Világszerte felháborodást váltott ki és hosszas nemzetközi jogi vitákhoz vezethet, hogy Moszkva elismerte Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét. A Kaukázus térségében eközben folytatódik a katonai szembenállás.

Ellenszavazat nélkül adta áldását a Grúziából kiválni akaró Dél-Oszétia és Abházia függetlenségére hétfőn az orosz parlament. Előbb a felsőház, a szövetségi tanács, majd az alsóház, az állami duma fogadott el olyan dokumentumot, amely a magukat immár több mint másfél évtizede önállónak tekintő területek elismerésére kéri Dmitrij Medvegyev államfőt. Az orosz törvények értelmében ugyanis a jogi aktushoz elnöki rendelet szükséges, és Medvegyev kedden váratlanul gyorsan alá is írta a dokumentumot. Az aktusra Szocsiban, a nemzetbiztonsági tanáccsal, valamint Vlagyimir Putyin kormányfővel való egyeztetés után került sor. Pár perces, egy sor orosz tévé- és rádióadó által - adásukat megszakítva - egyenesben közvetített beszédében az államfő a villámháborús tervekkel vádolt Grúziát okolta a fegyveres konfliktusért, hozzátéve, hogy döntését az ENSZ alapokmányával összhangban, a dél-oszétiai és az abház nép szabad véleménynyilvánításának megfelelően hozta meg. Medvegyev szerint Grúzia Dél-Oszétia után Abháziát támadta volna meg, s az orosz katonák lényegében az oszét és az abház nép kiirtását akadályozták meg. Grúzia nyomban jogtalannak és a két régió annektálásának minősítette a döntést, és súlyos következményeket helyezett kilátásba. A két főváros, Szuhumi és Chinvali utcáin ugyanakkor örömünnep kezdődött.

A Nyugat élesen elítélte a moszkvai lépést. Washingtontól Berlinen, Londonon és Párizson át Brüsszelig kemény szavakkal jelezték Medvegyevnek: döntése az orosz-nyugati kapcsolatok további rosszabbodásához vezethet. Nemzetközi politikai körökben egyúttal felerősödtek a hidegháború kiújulásától való félelmek. Medvegyev gyors reagálása az orosz és a külföldi elemzőket is meglepte. A legtöbben arra számítottak, hogy az államfő kivár, és egy ideig taktikai fegyverként használja a törvényhozás döntését a Nyugattal folytatott tárgyalásokon.

A gyakorlatilag már különálló szakadár köztársaságok elismerésével Moszkva formálisan is lehetőséget teremt magának a térségbeli katonai jelenlétre, hiszen ezután két kormánnyal köthet erről külön megállapodást. A döntés ezzel együtt sem könnyíti meg Moszkva helyzetét, alighanem felerősíti a nemzetközi elszigetelődése felé vezető folyamatokat, és nem segít a kaukázusi térség stabilitásának a megteremtésében sem. Grúzia ugyanis bizonyára nemzetközi bíróság elé viszi az ügyet, miközben Moszkva példáját legfeljebb néhány, vele különösen szoros kapcsolatot ápoló ország - például Belarusz vagy a radikális baloldali Hugo Chávez államfő vezette Venezuela - követné. A jelek szerint kevés az esélye a sikerre annak a törekvésnek is, amely koszovói párhuzamot próbál ráhúzni a dél-oszétiai állapotokra. A népirtás és az etnikai tisztogatás vádját ugyanis aligha tudják tételesen, a nemzetközi közvélemény számára is elfogadható módon bizonyítani. Így - mint azt a Kommerszant moszkvai napilap elemzése írta - a Kaukázusban nem annyira a balkánihoz, mint inkább a ciprusihoz hasonló helyzet alakulhat ki, ahol az önkényesen kikiáltott török köztársaságot egyedül Ankara ismeri el, a nemzetközi közösség pedig megszállóknak tekinti az ott állomásozó török katonákat.

Vagyis nemcsak az immár nem annyira Oroszország és Grúzia, mint inkább Oroszország és a Nyugat között folyó diplomáciai csata, hanem a katonai szembenállás is folytatódhat. Pedig Moszkvában a múlt péntek este Anatolij Szergyukov védelmi miniszter azt jelentette Medvegyevnek, hogy az orosz csapatok elhagyták a Dél-Oszétián kívül eső grúziai állásaikat. Az amerikai és a francia elnök, valamint a brit külügyminiszter azonban ezt már másnap kétségbe vonta. A vitát elsősorban a Medvegyev és Nicolas Sarkozy francia államfő által kidolgozott rendezési elvek pontatlansága okozza. Ezek egyike ugyanis az orosz békefenntartóknak lehetővé tesz "kiegészítő biztonsági intézkedéseket", amit a moszkvai hadvezetés úgy értelmez, hogy ütközőövezetet hozhat létre Dél-Oszétia határa mentén. A Kommerszant értesülése szerint a francia pontosítás értelmében a háború előtti állapotokhoz hasonlóan ismét békefenntartóként fellépő orosz egységek legfeljebb 10 kilométerre hatolhatnának be a Dél-Oszétián túli grúz területre, és akkor is csak ideiglenesen, járőrözés céljából, erődített állásokat nem hozhatnak létre, a közlekedést nem akadályozhatják. Az orosz vezérkari főnök helyettese, Anatolij Nogovicin vezérezredes által a múlt héten bemutatott térkép viszont 6-18 kilométer széles biztonsági zóna létrehozásáról tanúskodik.

