Szabad-e ragaszkodni az atomerőművek fokozatos leállításáról született korábbi döntéshez - a kérdést Németországban egyre komolyabban feszegetik a rohamosan növekvő energiaárak láttán.

A megfogalmazásba bizonyos pontatlanság csúszott - igyekezett magyarázni kissé körülményes szófordulattal a német kormány szóvivője, miért is mondta azt nemrég Angela Merkel kancellár, hogy nincs szükség szociális támogatás bevezetésére az energiaáraknál. Merkel azzal érvelt, hogy a munkanélkülieknek, a szociálisan rászorulóknak juttatott ellátás - az úgynevezett Hartz-IV.-segély - az energiaköltségeket is fedezi. Ez annyiban igaz, hogy bevezetésekor például az áramszámlára megállapítottak egy átalányösszeget - de az azóta eltelt négy évben a háztartási elektromos energia átlagára 27 százalékkal nőtt, a juttatás viszont nem emelkedett. Ezért merült fel, hogy a rászorulóknak valamiféle szociális tarifát kellene megállapítani, amit azonban a kormányfő elvetett.

Nem mintha ez lenne az egyetlen tétel az energiaszámlán, aminek növekedése mindinkább a közbeszéd és a napi politika középpontjába kerül. Merthogy minden emelkedik. A jelenleg átlagosan 15 eurócent körül mozgó kilowattóránkénti áramdíjat néhány szolgáltató augusztus 1-jétől újabb 6 százalékkal drágítja. A háztartási földgáz egy év alatt 13 százalékkal drágult, de több szolgáltató már most bejelentette, hogy az ősszel ennél is nagyobb mértékben, 25 százalékkal emel. A benzin literje tartósan 1,50 euró körül, vagy a fölött van - ez is legalább 15 százalékkal több a tavalyinál. A tüzelőolaj - sok millió német háztartásban, elsősorban családi házakban használnak olajkazánt - literje is közelíti az 1 eurót, ami 50 százalékos emelkedés. Vagyis Európa legnagyobb gazdasága küzd a dráguló energiaárak okozta gondokkal, a lakossági terhelés növekedésével. Az RWI gazdaságkutató intézet szerint egy kétgyermekes, alsó középosztálybeli család költségvetésében tavaly a fűtés, a világítás és a közlekedés 14 százalékot tett ki, az idén ez már 18 százalék lesz.

A helyzet enyhítésére a legkülönbözőbb ötletek születnek. A tartományi választásra készülő bajor keresztényszociális párt (CSU) például az ingázók munkába járási kedvezményeinek a visszaállítását szorgalmazza - nevezetesen azt, hogy az erre fordított benzinköltséget le lehessen írni az adóból. Mások a szociális áramdíjszabás ötletével álltak elő, s egyre többször vetődik fel, hogy érdemes-e és szabad-e ragaszkodni az atomerőművek fokozatos leállításához, ha a lakosság és a gazdaság ennyire kiszolgáltatott az energiahordozók drágulásának s nem mellesleg a külföldi szállítóknak.

Németországban jelenleg 17 atomerőmű működik, ezek adják az áramtermelés egyharmadát. Ám ha napjaik nem is, de éveik meg vannak számlálva: az 1998-ban kormányra került szociáldemokrata-zöld koalíció - elsősorban a környezetvédőkből kormánypárttá avanzsált zöldek követelésére - az atomenergiától való fokozatos megszabadulást tűzte zászlajára. Hosszas tárgyalások után 2000-ben meg is egyeztek az energetikai cégekkel, hogy 2021-ig fokozatosan leállítják az atomerőműveket, újak építéséről pedig szó sem lehet.

A nukleáris energiától való idegenkedés már az 1970-es években jelen volt a német társadalomban, a zöldek eredetmítoszának ez hasonlóképpen része, mint a magyarországi ellenzéknek volt az 1980-as években a Bős-Nagymaros elleni tiltakozás. Az 1986-os csernobili baleset tovább növelte az ellenérzéseket, így az atomenergiából történő kiszállásról született megállapodást - ha nem övezte is általános társadalmi konszenzus, de - a lakosság többsége támogatta. A szociáldemokratáknak pedig olyanynyira megtetszett, hogy 2005-ben, amikor a zöldek kiestek a kormányból, már ők tették koalíciós feltétellé az atomreaktoroktól annyira nem tartó keresztény uniópártoknak (CDU-CSU), hogy az erőmű-leállítási program szent és sérthetetlen.

A hordónkénti 130-140 dolláros olajár és a tonnánkénti 200 dolláros kőszénár (utóbbi duplája a tavalyinak) most új érveket szolgáltat az atomenergia híveinek. Mivel nem látszik az áremelkedés vége, azt feszegetik, megengedhető-e hosszú távon, hogy kiszálljanak ebből az energiafajtából. Rövid távon pedig - hangoztatják - enyhítené is a fogyasztók gondjait az atomerőművek továbbüzemeltetése, mégpedig azáltal, hogy az értékcsökkenési leírással már nem terhelt erőművek árképzése előnyösebb lehetne, s akár 5-10 százalékkal is olcsóbban adhatnák az áramot.

A következő parlamenti választásig hátralévő alig több mint egy évben politikailag már nemigen képzelhető el változás - bár szociáldemokrata körökből már felröppent olyan ötlet, hogy engedélyeznék néhány atomerőmű további működését, de cserébe az alkotmányba foglalnák az új erőművek építési tilalmát. Egy esetleges konzervatív választási győzelem viszont újra megnyithatja az utat a nukleáris energia előtt. Annál is inkább, mert ma már a németek többsége - a TNS közvélemény-kutató intézet friss felmérése szerint 51 százaléka - nem tartja ördögtől valónak az erőművek továbbüzemeltetését.

A hangulatváltáshoz nyilván az is hozzájárult, hogy németországi erőműben eddig nem volt komoly, a környezetre veszélyt jelentő üzemzavar. Ráadásul az atomerőművek ellen felhozott szokásos érvek egyike - miszerint a nukleáris hulladék tárolása megoldatlan - rövidesen kiesik: Salzgitterben javában épül egy biztonságosnak mondott végső tároló.

WEYER BÉLA /BERLIN, SALZGITTER

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Világ

Francia atomzavarok

Négy nukleáris üzemzavar okozott aggodalmat az utóbbi napokban Franciaországban, ahol 58 atomreaktor állítja elő az...

Világ

Bányabiztos

Németország egyik nevezetességébe, a berlini tévétorony forgó éttermébe 207 méteren át viszi fölfelé a turistákat a...

Valódi olvasztótégely Európa kulturális fővárosa és nincs is messze

Valódi olvasztótégely Európa kulturális fővárosa és nincs is messze

Magyar top foci: két csapatnyi idegenlégiós érkezett a téli átigazolási szezonban

Magyar top foci: két csapatnyi idegenlégiós érkezett a téli átigazolási szezonban

Megvárták a mentők, míg a rendőrség is a helyszínre ér, közben meghalt egy ember Csenyétén

Megvárták a mentők, míg a rendőrség is a helyszínre ér, közben meghalt egy ember Csenyétén

A világon ötödikként ültettek be egy új eszközt Szegeden egy idős, Parkinson-kórban szenvedő betegnek

A világon ötödikként ültettek be egy új eszközt Szegeden egy idős, Parkinson-kórban szenvedő betegnek

Autó helyett is megállja a helyét – menetpróbán az új Yamaha Tmax

Autó helyett is megállja a helyét – menetpróbán az új Yamaha Tmax

Már 56 áldozatot követelt a koronavírus

Már 56 áldozatot követelt a koronavírus