A szír befolyás növekedésével rendeződik a libanoni politikai válság. Az arab-izraeli fronton azonban egyelőre csak a nyilatkozatok derűlátóak.

Főszereplővé lépett elő a párizsi hétvégi európai-földközi-tengeri csúcstalálkozón Basar Aszad szír elnök, aki éveken át nemkívánatos személy volt Nyugaton. Aszad nemcsak a 43 ország vezetői körében mutatkozott, hanem hétfőn is Párizsban maradt, hogy részt vehessen az 1789-es francia forradalom július 14-ei ünnepi eseményein. Damaszkusz ezzel kilépett a nemzetközi elszigeteltségből, amelybe a Rafik Hariri volt libanoni kormányfő ellen három évvel ezelőtt elkövetett gyilkosság után került, mivel a merénylet szálai az ENSZ szerint a legfelső szír vezetéshez értek el.

Diktátor a Bastille-napon - füstölgött a francia ellenzék, számon kérve Nicolas Sarkozy elnöktől a beiktatásakor meghirdetett erkölcsös külpolitikát. Sarkozy ugyanis méltatta Aszadot a libanoni politikai válság feloldásában játszott szerepéért és az Izraellel török közvetítéssel az idén kezdett béketárgyalásokért. A francia elnök abból sem csinált titkot, hogy számít Damaszkuszra az iráni nukleáris vita rendezésében és a két éve a Hamász fogságában lévő izraeli katona kiszabadításában.

A diplomáciai babérokra törő Sarkozy egyszerűen csak nem hagyta figyelmen kívül, hogy a libanoni Hezbollahhal és a palesztin Hamásszal jó kapcsolatokat ápoló - és mindehhez Irán támogatását élvező - Damaszkusz nélkül nem lehet békét teremteni a térségben. De mit adhatott Szíria a francia flörtért cserébe? Az egyik engedmény nyilvánvalóan az a szombati bejelentés, miszerint Damaszkusz és Bejrút kölcsönösen nagykövetséget nyit. Bár Aszad homályosan fogalmazott Libanon elismeréséről, Sarkozy szerint történelmi jelentőségű a diplomáciai lépés, hiszen Szíria évtizedeken át saját tartományának tekintette Libanont, és visszautasította még a határ pontos kijelölését is.

Az igazi ár elemzők találgatása szerint azonban Imad Mugnija, a Hezbollah biztonsági főnöke lehetett, aki Damaszkuszban februárban rejtélyes merénylet áldozata lett. Az 1980-as években amerikai, francia és izraeli nagykövetségek elleni támadásokért, illetve nyugatiak elrablásáért az USA által keresett Mugnija két évtizede bujkált. Néha Bejrútban, Damaszkuszban és Teheránban bukkant fel, a holléte még vezető Hezbollah-tisztviselők előtt is titok maradt. Bárki tette is el láb alól - sokan az izraeli Moszadra mutogatnak -, nyilvánvalóan belső segítséget kapott. Ha az árulásban mégsem játszott volna szerepet Damaszkusz, Mugnija halála a szíreknek bizonyosan jól jött a Nyugat felé való nyitáshoz.

A szír befolyás mindeközben korántsem gyengült meg Libanonban. A katari közvetítéssel májusban kötött alku alapján - másfél évi politikai konfliktust lezárva - Michel Szulejmán, a hadsereg parancsnoka személyében semleges libanoni elnököt választottak. A múlt pénteken pedig - hatheti kemény tárgyalások után - az alku nehezebb feladatát is teljesítették: a Nyugat-barát erők és az iráni-szír segítségben részesülő Hezbollah megállapodott a nemzeti egységkormányról. Bár a továbbra is a Nyugat által támogatott Fujád Szinjóra vezette harmincfős kabinetben 16 helyet foglalnak el a kormányfő hívei, a Hezbollah vezette ellenzék 11 miniszteri széke elég a komolyabb döntések megvétózásához.

