Új szövetségesek felkutatásával igyekeznek választ találni Moszkvában az Egyesült Államok közép-európai rakétavédelmi és a NATO bővítési terveire.

Magyarázkodásra kényszerült a venezuelai kormány a minap, Hugo Chávez államfő múlt heti moszkvai látogatása után. Ha az orosz fegyveres erők venezuelai jelenlétre készülnek, szövetségesként, zászlókkal, dobszóval és dallal fogadják őket - mondta sajtókonferenciáján az elnök, de szavait Andrés Isarra caracasi tájékoztatási miniszter szerint az orosz sajtó kiragadta szövegkörnyezetéből, és félreértette. A moszkvai értékelés szerint a Vlagyimir Putyin kormányfővel bizalmas, tegeződő viszonyban lévő Chávez gyakorlatilag támaszpontok létrehozását kínálta fel. A hivatalos pontosítás azonban úgy szól, az ajánlat nem tartós állomásozásra, hanem arra az esetre vonatkozik, ha orosz hadihajók látogatnának valamely venezuelai kikötőbe. A latin-amerikai állam alkotmánya ugyanis 1999-ben a béke övezetévé nyilvánította az ország területét, és tiltja külföldi bázisok létrehozását.

Maga Chavez cáfolta azt az állítólag ugyancsak tévesen felröppent adatot, hogy a világ hatodik legnagyobb kőolaj-kitermelője, az utóbbi idők áremelkedésén szépen kereső Venezuela négy év alatt 30 milliárd dollár értékű orosz haditechnikai eszközt készül vásárolni. Igaz, csak az összeget nevezte túlzónak, a hírek szerint a rakétákat, tengeralattjárókat, harckocsikat, repülőgépeket és helikoptereket is magában foglaló fegyverügylet tényét nem tagadta. Márpedig ha Moszkva ilyen eszközöket ad el Caracasnak, akkor haditechnikai központot is ki kell alakítani Venezuelában, ahol már most is Oroszországból érkezett szakemberek képezik ki helyi kollégáikat a korábban vásárolt orosz berendezések kezelésére, karbantartására. Vagyis valamiféle orosz katonai jelenléttel mindenképpen számolni kell. No meg a gazdasági szálak erősödésével is: arról például, hogy a Gazprom, a Lukoil és az orosz-brit TNK-BP olajvállalatokkal együtt bekapcsolódik a venezuelai lelőhelyek kiaknázásába, már a múlt héten megállapodást írtak alá, s további közös akciókat is kilátásba helyeztek.

Moszkva igyekszik e szoros kapcsolatokat a nemzetközi nagypolitikában is felhasználni, mégpedig minél látványosabban, mintegy jelezve: neki is van szövetségese Amerika "hátsó udvarában". Egy moszkvai kommentár szerint például Chávez olyan figura az oroszoknak, mint amilyen a Washingtonnal rendkívül szívélyes viszonyt ápoló, a szovjet múltat végképp eltörölni, Moszkvától minél inkább eltávolodni akaró Mihail Szaakasvili grúz elnök az amerikaiaknak. Merthogy Oroszország a biztonsága elleni fenyegetésként értékeli a NATO keleti bővítését és a washingtoni befolyás erősödését a posztszovjet térségben. Akárcsak a július elején Prágával írásban is szentesített tervet, mely szerint az USA rakétavédelmi rendszert épít ki Csehországban és Lengyelországban.

A választ orosz politikusok és katonai vezetők már többször jelezték, s a politikai reagálás egyik módja az új szövetségesek felkutatása lehet. Alekszej Malasenko, a moszkvai Carnegie Alapítvány tudományos tanácsának tagja szerint azonban ez hosszú távon aligha hoz eredményt. Legfeljebb a másik oldal bosszantására jó - mondta a HVG-nek. Moszkvának a szakértő szerint sem kellő ereje, sem megfelelő partnerei nincsenek stabil együttműködési rendszer kialakítására. Chávezre - tette hozzá Malasenko - legfeljebb egy-két évig lehet számítani, mások pedig nem nagyon jönnek szóba.

