Stratégiai vereséget okozhat az al-Káidának, hogy húsz évvel ezelőtti létrejöttét megalapozó ideológiája kudarcot vallott. Ha világszerte nem is, több országban továbbra is veszélyes a terrorhálózat.

Szokatlanul nyílt vita dúl a muszlim világban a hitetlenek elleni szent harcról, a dzsihádról. Két évtizeddel az al-Káida terrorhálózat 1988. augusztus 11-ei megalapítása után a gátlástalan vérontás egyre több muszlimot tántorít el, de még mindig sok radikális vallási vezető helyesli az erőszakot. Friss felmérések szerint a szaúdiak kevesebb mint 10 százaléka nyilatkozott kedvezően az al-Káidáról, Pakisztánban pedig tavaly óta a felére, 18 százalékosra zuhant a szervezet támogatottsága. Az erőszakos iszlamista ideológia és a dzsihádista terror bölcsőjének tartott Egyiptom börtöneiben hosszú ideje raboskodó szélsőségesek sorra mondanak le a terrorizmusról, egyik példaképüket, Szajjid Imám al-Serifet követve.

A radikális muszlim körökben csak dr. Fadlként emlegetett al-Serif, az al-Káida egykori főideológusa kairói cellájában írt, tavaly megjelent második könyvében elítélte a válogatás nélküli öldöklést, így az USA-t ért 2001. szeptember 11-ei merényletet is. Bár nem vetette el teljesen a dzsihádot, leszögezte, hogy az iszlám tiltja civilek megölését - legyenek keresztények vagy zsidók -, ha nem támadnak közvetlenül muszlimokra. Erkölcstelennek nevezte Oszama bin Laden al-Káida-vezért és Ajman al-Zavahrit, a második számú vezetőt.

A terrorellenes trend részeként Szaúd-Arábia főmuftija tavaly októberben vallási rendeletben, fatvában tiltotta meg a fiataloknak, hogy csatlakozzanak a dzsihádhoz. A korábban Bin Ladent dicsérő Szalman al-Udah befolyásos szaúdi hittudós pedig az MBC közel-keleti tévécsatornán nyílt kihívást intézett a vezérhez: "Oszama, hány ártatlan embert gyilkoltak meg az al-Káida nevében?"

Mindez alááshatja a szervezet amúgy sem túl szilárd ideológiai alapjait. A téziseket kidolgozó dr. Fadl ugyanis nem teológus, hanem orvos, akárcsak Zavahri, akivel 40 évvel ezelőtt együtt tanult a Kairói Egyetemen, s részt vett az al-Dzsihád terrorista mozgalom létrehozásában, húsz éve pedig a pakisztáni Pesavárban az építész szaúdi Bin Ladennel életre hívta az arabul bázist jelentő al-Káidát. A vagyonos Bin Laden a pénzt, Zavahri a Mubarak-rendszer elleni harcának tapasztalatait, a vallásilag legképzettebb dr. Fadl pedig filozófiai tudását adta a vállalkozáshoz.

Több mint ezeroldalas első könyvében dr. Fadl még úgy vélte, minden muszlim köteles harcolni Egyiptom és más arab rezsimek hitetlen vezetői ellen; aki másként tesz, az maga is hitetlenné válik. Dr. Fadl vallási elvárásainak kevés muszlim felelhetett meg. Az al-Káida és szövetségesei számára viszont a könyv felhívás volt a szervezet - amerikai, európai, keresztény, zsidó - ellenségeinek megölésére. A vak terrort, a muszlimok életét is kioltó merényleteket Zavahri idén márciusban 200 oldalas levélben igyekezett megvédeni.

A terrorhálózat az új irománnyal nyilvánvalóan mozgósítani és lelkesíteni is akarta híveit. Az USA-ban lassan hét éve nem volt iszlamista merénylet, de a nyitottabb határok miatt sebezhetőbb Európában is csak két komolyabb: 2004-ben Madridban, 2005-ben Londonban. A Közel-Keleten azonban évente ezrek - többségükben muszlimok - vesztik életüket dzsihádista akciókban, illetve az egyre szaporodó öngyilkos merényletekben. Szakértők szerint, ha az al-Káida képtelen lesz újra végrehajtani a nyugati világban a New York-i ikertornyok elleni merénylethez hasonló akciót, vagy nem jut hozzá a hőn áhított tömegpusztító fegyverhez, aligha tekinthető globális stratégiai fenyegetésnek, mint azt évekkel ezelőtt Washingtonban gondolták.

A közeli vereségben - ahogy Michael Hayden, az amerikai hírszerzés (CIA) igazgatója fogalmazott nemrég - az is szerepet játszik, hogy ha Bin Ladent és Zavahrit eddig nem is sikerült nyakon csípni, a hálózat több jelentős parancsnokát likvidálták. Ám ahogy az al-Káida válogatás nélküli öldöklése is visszaütött a szervezetre, úgy a terrorizmus elleni harc túlkapásai is rosszul sülhetnek el. Afganisztán 2001-es lerohanásakor az al-Káida tagjainak négyötödét megölték, s a szervezetet oltalmába fogadó tálib rezsim még abban az évben megbukott. Az USA azonban új frontot nyitott, és 2003-ban megtámadta Irakot, mely az al-Káida új harcterévé és toborzóerejévé vált.

