Tetszett a cikk?

Megmentenék a lisszaboni szerződést az EU-tagállamok vezetői, de múlt heti csúcstalálkozójukon nem tudták eldönteni, miként. Eközben a ratifikációval késlekedő csehek is feladják a leckét Brüsszelnek.

Válságtanácskozássá vált az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács amúgy unalmasnak ígérkező múlt heti ülése a lisszaboni szerződésre nemet mondó írországi népszavazás nyomán. Eredménytelenül tanakodtak azonban a 27-ek első emberei, csupán két elvben jutottak közös nevezőre. Mint a soros EU-elnökséget július 1-jétől átvevő Nicolas Sarkozy francia államfő - aki sajtóértekezletén azzal keltett feltűnést, hogy az ír kudarcért az Európai Bizottságot okolta - kifejtette: valamennyi tagállamnak közösen kell megoldást találnia, és nem lehet szó a lisszaboni szerződés újratárgyalásáról. Vagyis az uniós vezetők elvetették az Írország elszigetelésével vagy a többsebességes Európával kapcsolatos régi-új elképzelésekkel fenyegető retorikát, de világossá tették, hogy a szerződéshez nem akarnak hozzányúlni. Ez persze igencsak beszűkíti Írország mozgásterét, amelynek javaslatára az október közepén esedékes következő EU-csúcson tekintik át újra a kialakult helyzetet. Addig az ír kormány elemzi a referendum következményeit, és tovább konzultál a belpolitikai szereplőkkel, valamint a többi tagállammal, hogy valamiféle kiutat tudjon ajánlani. Brian Cowen ír kormányfő egyelőre óvatosan fogalmazott, makacsul kitért például annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy hajlandó lenne-e megismételni a referendumot.

A labdát tehát az írek térfelére dobták át, ám ez korántsem jelenti azt, hogy a többiek ölbe tett kézzel várnak. Elsősorban francia és német részről szerették volna elérni, hogy a ratifikálással még adós tagállamok tegyenek hitet a szerződés mellett. A záróközleménybe ugyanakkor nagy nehezen csak annyit sikerült beszuszakolni, hogy 19 ország már jóváhagyta a szerződést, míg "más tagállamokban" - és nem "a többi tagállamban", ahogy az eredeti tervezetben szerepelt - folytatódik a ratifikációs eljárás. Magyar ötletre az angol "the" határozott névelő elhagyásával sikerült csak meggyőzni a cseheket, hogy legalább erre az ártalmatlannak látszó szövegre rábólintsanak. De még így is ragaszkodtak ahhoz, hogy lábjegyzetben rögzítsék: Prága addig nem fejezheti be a ratifikációs eljárást, amíg az alkotmánybíróság kedvező véleményt nem ad a szerződésről. Tanácsi diplomaták szerint a tagállamok vezetőinek zöme az utóbbi hetekben annyira el volt foglalva az ír népszavazással, hogy Mirek Topolanek cseh miniszterelnök a prágai ratifikáció makacs lebegtetésével meglepte partnereit, noha a belpolitikai erőviszonyok ismeretében könnyen meg lehetett jósolni magatartását. Nem elég, hogy a cseh politikai elit, így a kormánypárt is megosztott a szerződés ügyében, a vitát az amerikai rakétatelepítés körüli csatározások és az őszi helyhatósági választások is terhelik.

