Tetszett a cikk?

Aligha lesz sétagalopp a francia EU-elnökség, Párizsnak az írországi népszavazás kudarca mellett az energia- és élelmiszerár-robbanás okozza a legtöbb fejfájást.

Látványos külpolitikai akcióval, az uniós tagállamok és a földközi-tengeri térség országainak párizsi találkozójával nyitja meg a hét végén Franciaország a Szlovéniától július 1-jén átvett féléves uniós elnökséget. A július 14-ei francia nemzeti ünnep elé időzített EU-mediterrán csúcs kiváló szereplési lehetőség ugyan Nicolas Sarkozy államfőnek, de a francia elnökség egyik legnagyobb dobásaként beharangozott kezdeményezés jelentőségét egyelőre nehéz felmérni. Párizsban eredetileg az EU-tagság valamiféle alternatívájaként agyalták ki a Földközi-tengeri Uniót, elsősorban Törökország számára. Ám a terv - mindenekelőtt Berlin heves ellenállása miatt - mára alaposan megszelídült. Az elképzelés 1995-re nyúlik vissza, s az EU, valamint a déli szomszédok kapcsolatának intézményi keretéül szolgáló barcelonai folyamathoz kötődik. Annak újabb szakaszaként, további résztvevők - Monaco és négy nyugat-balkáni állam - bevonásával folyik. A megálmodott grandiózus új nemzetközi szervezet helyett azonban csupán egy szerény létszámú titkárságot állítanak fel, amely környezetvédelmi, zöld energetikai, közlekedési-szállítási és polgári védelmi projekteket menedzsel, és időről időre az illetékes miniszterek, állam- és kormányfők is összeülnek. Sarkozy - aki tavalyi elnökválasztási kampányában is felvetette a mediterrán unió ötletét - ennél többet akart, de kormánya európai ügyekért felelős minisztere, a szocialista párt holdudvarából átigazolt Jean-Pierre Jouyet meggyőzte, hogy tönkreteheti a francia elnökséget, ha aztán ez ügyben végül nem sikerül dűlőre jutni a németekkel.

Márpedig Sarkozy szomjazza a sikert, hiszen odahaza a közvélemény-kutatások szerint mélyre zuhant a népszerűsége. Az EU-elnökség a maga csillogásával soha vissza nem térő lehetőség belpolitikai tőke kovácsolására. Párizs bele is ad apait-anyait: az elnökségi kiadásokra összesen 190 millió eurót különítettek el a költségvetésből, több mint háromszorosát a legutóbbi, 2000-es francia elnökségnek, és valamivel többet, mint Németország tavaly az első félévben. Az elnökség prioritásai között pedig olyan területeket jelöltek meg, amelyek a francia választókat sem hagyhatják hidegen: energia és éghajlatváltozás, bevándorlás, agrárpolitika. A franciákra hárult volna a lisszaboni szerződés intézményi rendelkezéseinek finomhangolása és az új uniós vezetők kinevezésének előkészítése, ám a júniusi írországi referendum kudarca keresztülhúzta a számításokat. Most az a hálátlan feladat vár a francia diplomáciára, hogy mentse a menthetőt, azaz próbálja minél gyorsabb ratifikálásra sarkallni a többi tagállamot. Eközben óvatosan nyomást kell gyakorolnia az ír kormányra, hogy mielőbb tisztázza, milyen feltételekkel hajlandó újra nekifutni a népszavazásnak.

Az ír kisiklás ellenére megy tovább az élet, hangoztatják kincstári optimizmussal a francia illetékesek, de egyre valószínűbb, hogy ebben a félévben Sarkozynek nem sok babér terem. Az ambiciózus francia elnökségi program elemzők szerint hasonló sorsra juthat, mint a Földközi-tengeri Unió hangzatos elképzelése, nagyobb lehet a füstje, mint a lángja. Az írországi népszavazási fiaskó miatt a franciák máris halkabban beszélnek a közös európai biztonsági és védelmi politika megerősítéséről, a szigetországi kampányban ugyanis a nem hívei egyebek közt az ír katonai semlegesség feladásának a veszélyével riogatták a választókat. Az uniós bel- és igazságügyi miniszterek lapzártánkkor még tartó cannes-i ülésén előterjesztett bevándorlási paktum sem tűnt már annyira forradalminak, mint ahogyan azt korábban Sarkozy környezetében beharangozták. Javarészt olyan, a legális bevándorlást ösztönző és az illegális bevándorlás elleni küzdelem hatékonyságát, a külső határok ellenőrzését javító elveket és intézkedéseket foglal ugyanis egységes rendszerbe, amelyek már elfogadás alatt állnak, vagy amelyeket az Európai Bizottság (EB) már korábban is ajánlott. Az energia- és klímacsomaggal kapcsolatos túlzott várakozásokat pedig az illetékes miniszterek kötetlen találkozója után Jean-Louis Borloo, a francia környezetvédelmi tárca vezetője hűtötte le, amikor úgy nyilatkozott: "talán-talán van egy kis esély" arra, hogy decemberig megegyezés szülessen.

Nem lesz könnyű eredményt felmutatni Sarkozynek az égbe szökő energia- és élelmiszerárak ügyében sem. A megállíthatatlannak látszó drágulás egyre súlyosabb szociális konfliktusokhoz vezet Európa-szerte. Párizs szerint az írországi referendum éppen arra figyelmeztet, hogy másképp kell csinálni az uniós politikát, és az EU-nak a polgárokat közvetlenül érintő problémák felé kell fordulni, miként azt a francia EU-elnökség "Oltalmazóbb Európát" jelmondata is sürgeti. Párizsban úgy vélik, az aggasztó áremelkedésre uniós szinten kell választ találni. A baj csak az, hogy már a júniusi EU-csúcson is kiderült: a tagállamok közt koránt sincs egyetértés a tekintetben, hogy mit kellene tenni. A francia beavatkozáspárti filozófia idegen a liberálisabb britektől, írektől és skandinávoktól, de az uniós áfaszabályozás szent tehén a német kormány szemében is, amely hallani sem akar arról, hogy valamiféle plafont szabjanak az olajtermékekre kivetett áfának, amint ezt Sarkozy szorgalmazza.

Az EB-nek nehéz dolga lesz, Brüsszel és Párizs viszonya ugyanis már így is éppen eléggé feszült. Sarkozy kevéssé diplomatikusan még az elnökségi stafétabot átvétele előtt nyilvánosan felelőssé tette az EB-t is az írországi bukásért. A hét végén pedig a testület elnökének, José Manuel Barrosónak a két nappal előbb az irányadó kamatot 4,25 százalékra emelő Európai Központi Bankot (EKB) kellett védelmébe vennie, miután a francia kormánypárt szombati tanácskozásán Sarkozy ismét keményen bírálta az európai exportőröket "térdre kényszerítő" frankfurti pénzintézetet.

VIDA LÁSZLÓ / BRÜSSZEL

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Világ

Klímahiány

Végleg lekerült a napirendről az a magyar kezdeményezés, amely radikálisan módosította volna az Európai Bizottság (EB)...

Mi köze a vécétartályomnak az elsivatagosodáshoz?

Mi köze a vécétartályomnak az elsivatagosodáshoz?

Csak semmi pánikgomb: okos megoldás az idősek rémálmára

Csak semmi pánikgomb: okos megoldás az idősek rémálmára

Kézilabda-vb: újabb győzelem után negyeddöntős a magyar válogatott

Kézilabda-vb: újabb győzelem után negyeddöntős a magyar válogatott