Gerillaháború, gazdasági válság és a kasmíri konfliktus fellángolása fenyegeti Pakisztánt, amelyre súlyos politikai örökséget hagyott a hatalomból kényszerűen távozott Pervez Musaraf elnök.

Egy évvel elhalasztották Pakisztánban a szeptember végi népszerű krikettviadalt, a Bajnokok Trófeáját, mert a nyolc induló országból öt lemondta a részvételt. A britektől örökölt, Pakisztánban és Indiában is nemzeti sporttá vált krikett-torna elmaradása is jelzi: a népszerűtlen Pervez Musaraf elnök múlt heti lemondása a kezdeti felszabadultság után a korábbinál is nagyobb zűrzavart idézett elő. A februári választáson győztes pártokból alakult polgári kabinet két fő ereje a diktátornak nevezett Musaraf távozása feletti örömünnep helyett egymásnak esett, és hétfőn a kisebbik koalíciós partner, a Navaz Sarif vezette Pakisztáni Muszlim Liga-N (PML-N) többszöri fenyegetés után ki is lépett a kormányból.

A szakítás várható volt. A parlament legnagyobb frakcióját adó Pakisztáni Néppárt (PPP) szombaton jelezte, hogy vezetőjét, Aszif Ali Zardarit, a tavaly decemberben meggyilkolt Benazir Bhutto megözvegyült férjét jelöli az ország új elnökének, akit a kétkamarás szövetségi országgyűlés és a négy tartományi parlament a jövő héten választ meg. A váratlan és nem egyeztetett lépés feldühítette Sarifot. A kormány ugyanis eredetileg meg akarta nyirbálni az államfő - a Musaraf-éra alatt kibővített - jogosítványait, köztük a parlament feloszlatásának jogát. Zardari azonban kétértelműen nyilatkozott arról, hogy az elnöki hatalom gyengítésére a választás előtt vagy után kerüljön-e sor, és milyen mértékben.

Sarif azt is hasztalan követelte hónapok óta, hogy helyezzék vissza hivatalukba a Musaraf által tavaly menesztett bírákat. A PPP azért vonakodik ettől, mert a Musaraf elnökké választásának alkotmányosságát megkérdőjelező bírók kikezdhetik a korrupcióval vádolt Zardarinak és párttársainak tavaly adott amnesztiát is.

A két nagy párt a múltban sem rajongott egymásért. Bhutto és Sarif - egymást váltva és közpénzek elsíbolásával kölcsönösen vádaskodva - kétszer is ült már a miniszterelnöki székben. Sarif állítólag harmadszor is kormányfő szeretne lenni, de hiába nő a népszerűsége, a parlamentben nincs többsége. Ha a PPP a függetlenek és a Musarafot támogató képviselők révén elegendő támogatást tud szerezni, elkerülheti az idő előtti választást.

A politikai harc eltereli a kormány figyelmét az égető biztonsági problémákról, holott maga Zardari is úgy nyilatkozott: Pakisztánban gerillaháború folyik. A szélsőséges csoportok szövetsége, a Pakisztáni Talibán már nemcsak az afgán határ menti autonóm törzsi területeket ellenőrzi, hanem az ország több pontját is fenyegeti. A korábban az ország egyik leglátogatottabb turistacélpontja, a természeti szépségéről híres Szvat-völgy ádáz harcok színhelyévé vált az utóbbi hetekben: néhány napja a hadsereg és a militánsok összecsapásaiban ötven gerilla és tíz katona vesztette életét.

Pakisztán harcok dúlta északnyugati részéről augusztusban 200 ezren menekültek el, a Nemzetközi Vöröskereszt szerint azonnali segítségre szorulnak. A lakhelyüket elhagyó törzsi elöljárók arra panaszkodnak, hogy a kormány ügyet sem vet rájuk, az Északnyugati határvidék tartományban felállított táborokban nem megfelelő az élelem- és vízellátás, és siralmasak a közegészségügyi viszonyok is. A tálib militánsok kegyetlen gyilkosságokkal büntetik azokat, akikről úgy vélik, együttműködnek a kormánnyal, illetve az USA-val. Elrettentésül sokszor meg is csonkítják a holttesteket.

Tálibok követték el az Iszlámábádtól 30 kilométerre északnyugatra lévő katonai ipari létesítmény elleni múlt heti kettős öngyilkos merényletet is, amelyben 59-en vesztették életüket. A Pakisztáni Talibán szóvivője szerint a robbantással a hadsereg által az afgán határ melletti Badzsur térségben végrehajtott rajtaütéseket bosszulták meg. Egy héttel korábban a tálibok a légierő egy buszát robbantották fel Pesavárban, 13 katonát ölve meg.