Az általános bizonytalanság ellenére a delegációk lázas számolgatásba kezdtek, mikorra is kellene ratifikálni a szerződést ahhoz, hogy legyen idő felkészülni a jövő júniusi európai parlamenti (EP) választásokra. Egyedül Hans-Gert Pöttering, az EP elnöke mondta ki - de a kormányok többsége is azzal kalkulál -, hogy márciusra tisztázni kellene a szerződés sorsát, ám ezt több, a HVG-nek névtelenül nyilatkozó diplomata is szinte a lehetetlennel határosnak tartotta. A kételyeket csak fokozta a brüsszeli csúcsra a szerződés felsőházi ratifikálását és annak uralkodói jóváhagyását követően Brüsszelbe érkezett Gordon Brown brit miniszterelnök bejelentése. E szerint addig nem helyezik letétbe az olasz kormánynál a brit ratifikációs okmányt, amíg a londoni legfelsőbb bíróság - immár lapzártánk után - nem hoz ítéletet annak a keresetnek az ügyében, amelyet Stuart Wheeler konzervatív ellenzékhez közel álló üzletember nyújtott be arra hivatkozva, hogy annak idején Tony Blair kormányfő referendumot ígért a szerződésről, ám ezt utódja nem tartotta be. A csúcsnak otthont adó Justus Lipsius épület folyosóin izgalmat keltettek azok a varsói értesülések is, miszerint a lengyel államfő azt fontolgatja, hogy az ír népszavazásra hivatkozva nem írja alá a ratifikációs okmányt. A találgatásoknak Donald Tusk lengyel kormányfő sem vette elejét, miután közölte, hogy ő nem felel Lech Kaczynski döntéseiért.

A nyomásgyakorlás nyilvánvaló szándékát olvasták ki elemzők abból, hogy a lisszaboni szerződés elfogadtatásában egy éve oroszlánrészt vállaló két politikus, Angela Merkel német kancellár és Sarkozy egyaránt figyelmeztetett: ha a szerződés nem lép hatályba, megakad az EU bővítése. Ami igaz is meg nem is, hiszen a nizzai szerződés valóban csak 27 tagállammal számol, ám semmiféle akadálya nincs annak, hogy például a Horvátországgal kötendő csatlakozási szerződéssel a szükséges mértékben módosítsák a nizzai intézményi kereteket - hacsak valamely tagállam nem kívánja ürügyként felhasználni a szerződés esetleges bukását arra, hogy lefékezze az EU bővítését, hiszen e területen minden lépéshez konszenzus kell. Ez lehet a veszte a csatlakozási tárgyalások megnyitására váró Macedóniának is, amely határozottabb biztatást várt az EU-csúcstól, a nemrég Szkopje NATO-meghívását is megvétózó Görögország azonban az unióban is keresztbe tesz. A záróközlemény nem zárta ki ugyan, hogy Macedónia már az év végén időpontot kapjon a tárgyalások megkezdésére, ám görög kérésre bekerült egy utalás a jószomszédi kapcsolatok fontosságára, ami előrevetíti a későbbi vétó árnyékát, ha Athén és Szkopje nem jut egyezségre a névvitában.

Nem találtak gyógyírt az EU-csúcson az energiaárak rohamos emelkedésére sem. A francia diplomácia minden követ megmozgatott ugyan, hogy az unió demonstrálja cselekvőképességét az európai polgárok számára a lisszaboni szerződésnél sokkal inkább húsba vágó kérdésben, de a tagállamok többsége vonakodik fiskális eszközök bevetésétől. Márpedig a jövedéki adó minimális szintjének megváltoztatása, vagy az áfa felső plafonjának bevezetése az olajtermékeknél - amit Párizs szorgalmaz - közösségi hatáskörbe tartozik, és egyhangúságot igényel. A bizottságnak őszre kell értékelnie a felmerült javaslatokat, a tagállamok addig saját szakállukra csak célzott és rövid távú szociálpolitikai és ártámogatási intézkedéseket hozhatnak, illetve különadót is kivethetnek az energiatársaságok extraprofitjára.

VIDA LÁSZLÓ / BRÜSSZEL

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Az Európai Unió leszerződik 160 millió vakcinára a Modernával

Az Európai Unió leszerződik 160 millió vakcinára a Modernával

Kapott mostanában értesítést a Spotify-tól? Akkor az ön jelszavát is ellophatták

Kapott mostanában értesítést a Spotify-tól? Akkor az ön jelszavát is ellophatták

Megtelt a halottasház a szombathelyi kórházban, már külső telephelyre viszik az elhunytakat

Megtelt a halottasház a szombathelyi kórházban, már külső telephelyre viszik az elhunytakat