Közben az USA mintha megfeledkezett volna Afganisztánról. Amerikai katonai és hírszerzési tisztviselők arról számoltak be a The New York Times című napilapnak, hogy Irak miatt nem jutott elég pénz és figyelem az afganisztáni újjáépítésre. A kabuli kormány és a CIA Afganisztánban lévő ügynökei már 2002-ben riadót fújtak, mondván, az afgán-pakisztáni határvidék vonzza a szélsőségeseket. A CIA pakisztáni részlege azonban alábecsülte a veszélyt, így konfliktus alakult ki az amerikai hírszerzés kabuli és iszlámábádi irodája között. A megerősödött tálibok 2006-ban offenzívába lendültek, de Washington csak tavaly ősszel eszmélt.

Miközben Irakban az erőszak négyéves mélypontra süllyedt, Afganisztánban az amerikai és NATO-erők elleni támadások meghatszorozódtak, a veszteségek közel 50 százalékkal nőttek. Idén májusban és júniusban több nyugati katona esett el Afganisztánban, mint Irakban. A pakisztáni törzsi terület - Afganisztán 1980-as évekbeli szovjet megszállása után - újra a dzsihádisták fészkévé vált, ahol afgán és pakisztáni tálibok, kasmíri szélsőségesek, arab és közép-ázsiai harcosok gyülekeznek. Az al-Káida néhány száz fős magja kiképzést, műszaki ismereteket, ideológiát és pénzt ad nekik. A helyi autonóm pastu törzsek némelyike pedig csatlakozott a dzsihádhoz.

Kétértelmű a pakisztáni hadsereg szerepe. Amerikai katonatisztek szerint hol szemet hunynak a gerillák tevékenysége felett, hol segítenek az amerikaiaknak. Washingtoni tisztviselők a pakisztáni hírszerzés (ISI) szemére vetik, hogy előre figyelmezteti az al-Káida militánsait az amerikai rakétatámadásokra. Iszlámábád múlt pénteken dühösen utasította vissza a CIA vádját, miszerint az ISI tagjai kapcsolatban állnak az al-Káidával, és részt vettek az India kabuli nagykövetsége elleni, 58 életet kioltó júliusi merényletben. Újdelhiben azt gyanítják, az indiai nagyvárosokban az utóbbi években elkövetett iszlamista robbantások hátterében is az ISI áll, indiai földre exportálva a dzsihádot.

Az al-Káida és a vele összefonódó tálibok pakisztáni újraegyesülése mutatja, hogy a terrorszervezet regionálisan komoly veszélyt jelenthet. Leginkább ott, ahol viszonylag gyenge az állam, így nemcsak az afgán-pakisztáni határövezetben, hanem Szomália, Jemen és a Szahara egyes részein, a libanoni palesztin menekülttáborokban, a Fülöp-szigetek és Indonézia egyes részein, esetleg az egyre anarchikusabb Gázai övezetben. A szervezet propagandája ráadásul nemcsak a muszlim világban, de Európa muszlim közösségeiben is terjed, és ha nem is vonz nagy tömegeket, ahhoz elég, hogy autonóm, önfinanszírozó terrorsejteket hívjon életre. Az utóbbi tíz évben világszerte 62 merényletet tulajdonítanak az al-Káidának, több ezer terrorakciót írnak viszont a hozzá szorosabban vagy lazábban kötődő iszlamista szervezetek számlájára.

KERESZTES IMRE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Világ

Élők és holtak

Oszama bin Laden. Az al-Káida szaúdi vezére, feltehetően az afgán-pakisztáni határvidéken bujkál.

Világ

Egység és megosztottság

1988. augusztus 11. Az egyiptomi al-Dzsihád több vezetője és a szaúdi Oszama bin Laden létrehozza az al-Káidát.

Bemutatjuk Putyin háttéremberét, akitől Habony Árpád is tanult

Bemutatjuk Putyin háttéremberét, akitől Habony Árpád is tanult

Így magyarázzák, miért rúgta ki Kásler a Szent Margit Kórház főigazgatóját

Így magyarázzák, miért rúgta ki Kásler a Szent Margit Kórház főigazgatóját

Állami támogatással állítják helyre a károkat a Baráthegyi Majorságban

Állami támogatással állítják helyre a károkat a Baráthegyi Majorságban

Budapestre költözik a Roszatom regionális központja

Budapestre költözik a Roszatom regionális központja

Borkai: Örülök, hogy élek

Borkai: Örülök, hogy élek

Az ausztrál bozóttüzek miatt még tovább emelkedik a légköri szén-dioxid-szint

Az ausztrál bozóttüzek miatt még tovább emelkedik a légköri szén-dioxid-szint