A moszkvai sajtókommentárok Venezuelán kívül egyelőre csak Algériával és Vietnammal látnak lehetőséget hasonló együttműködés kialakítására. No meg Kubával, amelyről a múlt héten nagy visszhangot kiváltó cikkben írta az Izvesztyija, hogy a szovjet után most orosz támaszpontnak adhat otthont. A hatalomhoz közel álló napilap szerint Tu-95MSZ rakétahordozó repülőgépek és Tu-160 típusú szuperszonikus stratégiai bombázók állomásozhatnának a karibi szigetországban. A washingtoni kormánykörökben is nagy feltűnést keltő hírt a katonai szakértők később nem annyira cáfolták, mint inkább pontosították: az amerikai partok megközelítésére oroszországi repülőterekről is képes légi erődöknek nem bázisra, hanem inkább "ugródeszkára", olyan helyre lenne szükségük, ahol például üzemanyag-utántöltő gépek biztosíthatnák számukra a folyamatos kerozinellátást.

A hidegháborús időket és terminológiát idéző kiszivárogtatás elképzelhető, hogy inkább hazaszóló erőfitogtatás, amellyel a hatalom jelezni akarja, nem hagy válasz nélkül semmilyen fenyegetést. Az elemzők ugyanis arra figyelmeztetnek, hogy egy kubai bázis kiépítése egyszerűen nem érné meg: rendkívül költséges lenne - pusztán az éves bérleti díj dollárszázmilliókban mérhető -, és akkor is csak egy elavult módszer felújítását jelentené (lásd A medve és a hattyú című írásunkat). "Nem is a tegnap, hanem a tegnapelőtt technológiája ez" - mondta a HVG-nek Malasenko a hadászati bombázókról, amelyek távolsági járőrözését Putyin utasítására nem egészen egy éve újították fel (HVG, 2007. augusztus 25.), kubai telepítésük ötletét pedig a karibi rakétaválság karikatúrájának nevezte.

A közép-európai rakétavédelmi rendszer kialakításával ugyanakkor a szakértő szerint az USA is súlyos hibát követ el. Provokálja ugyanis az orosz nacionalista erőket, és érveket szolgáltat nekik. Viktor Jeszin vezérezredes, a stratégiai rakétaerők egykori vezérkari főnöke például a múlt héten már azt fejtegette, hogy az amerikai rakétavédelmi pajzs kiépítésére válaszul Moszkva manőverező robbanófejekkel szerelhetné fel a Topol-M típusú interkontinentális ballisztikus rakétáit. A Lengyelország és Litvánia közé ékelődő balti-tengeri orosz exklávéba, Kalinyingrádba pedig Iszkander harcászati-hadműveleti robotrepülőgépeket telepíthetnének. Sőt felújíthatnák az 1991-es szovjet-amerikai Start-I szerződés megkötése nyomán leállított tervet is, amely alapján az USA területét a Déli-sarkon keresztül megközelíteni képes ballisztikus rakétákat hoznának létre.

POÓR CSABA / MOSZKVA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Világ

A medve és a hattyú

Az esetleges kubai orosz bázisra szánt két hadászati rakétahordozót, illetve nehézbombázót, a Tu-95-öst és a...

Lószolárium félmillióért: kontárkodva zárták le a fideszes képviselőnek kínos nyomozást

Lószolárium félmillióért: kontárkodva zárták le a fideszes képviselőnek kínos nyomozást

Amszterdam átvállalja a fiatalok adósságának egy részét

Amszterdam átvállalja a fiatalok adósságának egy részét

Tuningolt Volkswagen Transporterrel gyorsabban megy a munka is?

Tuningolt Volkswagen Transporterrel gyorsabban megy a munka is?

Zöld kutya született egy amerikai városban

Zöld kutya született egy amerikai városban

Jel érkezett az űrből, egy rejtőzködő új bolygóhoz vezette a tudósokat

Jel érkezett az űrből, egy rejtőzködő új bolygóhoz vezette a tudósokat

Súlyosbítást szeretne az ügyészség, amiért Gulyás Mártonék összefestették a ÁSZ-t

Súlyosbítást szeretne az ügyészség, amiért Gulyás Mártonék összefestették a ÁSZ-t