Maradtak orosz egységek a kulcsfontosságú grúziai kikötő, Poti körzetében is, noha az egyértelműen kívül esik bármilyen ütközőövezeten. A moszkvai érvek szerint a katonák ott tényleg csak járőrözni fognak, ám aligha kérdéses, hogy a rendezési megállapodást sértő lépésnek demonstratív célja is van. Washington ugyanis - szintén üzenetértékű, Moszkvát komolyan aggasztó gesztussal - hadihajókat küldött Potiba, valamint a másik stratégiai jelentőségű grúz kikötőbe, Batumiba, a hivatalos közlés szerint humanitárius segéllyel a rakterükben. Az első ilyen hajó a múlt héten érkezett meg, éppen akkor, amikor a NATO egy már korábban betervezett, "rutin jellegű" hadgyakorlatot kezdett amerikai, spanyol, lengyel és török hajók részvételével a Fekete-tengeren (az oroszok válaszképpen hétfőn "tesztfeladatok" elvégzésére a Fekete-tengerre irányították a szevasztopoli kikötőbe nemrég visszatért Moszkva csatahajót). A múlt hét elején a NATO azt is bejelentette, hogy megszakítja a rendszeres magas szintű kapcsolatokat Oroszországgal, mire Moszkva közölte, egyoldalúan felfüggeszt mindenfajta katonai együttműködést, és Medvegyev szerint kész a kapcsolatok teljes megszakítására is.

Nem segíti a helyzet tisztázását, hogy az orosz és a francia elnök másként látja a térségbeli békefenntartó erők jövőjét. Moszkvában félreértésnek nevezték azt a párizsi bejelentést, amely szerint az orosz kéksisakosokat az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) egységei váltják fel. Múlt szombati telefonbeszélgetésük során Medvegyev csak azt ígérte Sarkozynek, hogy Oroszország együttműködik az EBESZ-szel - közölték Moszkvában, ahol nemhogy nem tervezik a békefenntartók kivonását, éppen ellenkezőleg, a megerősítésükre készülnek. Mandátumuk értelmében Dél-Oszétiában ötszáz-ötszáz orosz, grúz és oszét kéksisakos teljesíthet szolgálatot. A moszkvai nyilatkozatok azonban arra utalnak, hogy ennél több katonát akarnak a térségben állomásoztatni, igaz, azt nem tudni, pontosan mennyit. Hírek szerint a családostul távozott grúz békefenntartók egyelőre nem szándékoznak visszatérni.

Nincsenek egyértelmű adatok a kaukázusi háború áldozatainak a számáról sem. A hivatalos közlés szerint oszét oldalon 2100 emberéletet követeltek a harcok, de 1500 halottról szóló jelentések is napvilágot láttak. A régióban dolgozó orosz ügyészségi nyomozók viszont a múlt héten azt közölték, hogy eddig 133 civil halálát dokumentálták, bár - mint hozzátették - sok, az áldozatokat rejtő, az összecsapások idején sebtében ásott sírt még nem tudtak azonosítani és feltárni.

POÓR CSABA / MOSZKVA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Világ

Háborús ár

Dollármilliárdokban mérhető külföldi tőkét vontak ki Oroszországból a kaukázusi háború kitörése után, igaz, a...

Pánikgomb került a Tinder alkalmazásba, de nincs minden rendben vele

Pánikgomb került a Tinder alkalmazásba, de nincs minden rendben vele

Szomorkás kedd vár ránk

Szomorkás kedd vár ránk

Az autópálya hídján terelt át egy román juhász több száz birkát – videó

Az autópálya hídján terelt át egy román juhász több száz birkát – videó

Még mindig nem tudni, milyen repülő zuhant le Afganisztánban

Még mindig nem tudni, milyen repülő zuhant le Afganisztánban

Úgy tűnik, végre bemutatja a héten az Emmi a Nemzeti alaptantervet

Úgy tűnik, végre bemutatja a héten az Emmi a Nemzeti alaptantervet

Olcsóbb lehet a kőolaj a koronavírus miatt

Olcsóbb lehet a kőolaj a koronavírus miatt