavaly 15 millió fővel növelte az olcsó főzőolajban, cukorban és rizsben részesülők listáját, a költségvetésből évente élelmiszer-támogatásra fordított összeg 3,1 milliárd dollárral, 13,7 milliárdra nőtt.

A sztrájkok hatására Jordániában 50 dinárral (70 dollárral) növelték a 300 dinár alatti fizetéseket. Ammán azonban februárban pénzforrások híján kénytelen volt megszüntetni a fűtőanyagok állami dotációját, így a benzin egyik napról a másikra 76 százalékkal drágult. A dominóhatás beindult: az utóbbi hetekben két-háromszorosára nőtt a tojás, a burgonya és az uborka ára, Ammán pedig a brit Economist hetilap szerint a legdrágább arab fővárossá vált.

Az áremelkedés a térség kőolajban gazdag országaiban is súlyos gondokat okoz. A világ legnagyobb kőolaj-exportáló országában, Szaúd-Arábiában például az utóbbi egy évtizedben gyakorlatilag zéró infláció volt, ám februárban 8,7 százalékot mértek, ami 27 éves rekord. A királyságban igencsak ritka eseményre, tiltakozásokra került sor, 19 neves vallási vezető pedig ugyancsak szokatlan módon közleményben figyelmeztetett: a válság növeli a lopások és rablások számát, s élezi a szegények és gazdagok közti ellentéteket.

Borús a helyzet a többi öbölbeli arab országban is. Az Egyesült Arab Emírségekben, Katarban és Bahreinben például két számjegyű emelkedést mértek. A gazdag arab monarchiák ugyanakkor jelentősen növelték a munkaerőpiac javát adó állami alkalmazottak bérét. Az emírségekben 70, Ománban 43 százalékos volt az emelés, Bahreinben pedig 100 millió dolláros alapot hoztak létre a rászorulók megsegítésére. A vásárlóerő növelése azonban tovább fűtötte az inflációt.

Kuvaitban - ahol az állami alkalmazottak adják a foglalkoztatottak 90 százalékát - a februári béremelés után a parlament által követelt újabb bérkiigazítás odáig vezetett, hogy az emír két hete feloszlatta a törvényhozást. Az újabb bérkövetelés az utolsó csepp volt a pohárban, a kormány és a parlament régóta képtelen együttműködni a gazdasági reformok bevezetésében, a május 17-ére kiírt új választás aligha hoz változást. Az élelmiszerárak közel-keleti növekedésében - az energiaárak emelkedésén túl - szerepet játszik az is, hogy több ország a dollárhoz köti valutáját. Ezért az öbölbeli monarchiák - Kuvait kivételével, amely tavaly elszakította a dinárt a dollártól - kénytelenek követni az amerikai kamatvágásokat, amikor a magas infláció épp kamatemelést tenne szükségessé. Ráadásul a gyengülő amerikai valuta tovább drágítja a bevitelt.

Az is felhajtja az árakat, hogy az olaj, a cement, a hús, a rizs vagy a cukor importja egy kézben van, ezért még a kereskedelmi verseny sem képes letörni a kialakult monopolárakat. Az élelem drágulása révén középosztálybeli rétegek szakadnak le, nő a különbség a szegények és a gazdagok között. Ez pedig erősíti a társadalomban az igazságtalanság és a korrupció érzését. Jordániában például a friss közvélemény-kutatások szerint immár a lakosság kétharmada véli úgy, hogy az árfelhajtó korrupció az élet minden területén megjelent.

KERESZTES IMRE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Világ

Arab félcsúcs

A hidegháború óta nem tapasztalt diplomáciai tevékenység előzte meg az Arab Liga hétvégi damaszkuszi csúcstalálkozóját.

Hatalmas gázrobbanás volt Eperjesen egy panelházban, öten meghaltak

Hatalmas gázrobbanás volt Eperjesen egy panelházban, öten meghaltak

Dés László és Balogh Kálmán is Prima Primissima Díjas lett

Dés László és Balogh Kálmán is Prima Primissima Díjas lett

A minisztérium nem foglalkozik az ombudsman vizsgálatával

A minisztérium nem foglalkozik az ombudsman vizsgálatával

760 millióval támogatja a kormány a keresztény könnyűzenét játszó fiatalokat

760 millióval támogatja a kormány a keresztény könnyűzenét játszó fiatalokat

Game over: Németh Szilárd Soros-pénzekről beszélt, de pert vesztett

Game over: Németh Szilárd Soros-pénzekről beszélt, de pert vesztett

Megvonták a rokkantsági ellátását egy nőnek, mert a posta nem vitt ki egy levelet

Megvonták a rokkantsági ellátását egy nőnek, mert a posta nem vitt ki egy levelet