szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Tüntetések és összetűzések várhatók jövő héten Koszovó függetlenségének első évfordulóján, február 17-én. Az egykori dél-szerbiai tartomány közben egy helyben topog.

Hajléktalan család melegszik a pristinai belvárosban lévő egyetemi könyvtár modern épülete mellett álló szeméthegyen gyújtott tűznél, 20 méterrel arrébb egy, a nulla fok körüli hőmérséklet ellenére is félmeztelenre vetkőzött fiú ordítva követel alamizsnát a közömbös járókelőktől. A ruhátlan koldulás divat lehet, a tér másik oldalán kéregetők csak a rendőrök parancsára hajlandók visszavenni ingjüket.

A Szerbiától való elszakadás első évfordulója előtt álló koszovói fővárosban nem sok jel utal ünnepi készülődésre. A többnapos esőzés miatt sártengerré vált Pristina belvárosát most is a hepehupás mellékutakon cammogó autótömeg, a sétálóutcán dologidőben is fel-le járkáló ezernyi fiatalember látványa határozza meg. Talán csak a gomba módra szaporodó éttermek, szállodák prosperálnak – ezek az egykori szerbiai tartományban tevékenykedő nemzetközi szervezetek alkalmazottjaira és a városba látogató külföldiekre szakosodtak.

Vidéken még rosszabb a helyzet: a pénzes külföldiek elsősorban a fővárosban élnek, a kereskedők is inkább Pristinára összpontosítanak, a gyárak pedig egyáltalán nem működnek, így a munkanélküliség az országos 50 százalékos átlagnál is magasabb. Az út menti falvakban az autómosó, illetve a szerviz a sláger: a kocsik hamar összekoszolódnak, és gyakoriak a meghibásodások is, Koszovó ugyanis az agyonhasznált európai kocsik felvevőpiacává vált.

A koszovói illetékesek – köztük Memli Krasniqi kormányszóvivő – azzal magyarázták az egy helyben topogást a HVG tudósítójának, hogy a függetlenség kikiáltása ellenére sem rendeződött a 2 millió lakosú ország státusa, és emiatt a külföldi befektetők még nem szívesen hoznak pénzt az országba. A habozást a számok is bizonyítják: a függetlenség első évében 355 millió euró értékű közvetlen külföldi befektetés érkezett Koszovóba, egy évvel korábban – amikor a tartomány az ENSZ közvetlen irányítása alatt állt – 80 millióval több. Shpend Ahmeti, a Gazdasági Kutatások Intézetének (GAP) vezetője szerint a globális válság miatt az idén további visszaesés várható, mivel a politikailag instabil térség az elsők között esik ki a befektetők listájáról.

Javában dúl az elismeréscsata a szerbek és albánok között. Míg Koszovó – amelynek függetlenségét eddig 54 állam, köztük Magyarország fogadta el – az Iszlám Konferencia tagállamait akarja rávenni a tömeges elismerésre, a szerbek azt kérik szövetségeseiktől: Belgrádot támogató nyilatkozatokkal bombázzák az ENSZ Nemzetközi Bíróságát (ICJ), hogy az minősítse jogellenesnek Koszovó elszakadását.

A koszovóiak, akik az önállósodás napjaiban úgy viselkedtek, mint akik azt várják, hogy varázsütésre megváltoznak a dolgok, most rezignáltan kommentálták az eseményeket. „Húsz évig vártunk a függetlenségre, kivárjuk a fellendüléshez szükséges pár évet is” – mondta a HVG-nek a több nyelven is beszélő Gani, aki kötelező felelősségbiztosítást árusít a határon a Koszovóba belépő autósoknak. A főutcán sétálók sem türelmetlenek, azt hangsúlyozzák, most is meg lehet élni, ám azt már nemigen árulják el, hogy ők éppen miből tartják el magukat. Nincs is mivel büszkélkedni, a Koszovóval foglalkozó tanulmányok szerint a nemzetközi szervezeteknél vállalt munka mellett a fő bevételi forrás a külföldön dolgozók – utóbbi időben apadó – hazautalása, illetve a szervezett és egyéni csempészetből szerzett jövedelem.

Mivel az elégedetlenkedők kisebbségben vannak, egyelőre kevés az esély, hogy a legerősebb ellenzéki vezető, Ramush Haradinaj egykori albán gerillavezér eléri a választások előrehozatalát. Haradinaj legfeljebb abban bízhat, hogy azok a volt gerillatársak és családtagjaik erősítik majd táborát, akiket kihagytak a január végén alakult koszovói hadseregből, a 2500 fős Biztonsági Erőből. A közel ezer elutasított egykori fegyveres ügyét felkaroló Haradinaj máris közölte, a kormány elsősorban az ellenzéki nyugat-koszovói körzetekből jelentkezőkre nem tartott igényt. A HVG pristinai értesülései szerint egészen másról van szó: a válogatásba a NATO szólt bele, és azok maradtak ki, akiknek közük van a helyi maffiához, illetve a szerbek elleni harcok idején túl sok vér tapadt a kezükhöz.

A Pristinától alig 50 kilométerre északra lévő, szerbek és albánok között megosztott Mitrovicában már feszültebb a helyzet. Részletek nélkül a szerbek elmondták, hogy emlékezetessé akarják tenni a február 17-ei évfordulót. Ám a beszélgetésekből kiderül, kisebb a dac, mint egy évvel korábban, amikor többen is megsebesültek a zavargásokban. „Mi is megosztottak vagyunk, a lakosság egyik fele szegénységben él, míg néhányan nagyon meggazdagodtak. Szerbiával sem jó a viszony. Az ottani újságírók csak arról cikkeznek, hogy mi nem fizetünk a vízért és az áramért, sőt még fizetéskiegészítést is kapunk Szerbiából. Pedig itt minden drágább, mint Szerbiában, s állandó bizonytalanságban élünk” – mesélte a 26 éves egyetemista Veszna, hozzátéve, hogy egyelőre nem fontolgatja a Mitrovicából való elköltözést. Egy másik szerb, Tomiszlav pedig annyit mondott a szerb–albán viszonyról, hogy amikor épp nincs feszültség, a mitrovicaiak az albán oldalra járnak át vásárolni, mert ott minden olcsóbb. „Amikor kitör a balhé, akkor két-három napig itthon maradunk, utána megint átkelhetünk az albán oldalra” – tette hozzá.

Bosnjacka Mahalában, a mitrovicai belvárostól 200 méterre lévő, vegyes lakosságú városrészben már néhány nappal az évforduló előtt megerősített járőrök rótták a romos utcákat. Van is mitől tartani, a negyedben tavaly decemberben is összetűzések voltak szerbek és albánok között, és a helyiek szerint bármikor elszabadulhat az erőszak. „Úgy néznek ránk, mintha kémkednénk, pedig ismernek, és tudják, hogy albán vagyok” – mondta szinte súgva a HVG újságírójának a szembejövő albán rendőrök láttán egy helyi fiatal, aki szerint hosszabb távon az albánoknak valószínűleg el kell majd költözniük a negyedből.

NÉMETH ANDRÁS / PRISTINA, MITROVICA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Koronavírus: Odavág a csalóknak a Facebook is

Koronavírus: Odavág a csalóknak a Facebook is

A Fidesz-közeli vagyonokat is nehezebb lesz elrejteni egy uniós adatbázis miatt

A Fidesz-közeli vagyonokat is nehezebb lesz elrejteni egy uniós adatbázis miatt

19 évet kapott a Kuciak-gyilkosság megrendelésével vádolt üzletember

19 évet kapott a Kuciak-gyilkosság megrendelésével vádolt üzletember