Tetszett a cikk?

Az amerikaiak tízmilliói számára elérhetetlen egészségbiztosítás az elnökválasztás egyik vezető témája. A megoldást a két jelölt gyökeresen eltérően látja.

HVG
Amerikában megfizethető, magas színvonalú egészségügyi ellátásra lenne szüksége mindenkinek - ebben egyetért John McCain republikánus, illetve Barack Obama demokrata elnökjelölt. Abban viszont már alapjaiban eltér a véleményük, hogy ezt miképp lehetne elérni a 300 milliós országban, ahol a minap nyilvánosságra hozott adatok szerint tavaly 45,7 millióan semmilyen egészségbiztosítással nem rendelkeztek. Azaz baleset, illetve betegség esetén maguknak kell állni a költségeket, vagy az államkasszának, jótékonysági szervezeteknek kell kisegíteniük őket. Nem csoda, hogy miközben - emlékeztettek rá a kommentátorok a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás hetedik évfordulója kapcsán - az amerikai választókat érdeklő témák között a korábban vezető nemzetbiztonság ügye hátracsúszott, a drága és hiányos egészségügyi ellátásé rendre az első háromban szerepel a gazdaság és az üzemanyagár társaságában.

A republikánusok szabadpiaci gazdaságfelfogását követve McCain az egyének öngondoskodási hajlandóságát erősítené. Felszámolná az egészségbiztosítást nyújtó munkáltatóknak adott adókedvezményeket - a magánszektorban a munkavállalók jellemzően a cégükön keresztül kapják egészségbiztosításukat -, és helyette az egyéneknek évi 2500, a családoknak pedig 5 ezer dollár adóhitelt nyújtana. Ebből mindenki saját biztosítást köthetne, és McCain szerint a szerződésekért harcba szálló biztosítók versenye egyszerre vezetne szélesebb körű és olcsóbb ellátáshoz. A versenyt erősítené az az ötlete is, hogy az amerikaiak más szövetségi államban működő egészségbiztosítóval is szabadon megállapodhassanak, jelenleg ennek számos akadálya van. Költségoldalon pedig engedélyezné azt a papíron tiltott, de a gyakorlatban sok államban elnézett módszert, amelylyel a megszabott árnál jóval olcsóbban visznek be gyógyszereket Kanadából.

Obama mérsékelt a demokraták között az egészségügy reformját illetően. Nem támogatja például azt az európai mintájú általános és központosított modellt, amelynek erőltetésébe 1994-ben beletört az akkori first lady, Hillary Clinton bicskája. A szövetségi beavatkozást két fontos területre összpontosítaná: kötelezné a munkáltatókat, hogy legalább részben vállalják alkalmazottaik egészségbiztosításának finanszírozását, és egy központi klíringrendszerben segítene a munkavállalóknak, hogy csoportosan fellépve kedvező tarifákat alkudjanak ki maguknak az amerikai ellátást meghatározó magánbiztosítóknál. A kampánygyűléseken sokat emlegetett - bírálói által populista szólamnak tartott - célja, hogy minden amerikainak olyan megbízható egészségbiztosítása legyen, mint a szövetségi alkalmazottaknak, köztük a törvényhozóknak.

Egyik jelöltnek sincs programja arra, miként lehetne megfékezni az elszaladt költségeket. Igaz, Obama különböző megtakarításokkal 2500 dollárt ígér lefaragni egy átlagos, négyfős amerikai család jelenleg valamivel több mint évi 12 ezer dolláros egészségbiztosításából, amiből 3200-at fizet a munkavállaló. Az USA minden más országnál többet, hazai össztermékének (GDP) közel 16 százalékát, évi 2200 milliárd dollárt költ egészségügyre, ám a legfontosabb mutatók - a várható élettartam vagy a krónikus betegségek megelőzése - alapján nem tartozik a fejlett ipari államok élmezőnyébe. A kiadások évente két számjeggyel nőnek, és az államkasszából finanszírozott ellátások - a szegényekét fedező Medicaid, illetve az öregekét finanszírozó Medicare - a politika szent tehenei közé tartoznak.

Nincs becslés arra sem, mennyibe kerülne a mindenkire kiterjedő egészségbiztosítás. Vannak viszont, akik szerint ennek erőltetése más problémákat okozna. Az USA orvoshiánnyal küzd, évente 35 ezer doktor megy nyugdíjba, és az egyetemekről csak 8 ezer kerül ki. Az ellátás alapjait jelentő háziorvosi rendszer birkózik a legtöbb gonddal, mivel egyre több doktor költözik a jobb kereset reményében vidékről a városokba, vagy képezi át magát keresett szakorvossá. Mások a pályát is otthagyják, mert a sokasodó műhibaperek miatt - amelyekeket főként a demokratákat támogató nagy ügyvédi irodák indítanak - az egekbe szökött az orvosbiztosítások ára. McCain ezt úgy szorítaná vissza, hogy korlátozná a kártérítésként kifizethető összegeket.

McCain piaci elgondolásai évente nagyjából 10 milliárd, Obama óvatosan központosító ötletei 110 milliárd dollárba kerülnének a washingtoni kormánynak. Ez - vélik közgazdászok - nehezen védhető, amikor a költségvetési hiány 500 milliárd dollárhoz közelít, az államadósság pedig George W. Bush elnöksége idején 5600 milliárdról 9100 milliárdra duzzadt. A reform elkerülhetetlensége miatt azonban a washingtoni Capitoliumon a demokraták és a republikánusok már elkezdték saját törvényjavaslataik kidolgozását, függetlenül attól, melyikük költözik januárban a Fehér Házba.

NAGY GÁBOR

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Világ

Erősebbik nem

Nehézséggel küzd John McCain republikánus elnökjelölt stábja, de a gond kellemes: tódulnak az emberek a...

Korábban nem publikált fotókkal emlékeztek Fülöp hercegre a királyi család tagjai

Korábban nem publikált fotókkal emlékeztek Fülöp hercegre a királyi család tagjai

A Déli Városkapu sarkába költözik a Fudan Egyetem, a Diákváros marad a helyén

A Déli Városkapu sarkába költözik a Fudan Egyetem, a Diákváros marad a helyén

Szlovákia enyhít a korlátozásokon, megnyithatnak az üzletek, istentiszteletre is lehet menni

Szlovákia enyhít a korlátozásokon, megnyithatnak az üzletek, istentiszteletre is lehet menni