Diplomáciai lépésekkel folytatódik a kaukázusi háború, amelyet ádáz propagandakampány is kísért. Közben ellentmondó hírek érkeznek az orosz kivonulásról, a dél-oszétiai Chinvaliban pedig rendkívüli állapotot hirdettek.

"Nem tettük ki a pultra, inkább hátul tartjuk - mentegetőzött egy moszkvai élelmiszerbolt eladója a napokban, amikor vevője grúz módra készült padlizsánt kért. - Mostanában valahogy nem keresik" - tette hozzá, jelezve, hogy az orosz főváros lakossága az amúgy népszerű salátaféle elutasításával is véleményt nyilvánít a Grúziával támadt konfliktusról. Merthogy a dél-oszétiai háború után Moszkvában láthatóan keveseket hagy hidegen a viszály, amelyért a többség egyértelműen Tbiliszit teszi felelőssé. Erre lehet következtetni a baráti társaságokban elhangzó beszélgetésekből, s ezt erősítik meg a közvélemény-kutatások is. A Levada Központ legutóbbi felmérése szerint az oroszok csaknem háromnegyede szimpatizál Dél-Oszétiával, négy éve még csak egyharmaduk vélekedett így. A megkérdezettek közel fele befogadná Oroszországba az el nem ismert köztársaságot, egyharmada függetlenséget adna neki, és csak 4 százalék terelné vissza a régiót Grúzia fennhatósága alá. A válaszadók 81 százaléka politikai, gazdasági és humanitárius segítséget nyújtana a térségnek, fele pedig egyáltalán nem ellenzi, hogy orosz katonák állomásozzanak ott. Egy másik - az Összoroszországi Közvélemény-kutató Központ által készített - felmérés szerint a lakosság kétharmada úgy véli, az orosz békefenntartóknak ott kell maradniuk a válságövezetben, akkor is, ha Grúzia a kivonásukat sürgeti.

A nagy orosz egység kialakulásában a vészhelyzet moszkvai sugallásán kívül szociológusok szerint komoly szerepet játszott az orosz közvéleményben egyre erősebb, helyenként nacionalizmusba átcsapó nemzeti öntudat. No meg a fegyveres háborút mindkét oldalon kísérő információs hadjárat. Grúziában is sikerült egységet kovácsolni - ott oroszellenes tartalommal. Mint azt a grúz ENSZ Társaság által működtetett internetes hírszolgálat, a Civil Georgia főszerkesztője, Giorgi Szepasvili a HVG-nek megerősítette, nemcsak a moszkvai csatornákat vették le a kábeltévé-hálózatokról, hanem az interneten is blokkolták a .ru végződésű honlapokat. Szepasvili részrehajlónak nevezte a moszkvai propagandát, de elismerte, Grúziában is szigorúan kontrollálják az információáramlást. A tbiliszi kormányzat píárlépéseit - állítja az Izvesztyija moszkvai napilap - "külföldi szakemberek egész serege igazgatja", és Moszkva szerint az amerikai CNN hírtévé is grúz érdekeket szolgál, amikor azt sulykolja a világnak, hogy az oroszok megszálló agresszorok.

Az orosz média már-már a szovjet időket idézően egyoldalú. A helyszíni tudósítók csak a katonák felügyelete mellett dolgozhattak, és kevés olyan értesülés szivárgott át a sajtón, mint a Novije Izvesztyija című napilap egyik híre: Dél-Oszétiában fegyveresek űzték el otthonaikból a grúz falvak lakóit, házaikat felgyújtották, értékeiket elrabolták. Moszkvában főként arról hallani, hogy Dél-Oszétiából több mint 30 ezren menekültek át az Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétiába, és már ők is elkezdtek hazaszivárogni. Eközben az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága - amelynek vezetője, António Guterres a héten az övezetbe utazik - azt közölte: Grúziában 118 ezren hagyták el otthonaikat. Eszerint grúz részen csaknem háromszor annyian kényszerültek menekülttáborokba, mint orosz területen.

A háború első napjaiban, amikor híre ment, hogy az oroszok akár Tbilisziig vonulhatnak, a fővárost is sokan elhagyták, de ott azóta helyreállt a nyugalom - mondta a HVG-nek Szepasvili. Nem úgy a Dél-Oszétia közelében fekvő Goriban, ahonnan ugyancsak elmenekült a lakosság nagy része. Sztálin szülővárosában még hétfői lapzártánkkor is orosz egységek állomásoztak, s ellenőrizték a Grúziát kelet-nyugati irányban átszelő főutat. Hétfőn délelőtt ott voltak több, Dél-Oszétián kívüli grúz területen, például Szenaki városában és a fekete-tengeri kikötőben, Potiban, sőt egyes hírek szerint Tbiliszit is megközelítették - jócskán túllépve az 1992-ben rájuk bízott békefenntartó küldetést. A Nicolas Sarkozy francia elnök múlt heti moszkvai látogatásán kidolgozott rendezési terv szerint haladéktalanul távozniuk kell a konfliktus előtti állomáshelyeikre, a hét végén azonban Dmitrij Medvegyev orosz elnök a külföldi sürgetések ellenére is csak lapzártánk utánra ígérte a kivonulás megkezdését. Ráadásul Moszkva feltehetőleg a békefenntartó missziót szabályozó megállapodásban engedélyezett 500 fősnél nagyobb egységet akar Dél-Oszétiában hagyni, ahova amerikai hírszerzési adatok szerint a múlt hét végén Tbiliszi elérésére képes rövid hatósugarú ballisztikus rakétákat is telepített.

