A kisebbségi oktatás ellehetetlenüléséhez vezethetnek a kijevi kormány új határozatai. Az ukrán nyelv erőltetése főként az orosz kisebbségnek szól, ám a magyarságot is sújtja.

Újabb átfogó támadást indított a kijevi vezetés a szovjet időkben meggyengített ukrán nemzeti öntudat helyreállításáért: Julija Timosenko kormánya - Viktor Juscsenko államfő támogatásával - két olyan határozatot is hozott, amelyek, ha végrehajtják őket, alapjukban rendíthetik meg a kisebbségi oktatást. Ezentúl ugyanis a kisebbségi diákoknak is ukránul kell letenniük az emelt szintű érettségit, egyes szaktárgyakat pedig a nemzetiségi iskolákban is ukránul kell oktatni.

A határozatok követik az utóbbi idők kijevi törekvéseit: visszaszorulóban vannak a kisebbségi nyelveken megjelenő könyvek, a mozikban és a tévécsatornákon pedig kötelező az orosz és egyéb külföldi filmek szinkronizálása, még a kizárólag oroszok lakta kelet-ukrajnai városokban is. Az intézkedések a napi politika érdekeit is szolgálják. Elemzők szerint a főként az ukrán nyelvűek által lakott Nyugat-Ukrajnában népszerű nacionalista erők úgy vélik, ha vissza tudják szorítani az orosz nyelv befolyását, akkor a fő vetélytárs - az elsősorban az orosz ajkúak bizalmát élvező, Viktor Janukovics volt kormányfő vezette - Régiók Pártja elveszítheti támogatóinak egy részét.

Az orosz kisebbség azonban egyelőre, úgy tűnik, nem adja fel. A kelet-ukrajnaiak és a krímiek már megüzenték Kijevnek: az általuk lakott körzetekben nincs esély az oktatási határozatok hatékony alkalmazására, s a helyiek mindent megtesznek a jogsértésnek minősített intézkedések szabotálásáért. A 46 milliós Ukrajnában a lakosság egyharmada valamilyen nemzetiséghez tartozik, többségük orosz (17 százalék), de jelentős a beloruszok, románok, bolgárok, tatárok, magyarok száma is.

Sújtják az intézkedések a 150 ezres kárpátaljai magyarságot is. A beregszászi magyar főiskolára az idén jóval kevesebben jelentkeztek, mint ahány hallgatót tavaly felvettek, a szülők sorra íratják át gyermekeiket az ukrán iskolákba. Ungváron például emiatt a tervezettnél kevesebb magyar osztály indul. "Nem az a baj, hogy ukránul kell tanulni, az oktatás módszertanával van gond. A magyar környezetben élő, ukránul nem tudó diákoknak úgy kellene tanulniuk az ukránt, mintha az lenne az anyanyelvük: a tanterv a nyelvtant és a 19. századi irodalmat erőlteti, s nem a beszédképességet fejleszti. Ha bevezetik a szaktárgyak párhuzamos ukrán oktatását, a magyarra jutó óraszám csökkenése miatt a gyerekek egyik nyelven sem szereznek megfelelő tudást" - mondta a HVG-nek Fornoson Darcsi Zoltán, a helyi iskola igazgatója.

A két legnagyobb magyar szervezet - a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és ellenlábasa, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége (UMDSZ) - egyetért abban, hogy a kijevi politika veszélyezteti a magyarok túlélési esélyeit, mégis külön kezdett aláírásgyűjtésbe, valamint ukrajnai és magyarországi lobbizásba. Gajdos István UMDSZ-elnök, beregszászi polgármester a HVG-nek elmondta, hogy a szervezet közös fellépést javasolt a KMKSZ-nek, de a Kovács Miklós vezette tömörülés nem volt hajlandó az együttműködésre. Az elutasítást Kovács is megerősítette, ám szerinte a háttérben az áll, hogy az UMDSZ a budapesti kormány bábja, s már többször megsértette a velük kötött megállapodásokat. Balla D. Károly ungvári magyar író szerint a legutóbbi kijevi döntések még inkább megrendítették a különben is súlyos válságban lévő kárpátaljai magyarságot. "Nem állítom, hogy száz év múlva itt már nem lesznek magyar családok, de azt hiszem, belátható időn belül megszűnünk közösség lenni" - mondta a HVG-nek a mindkét szövetségben csalódott író.

A kárpátaljai ukránok, illetve a lakosság nagy részét alkotó ruszinok nem ellenségesek a magyarokkal, s nem is ragaszkodnak az oktatási határozatok betartatásához. Az ungvári magyarok sem panaszkodnak nemzeti türelmetlenségre, s a HVG tudósítójával szóba elegyedő ukránok is szívesen ejtettek ki néhány szót magyarul. A feliratok többsége is kétnyelvű, igaz, a főutak menti táblák csak ukránul igazítják útba a kocsival érkezőket. "A Vereckei-hágó túloldaláról jön az ukrán nacionalizmus, azokról a területekről, amelyek az Osztrák-Magyar Monarchiához tartoztak, s ahol nem volt erős orosz befolyás" - mondta Balla, hozzátéve: a hágón emelt magyar honfoglalási emlékmű elleni júliusi ungvári tüntetésre is busszal vitték a "magyar nacionalizmust" elítélő tüntetőket.

Kárpátalján az utóbbi napokban a kijevi döntés mellett a súlyos nyugat-ukrajnai árvíz okozott gondot. A térség számos falva és városa megszenvedte a természeti katasztrófát, sokfelé még mindig víz alatt állnak a földek, a termények nagy része elrohadt. Az árvíz gyorsasága és a viszonylagos szervezetlenség miatt Nyugat-Ukrajnában közel negyvenen haltak meg, s több milliárd hrivnyás (1 hrivnya = 32 forint) kár keletkezett. A helyzetet súlyosbítja, hogy szinte egyetlen gazdának sincs természeti csapás elleni biztosítása.

NÉMETH ANDRÁS / UNGVÁR

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Nem jött össze a bravúr: Roger Federer legyőzte Fucsovics Mártont

Nem jött össze a bravúr: Roger Federer legyőzte Fucsovics Mártont

Podcast: kerekesszékkel is lehetséges raliautót vezetni

Podcast: kerekesszékkel is lehetséges raliautót vezetni

A koronavírusból is nagy baj lehet, de az „X betegség“ meg nagyobb fenyegetés lenne

A koronavírusból is nagy baj lehet, de az „X betegség“ meg nagyobb fenyegetés lenne

Orbán kedvenc török oligarchájának is csurran havi pár millió a Türk Tanács miatt

Orbán kedvenc török oligarchájának is csurran havi pár millió a Türk Tanács miatt

Gázolt a vonat Gárdonynál, késések vannak Székesfehérvár és Budapest között

Gázolt a vonat Gárdonynál, késések vannak Székesfehérvár és Budapest között

Újra 337 forint egy euró

Újra 337 forint egy euró