Klímahiány

Utolsó frissítés:

Végleg lekerült a napirendről az a magyar kezdeményezés, amely radikálisan módosította volna az Európai Bizottság (EB)...

Végleg lekerült a napirendről az a magyar kezdeményezés, amely radikálisan módosította volna az Európai Bizottság (EB) által az év elején előterjesztett javaslatcsomagot az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére. Az uniós állam- és kormányfők tavaly tavasszal helyezték kilátásba, hogy 2020-ig átlagosan legalább 20 százalékkal mérsékelik 1990-hez viszonyítva a szén-dioxid-kibocsátást, az EU teljes energiafogyasztásában pedig 20 százalékra növelik a megújuló energiaforrások arányát. Csakhogy a bizottsági jogszabálytervezet a tagállamok közti tehermegosztásnál 1990 helyett a 2005-ös évet vette alapul, vagyis nem vette figyelembe, hogy kilenc új és hét régi tagállam - köztük Nagy-Britannia, Svédország, Dánia és Franciaország - 1990-2005 között már komoly áldozatokat hozott a kibocsátás csökkentésére. Magyarország ezért hat másik új tagállam támogatásával május végén ellenjavaslatot nyújtott be egy alternatív tehermegosztási módszerre, továbbá azt is szorgalmazta, hogy a nemzeti kibocsátáscsökkentési célok megállapításánál az emissziókereskedelmi rendszerbe bevont és azon kívüli szektorokat is vegyék figyelembe. A budapesti javaslat nem csupán az EB háza táján keltett hullámokat, de a csomag minél gyorsabb elfogadásában érdekelt francia elnökség sem állt mögé - így sorsa megpecsételődött. A környezetvédelmi és energiaügyi miniszterek a múlt héten Párizsban félre is tették a javaslatot, ám a jelek szerint a magyar diplomácia annyit elért, hogy a régi tagállamok zöme belátta: az EB által javasoltnál valamivel több könnyítést kell adni az új tagoknak, hogy a klímavédelmi csomag végrehajtása ne fékezze gazdasági növekedésüket és ezzel felzárkózásukat.