Nyilvánvaló kampány indult eközben Oroszországban Szaakasvili lejáratására. Csípős kommentárokkal adták le a tévécsatornák a grúz elnök baklövéseit, saját munkatársai által cáfolt bejelentéseit, de azt is többször láthatták a nézők, amint az egyik kommentár szerint az orosz repülőktől, a másik szerint a saját tüzérségének lövéseitől megriadt politikus menekülőre vette a dolgot, és még testőrei is alig érték utol. Megindultak a nyilván központilag irányított találgatások Szaakasvili pszichés problémáiról is. Egyre több jelentés taglalja azt is, hogy az orosz propagandagépezet által az USA bábjának beállított politikus voltaképpen már Washingtonnak is kényelmetlen. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig jelezte: Moszkva már nem fogadja el partnerként Szaakasvilit, alátámasztva ezzel azt a többször cáfolt feltételezést, hogy Oroszország egyik célja megszabadulni a grúz elnöktől.

A másik az, hogy "rendeződjék" Dél-Oszétia és Abházia helyzete, mégpedig úgy, hogy kiválnak Grúziából. Lavrov cinikusan ki is fejtette: Grúzia területi épsége de facto korlátozott, mert Tbiliszinek nincs hatalma a szakadár térségek fölött. Medvegyev pedig arról biztosította az önjelölt abház és déloszét vezetőt - Szergej Bagapsot, illetve Eduard Kokojtit -, hogy Moszkva a nemzetközi jog lehetőségein belül kész támogatni a "két köztársaság" népeinek bármilyen döntését. Szaakasvili viszont ismét értésre adta, nem hajlandó semmiféle területi engedményre. Az érintettek - az orosz, a grúz, a déloszét és az abház elnök - így is aláírták a Sarkozy-féle rendezési tervet. Kokojti közben hétfőn újra akcióba lépett: rendkívüli állapotot hirdetett Dél-Oszétiában, és menesztette a szerinte tétlenkedő kormányt.

További kemény diplomáciai csaták várhatók, például arról, milyen nemzetközi békeerők vegyék át az ellenőrzést, és helyet kaphatnak-e benne az oroszok. Moszkvának kevés sikert ígérnek ezek az egyeztetések. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter múlt heti tbiliszi látogatása is bizonyítja, az USA továbbra is kiáll Grúzia mellett - igaz, főként szavakban. Angela Merkel német kancellár és Medvegyev szocsi megbeszélésén pedig kiderült: a Washingtonnál távolságtartóbb Berlinben is aránytalannak vélik a Tbiliszivel szembeni moszkvai lépést. Szaakasvilivel tárgyalva Merkel Grúziában azt mondta, a kaukázusi ország csatlakozhat a NATO-hoz.

Hamarosan újra napirendre kerülhet a népirtás és az etnikai tisztogatás vádja is, amellyel a felek kölcsönösen illették egymást az első napokban. Egyelőre csak nyilatkozatok szólnak a fegyveresek kegyetlenkedéseiről, erőszakról, fosztogatásokról, s az ilyen esetek dokumentálása mindkét oldalon zajlik. Elkészült viszont a kaukázusi háború újabb mérlege: déloszét hivatalos adatok szerint a régió lakosai közül legalább 2100-an meghaltak, a grúz hadsereg 133 harcost vesztett, 50-en pedig eltűntek, míg orosz részről az összecsapásokban 74 katona esett el, és 19-nek veszett nyoma.

POÓR CSABA / MOSZKVA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Világ

Kivágott FÁK

Semmisnek minősítette a grúz törvényhozás a Független Államok Közösségének (FÁK) létrehozásáról, alapokmányáról és a...

Az Európai Bizottság szerint túl kockázatos módszer, ezért betiltanák az arcfelismerést egy időre

Az Európai Bizottság szerint túl kockázatos módszer, ezért betiltanák az arcfelismerést egy időre

Nyolc településen is időközi választást tartanak

Nyolc településen is időközi választást tartanak

Baleset és torlódás az M7-esen a főváros előtt

Baleset és torlódás az M7-esen a főváros előtt

Megszentelték a Balatont - fotó

Megszentelték a Balatont - fotó

A Dunántúlon enyhe havazással búcsúzik a hét

A Dunántúlon enyhe havazással búcsúzik a hét

Hat és fél év után kapott ki kedvenc számában Hosszú Katinka

Hat és fél év után kapott ki kedvenc számában Hosszú Katinka