Tetszett a cikk?

Afrika egyik vezető országává akar válni az olajjövedelmekből és kínai hitelekből újjáépülő Angola. Ehhez adott újabb muníciót a minapi szabad választás.

HVG
Érdemes jó előre lefoglalni a repülőjegyet és a szállást az Angolába utazóknak, mert Luandában szinte egymásnak adják a kilincset az üzletemberek. A szállítóhajók hetekig vesztegelnek a partoknál, hogy bejussanak a főváros egyre forgalmasabb kikötőjébe, a lüktető központban pedig hatalmasak a dugók. Luanda egén szinte egymást érik az építődaruk és a toronyépületek, a déli részen elegáns lakóparkok nőnek ki a földből. A város szinte a felismerhetetlenségig megváltozott azóta, hogy 2002-ben lezárult az 1 millió ember életét kioltó, 4 milliót földönfutóvá tevő és az országot romba döntő 27 éves polgárháború.

Mintha az új Angola megszületését hirdette volna az ország minap tartott második parlamenti választása. A legmeglepőbb talán nem is a Portugáliától 1975-ben kivívott függetlenség óta kormányzó Angolai Felszabadítási Népi Mozgalom (MPL) földcsuszamlásszerű (82 százalékos) győzelme volt, hanem az, hogy az egykori ősellenség, a Nemzeti Szövetség Angola Teljes Függetlenségéért (Unita) beismerte vereségét. Pedig a szervezet nehezen tudta megemészteni az 1992-ben tartott első választáson elszenvedett kudarcot, ami után vezére, Jonas Savimbi ismét a fegyverekhez nyúlt. A gerillaháború további tíz évig tartott, és a vérontásnak Savimbi megölése vetett véget.

Ha most békésen is zajlott a szavazás, az ellenzék találhatott volna kifogást. A kormány már a kampányban kisajátította az államilag ellenőrzött médiát. A választás napján számos helyen késve kerültek elő a választói listák, így felmerült a gyanú, hogy sokan kétszer is voksoltak. Máshol a szavazóhelyiségek nem nyitottak ki időben, és nem volt elegendő szavazócédula.

Az egykori marxisták és Nyugat-barát technokraták keverékéből álló MPLA az utóbbi hat évben kétségtelenül bámulatos eredményt ért el. Felfuttatta a szénhidrogének kiaknázását, és a napi 2 millió hordós felhozatallal Angola nemrég - Nigériát megelőzve - Fekete-Afrika legnagyobb kőolajtermelőjévé vált. Egyúttal - a világ legnagyobb kőolaj-exportőrét, Szaúd-Arábiát maga mögé utasítva - Kína első, az USA hatodik olajszállítójává lépett elő. Tavaly már 41 milliárd dollárnyi bevétel származott az olajból, és a tervek szerint 2011-re annyi fekete aranyat hoznak majd felszínre a főként tengeri lelőhelyekből, mint Kuvait. A következő hat évben a nemzetközi olajmultik várhatóan 50 milliárd dollárt fektetnek a 11,4 milliárd hordónyi bizonyított tartalékkal rendelkező angolai olajiparba.

A hatalmas jövedelmek építési lázt fűtenek: kínai, brazil és portugál vállalatok segítségével 2400 kilométer út, tucatnyi híd, 20 kórház, és több ezer iskola épült. Míg két évvel ezelőtt a fővárosból az ország belseje felé akár 16 órába is beletelt egy 400 kilométeres autózás, ma mindössze 5 óra. Kínaiak vasutat építenek az ország keleti határától a tengerpartig, Peking 2004 óta 11 milliárd dollárnyi hitelt nyújtott Luandának és több tízezer kínai dolgozik Angolában, ahol egyre többen már kínai gyarmatosításról beszélnek. Az 1990-es évekbeli 3000 százalékos hiperinfláció tavaly 12 százalékra lassult, a gazdasági növekedés az utóbbi négy esztendőben évi 20 százalék körül alakult, és hamarosan megnyitja kapuit az értéktőzsde.

Kevesebb mint napi 2 dollárból tengődik ugyanakkor a 17 milliós lakosság kétharmada. Nincs elegendő tanár és orvos, a nyomornegyedekben - mint például a luandai Boa Vistában - hegyekben áll a szemét, a viskók között bűzös szennyvíz folyik. A munkanélküliség a bádogvárosokban az országos 10 százaléknál is magasabb, ami a bűnözést táplálja. Angola a világ 10. legkorruptabb országa, a Human Rights Watch New York-i emberjogi szervezet dollármilliárdokra teszi az elsíbolt olajjövedelmeket. A bürokráciára jellemző, hogy a Világbank szerint egy szerződés szabályos megkötéséhez 46 hivatali eljárás és több év szükséges.

José Eduardo dos Santos elnök remekül időzítette a választást, amelynek tiszta megrendezése az utóbbi hónapok botrányos afrikai - így a kenyai és a zimbabwei - szavazásai után presztízst és szavahihetőséget kölcsönzött kormányának. Luanda növekvő nemzetközi tekintélyét már tavaly jelezte, hogy csatlakozott a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetéhez (OPEC), az idén májusban pedig Nicolas Sarkozy elnök személyében tíz év után először járt francia államfő Angolában. Thabo Mbeki dél-afrikai elnök nemrég tett luandai látogatása pedig mutatta, hogy erősödik Angola diplomáciai befolyása a kontinensen. Mbeki és Dos Santos fagyos viszonya ellenére Dél-Afrika komoly közvetítő szerepet szán Angolának a zimbabwei válság kezelésében. Angolai cégek egy másik volt portugál gyarmaton, Bissau-Guineában félmilliárd dolláros beruházás keretében bauxitbányászatba kezdtek, az állami Sonangol olajtársaság pedig több portugál vállalatban és pénzintézetben vásárolt érdekeltséget.

KERESZTES IMRE

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Íme az 530 lóerős BMW i4 M Sport villanyautó

Íme az 530 lóerős BMW i4 M Sport villanyautó

Uniós oltalom alá vették a budaörsi őszibarackot

Uniós oltalom alá vették a budaörsi őszibarackot

Félmilliárddal támogatja a kormány a falusi kutyák és macskák ivartalanítását

Félmilliárddal támogatja a kormány a falusi kutyák és macskák ivartalanítását