Saját feltételei alapján lépett vissza tehát a kormányba a síita mozgalom, amelynek az is kedvez, hogy a katari megállapodás nem foglalkozott a Hezbollah fegyvereivel. Érintetlen marad - legalábbis egyelőre - a milíciája, amely májusban Bejrútban órák alatt elfoglalta a város muszlim negyedeit. Ráadásul a szervezet feltöltötte fegyverraktárait az Izraellel 2006-ban vívott háború óta, és több milliárd dollárnyi katonai és egyéb segélyt kapott Irántól. Sőt Haszan Naszrallah, a Hezbollah főtitkára még azt is megengedhette magának, hogy a lapzártánk után, szerdán várható libanoni-izraeli fogolycserét az egész nemzet győzelmeként állítsa be. Izrael az utolsó öt libanoni foglyát engedi el, cserébe a Hezbollah által 2006-ban elhurcolt két katonájáért, akikről a hét elején még azt sem lehetett tudni, hogy egyáltalán életben vannak-e.

A libanoni megbékélés azonban korántsem egyértelmű. A bejrúti májusi belharcok az 1990-ben véget ért polgárháború óta nem tapasztalt mértékben élezték ki az etnikai-vallási ellentéteket. Tripoliban, az ország második legnagyobb városában a katari megállapodás után is folytatódtak a harcok a kormány szunnita hívei és a Hezbollah szövetségeseinek számító alavita kisebbség között. Ha a semleges hadsereg nem tud rendet teremteni a városban, a helyzetért a síita mozgalmat kezdhetik okolni.

Párizsban az is a figyelem középpontjában állt, vajon lesz-e előrelépés az izraeli-szír vonalon is az utóbbi hetek derűlátó nyilatkozatai után. A csúcson azonban nem jött össze a várt találkozó Aszad és Ehud Olmert izraeli kormányfő között. Állítólag a helyszínen, a Grand Palais üvegtetős, ovális termében Olmert megpróbált közeledni Aszadhoz, de a szír elnök elfordult, és a tolmácsához kezdett beszélni. Az izraeli kormányfő úgy vélte, eljött az idő, hogy túllépjenek a török közvetítéssel folyó megbeszéléseken, Aszad szerint azonban a közvetlen tárgyalásokra valószínűleg csak az új amerikai elnök januári beiktatása után kerülhet sor. De onnantól - jelezte Aszad - két éven belül megszülethet a megállapodás.

Hasonló derűlátást tanúsított az izraeli kormányfő a palesztinokkal folytatott tárgyalásokat illetően. "Soha nem álltunk olyan közel a békeszerződéshez, mint most" - mondta Olmert, aki a párizsi csúcson Sarkozy részvételével külön is találkozott Mahmúd Abbász palesztin elnökkel. Az izraeli miniszterelnök optimizmusát azonban árnyalja Bernard Kouchner francia külügyminiszter nyilatkozata, miszerint az izraeli-palesztin tárgyalások nem sok reményre adnak okot. Ráadásul a korrupcióval vádolt Olmert újabb csalás gyanújába keveredett: az izraeli Haaretz címlapon közölt két számlát, amelyek a kormányfő egyazon repülőútjára szólnak.

De még ha létrejönne is valamiféle megállapodás, a palesztin állam megteremtését is veszélyezteti az egyre mélyülő nemzeti kettéosztottság. Különösen a Gázai övezetben, ahonnan a Hamász egy évvel ezelőtt verte ki a rivális Fatahot. A gyűlölködés - értékelte az új jelenséget a Hamász - a társadalom minden szintjén érződik, családokat szakít ketté, házasságokat hiúsít meg, temetéseket szakít félbe.

KERESZTES IMRE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Budapest új főkertésze tájépítészként nem öt, hanem ötven évre tervezne

Budapest új főkertésze tájépítészként nem öt, hanem ötven évre tervezne

Úgy néz ki, megússza a szemétkáoszt Budapest

Úgy néz ki, megússza a szemétkáoszt Budapest

Rejtélyes vírus miatt szigorítják az ellenőrzést három amerikai repülőtéren

Rejtélyes vírus miatt szigorítják az ellenőrzést három amerikai repülőtéren

Fülke: Az ellenzék bizalmat épített, ez a legnagyobb politikai tőkéje

Fülke: Az ellenzék bizalmat épített, ez a legnagyobb politikai tőkéje

Hoppál Péter elesett a jeges járdán, műteni kell

Hoppál Péter elesett a jeges járdán, műteni kell

Egy év alatt 66-szor riasztották a mentőket egy ittas nőhöz

Egy év alatt 66-szor riasztották a mentőket egy ittas nőhöz