Le Amerikával!, "Lelkünket és vérünket Basírért!" - ilyen és ehhez hasonló jelszavakat skandált több ezer tüntető a múlt vasárnap a szudáni fővárosban a kormányépületek, majd az ENSZ-képviselet előtt. A szudáni kormánypárt által szervezett kartúmi demonstráción az Omár Haszan al-Basír elnökkel szemben készülődő nemzetközi elfogatóparancs miatt tiltakoztak. A szimpátiatüntetés nem ingatta meg a háborús bűnöket kivizsgáló hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyészét, az argentin Luis Moreno-Ocampót, aki a dárfúri népirtás és az emberiség elleni bűncselekmények címén hétfőn vádemelést indítványozott a szudáni elnökkel szemben. A másfél évtizede hatalomra lépett Basír a világ első hivatalban lévő államfője, akinek az ICC a kiadását kéri, ám nem az első szudáni: tavaly májusban körözést adtak ki Ahmed Harun humanitáriusügyi miniszter és a kormány által támogatott Dzsandzsavid milícia egyik vezére, Ali Kusajb ellen a Dárfúrban elkövetett tömegmészárlások, kínzások és kitelepítések miatt. Kartúm mindmáig nem ismerte el bűnösségüket, és nem is szolgáltatta ki őket Hágának.

Ahogy Basírt sem fogják kiadni. Szudán már a bírósági döntés előtt nemzetközi kampányba kezdett, s múlt szombaton az Arab Liga külügyminiszteri tanácsának összehívását kezdeményezte, azt remélve, a pánarab szervezet mellé áll, és elítéli a hágai lépést. Kartúm azonban aligha éri be ennyivel: megfigyelők szerint legfőbb olajimportőre, Kína, valamint Oroszország közbenjárását is kérni fogja.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) felfüggesztheti az ICC elfogatóparancsát, vagy legalább egy évre vizsgálatot rendelhet el a kérdésben. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár nem is támogatja Basír vád alá helyezését, szerinte az ICC lépése veszélybe sodorhatja a Dárfúrban tevékenykedő békefenntartókat, a világszervezet inkább együttműködést kíván kialakítani a szudáni vezetéssel. A nyugat-szudáni Dárfúrban a különféle lázadó milicista csoportok és a kormányerők között 2002 óta tartó polgárháború 2,5 millió embert tett földönfutóvá, és nemzetközi szervezetek szerint 300 ezer, de hivatalos kartúmi adatok alapján is 100 ezer áldozatot követelt.

Szudán tavaly beleegyezett, hogy ENSZ-fennhatóság alatt 26 ezer kéksisakos kísérje figyelemmel a megbékélést Dárfúrban. A világszervezet az Afrikai Unióval együttműködve 9500 békefenntartót küldött a tartományba, ám rajtuk kívül a szintén forrongó dél-szudáni országrészekben újabb 10 ezer kéksisakos is tevékenykedik. Biztonságuk megerősítéséről a múlt héten a BT-ben vétójoggal rendelkező öt ország képviselője szükségesnek is érezte, hogy tárgyaljon a szudáni ENSZ-békefenntartók vezetőjével, Jean-Marie Guehennóval. Két nappal korábban ugyanis Dárfúr északi részén hatvanfős konvojukat kétszáz fegyveres megtámadta, és hét békefenntartót megölt - az akció előfutára lehet a Basírral szembeni vádemelés nyomán elszabaduló indulatoknak.

A nemzetközi politika, úgy tűnik, Zimbabwe esetében sem képes közös platformot kialakítani. A BT fegyverembargót, pénzügyi és utazási szankciókat akart foganatosítani a múlt héten az afrikai országgal szemben, amiért Robert Mugabe elnök az ellenzék megfélemlítésével győzött a júniusi választáson - ám Kína és Oroszország ismét vétózott. Moszkva azzal indokolta döntését, hogy a lépés precedensértékű lett volna egy ország belügyeibe való beavatkozáshoz, Kína viszont a konfliktus tárgyalásos megoldása érdekében utasította el a szankciókat.

Hasonló véleményen van az Afrika déli részén meghatározó véleményformálónak tartott Dél-Afrika is, amelynek elnöke, a Mugabéval látványosan szimpatizáló Thabo Mbeki közvetítőként próbál fellépni a zimbabwei kormánypárt és az ellenzék között. Ám eddig eredménytelenül: a kormányzó Zimbabwei Afrikai Nemzeti Unió - Hazafias Front (ZANU-PF) és az ellenzéki Mozgalom a Demokratikus Változásért (MDC) párt képviselői épphogy csak álláspontjukat egyeztették múlt heti pretoriai tárgyalásukon. Az egyre erősödő kormányzati erőszak láttán a jelöltségtől az elnökválasztás második fordulójában visszalépett Morgan Tsvangirai MDC-vezér el sem ment Pretoriába, csak megüzente Mugabénak: amíg ellenzéki politikusokat gyilkoltat és börtönöztet be, nem hajlandó tárgyalni az általa felvetett nemzeti egységkormányról.