A gerillák a hátországuknak számító törzsi területek környékéről messzebbre is merészkednek: a déli Karacsiban például a napokban az Afganisztánban harcoló amerikai erőknek szánt két páncélozott harcjárművet robbantottak fel. Iszlamista militánsok korábban többször is támadták a szomszédos országba tartó utánpótlási konvojokat, de amerikai hadtáp először volt célpont. A támadást segítette, hogy a harcjárműveket szállító teherautó napok óta a főúton vesztegelt, mert az üzemanyagárak emelkedése miatt sztrájkba léptek a sofőrök.

A civil kormánnyal szembeni elégedetlenség egyre általánosabb, amit csak fokoz, hogy 25 százalékra ugrott az infláció, a rúpia dollárral szembeni árfolyama pedig hétfőn újabb történelmi mélypontra sülylyedt, értéke negyedét veszítve az év eleje óta. A befektetők elkezdtek menekülni az országból, a karacsi értéktőzsde indexe az idén 29 százalékot esett, holott a börze 2007-ig hat éven át az egyik legjobban teljesítő ázsiai piac volt. Az éveken át 6-7 százalékkal robogó gazdaság becslések szerint az idén 4 százalékra lassul, a valutatartalék mindössze háromhavi importot fedez, miközben az állam nem egyenlített ki 6 milliárd dollárnyi olajszámlát Szaúd-Arábiának.

A hatalmi vákuum a kasmíri szélsőségeseknek is kedvez, mivel a gyenge kormány alatt nagyobb mozgásteret élveznek a titkosszolgálatok szeparatistákat támogató elemei. Újdelhi szerint a kasmíri fiatalok új harcos nemzedékét a pakisztáni szélsőséges csoportok is tüzelik és segítik. Az utóbbi hetekben többször is tízezrével vonultak az utcákra India egyetlen muszlim többségű államában, Dzsammu és Kasmírban függetlenséget követelve. India hétfőn őrizetbe vette a három legjelentősebb kasmíri muszlim szeparatista vezetőt, s kijárási tilalmat rendelt el az állam nyári székhelyén, Szrinagárban, amelynek utcáit ellepte a hadsereg. A rendőrség két hét alatt 27 muszlim tüntetőt ölt meg, és ötszázat sebesített meg.

A jelenlegi muszlim szeparatista megmozdulások a legnagyobbak 1989 óta, amikor kitört az eddig 43 ezer életet követelő függetlenségi harc. A tüntetők egyelőre fegyver nélkül vonulnak az utcákra, de a vita tovább mérgesedhet. A feszültség az után pattant ki, hogy a helyi hatóság egy hindu alapítványnak juttatta az Amarnat nevű himalájai barlangszentélyhez vezető erdős utat. A muszlimok tiltakozására az állam kormánya visszavonta a döntést, ami viszont a hindu szélsőségeseket bőszítette fel. Az utóbbi évek viszonylagos kasmíri nyugalmát és a törékeny indiai-pakisztáni békefolyamatot is alááshatja a pakisztáni politikai bizonytalanság, hiszen Iszlámábád megpróbálhatja a külföldi problémákra terelni a figyelmet a belső bajokról. Pakisztán máris ENSZ-közbelépést követel Kasmírban, míg India a belügyeibe való beavatkozással vádolta meg szomszédját.

KERESZTES IMRE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Világ

Távozások sorra

Marokkói és mediterrán stílusban közel 2 millió dollárt érő villát építtetett magának és családjának Iszlámábád...

A Nemzetközi Súlyemelő-szövetség 90 napra felfüggesztette Aján Tamás elnököt

A Nemzetközi Súlyemelő-szövetség 90 napra felfüggesztette Aján Tamás elnököt

Kőbányán is kihirdették a klímavészhelyzetet

Kőbányán is kihirdették a klímavészhelyzetet

Trump visszavonta a vizek védelméről szóló közel fél évszázados rendelkezést

Trump visszavonta a vizek védelméről szóló közel fél évszázados rendelkezést

Lazán odaadta a sofőrnek menet közben az autón felejtett tabletjét a motoros – videó

Lazán odaadta a sofőrnek menet közben az autón felejtett tabletjét a motoros – videó

Parti Nagy Lajos: A magyarok szavazták meg a saját diktátorukat, háromszor is

Parti Nagy Lajos: A magyarok szavazták meg a saját diktátorukat, háromszor is

Maga a Google is a fékbe taposna, jó lenne most már szabályozni a mesterséges intelligenciát

Maga a Google is a fékbe taposna, jó lenne most már szabályozni a mesterséges intelligenciát