Egyre súlyosabb gazdasági helyzettel szembesül a két hónapja alakult bukaresti kormány. A koalícióból kiszorult RMDSZ eközben a román és az erdélyi politikai palettán is keresi a helyét.

Akár örülhet is a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), hogy kimaradt a bukaresti kormánykoalícióból, az országot irányító demokrata-liberális–szociáldemokrata (PDL– PSD) kabinet ugyanis tavaly decemberi megalakulása óta paprikás hangulatban osztozkodik a minisztériumok, állami intézmények és hivatalok vezetői posztjain. Eközben már a harmadik belügyminisztert fogyasztják, mert képtelenek megegyezni a nagy hatalmú belügyi titkosszolgálat irányításáról.

A felségterületek elosztása annyira leköti a kormánypártok energiáját, hogy kevés figyelem maradt a vészjósló makrogazdasági adatokra. Pedig a napokban a Standard & Poor's hitelminősítő is arra figyelmeztetett, hogy az idén vészesen megugrik a költségvetési hiány és az államadósság is. Eközben zuhan az ipari termelés. Az ország 24 milliárd eurós rövid távú adósságának nagyobbik felét még az év végéig törleszteni kell, a közép- és hosszú távú tartozás pedig meghaladja az 50 milliárd eurót.

A hitelfelvételi javaslatokat mindeddig mereven elutasító Bukarest – a romló gazdasági kilátások alapján – újabban már hajlani látszik egy európai uniós kölcsön felvételére. Valentin Lazea, a jegybank vezető közgazdásza a múlt héten be is jelentette: ha a folyó fizetési mérleg tavalyi, 12,5 százalékos hiányát nem tudják a második félévig 7-8 százalékra leszorítani, elengedhetetlen lesz a hitelfelvétel.

A kormány ráadásul attól tart, hogy az idén 80-100 ezren kerülnek utcára, jóllehet a jóslatok ellenére egyelőre nem kezdett tömegesen hazatérni a külföldön dolgozó 1,8-2 millió román vendégmunkás. A lakosság legalább annyira fél a munkanélküliségtől, mint attól, hogy képtelen lesz hitelei törlesztésére. A főként devizában felvett kölcsönök részletei a lej árfolyamának zuhanása miatt az utóbbi időben folyamatosan nőnek. A svájci frank árfolyama a tavalyi 2,3 lejes átlagról 2,9-re erősödött, a januárban 3,7 lejről indult euró pedig 4,25-on áll. Az egy hónapnál nagyobb késéssel törlesztett részletek összege becslések szerint már tavaly 50 százalékkal nőtt. A kormány a napokban összeállított és parlamenti jóváhagyásra váró, megszorításokat tartalmazó 2009-es költségvetésben az idén 2,5 százalékos GDP-növekedéssel számol, miközben az IMF csupán 1 százalékot jósol. Az első negyedévre Gheorghe Pogea pénzügyminiszter mindenesetre 1 százalék alatti ütemet jelzett. Eközben több hitelminősítő is az EU befektetési szempontból legkockázatosabb országának nevezte Romániát.

Az Emil Boc vezette kabinet egyelőre kizárólag uniós hitelfelvételben gondolkodik, és csak végszükségben akar az IMF-hez fordulni. A világszervezet ugyanis ragaszkodna a szociális kiadások drasztikus lenyírásához, ami a júniusi európai parlamenti (EP) és az őszi elnökválasztás szempontjából aligha lenne előnyös a koalíciónak.

A kihívások láttán egyre gyakrabban emlegetik, hogy – különösen a gazdaság további zuhanása esetén – akár már az idén borulhat a két hónapja alakult koalíció. Az RMDSZ ezekből a viharokból is kimaradhat. Akad azonban elég gondja az eddigi koalíciós tagságból fakadóan is. Állást kell találnia ugyanis mintegy ezer, utcára kerülő magyar közalkalmazottnak, akik közül 150-en politikai tisztségeket töltöttek be a bukaresti minisztériumokban, a többiek pedig különböző hatóságok, intézmények élén, illetve második-harmadik vonalában álltak. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a HVG-nek elmondta, hogy Hargita és Kovászna megyében is lecserélik az összes magyar vezetőt, s helyükre románokat ültetnek. Mivel szakmai indok nincs a leváltásukra, Kovács úgy tudja, átszervezik az érintett intézményeket, és megszüntetik a magyarok vagy a korábbi kormányzó PNL emberei által betöltött tisztségeket. A prefektusokat és alprefektusokat pedig – akik eddig kizárólag független, magas rangú köztisztviselők lehettek – az RMDSZ félelmei szerint az intézmények visszapolitizálásával fogják leváltani. Az RMDSZ most saját apparátusában vagy a magyarok vezette önkormányzatokban próbálja elhelyezni az utcára kerülőket. Ez sem lesz azonban könnyű, az önkormányzatokat ugyanis takarékossági okokból költségcsökkentésre kötelezték.

A magyar tisztviselők eltávolítása ellen a minap kisebb demonstrációra is sor került Sepsiszentgyörgyön. Bár a székelyföldi tüntetések évek óta rendre békésen, összecsapások nélkül zajlanak, a román csendőrség ezúttal is erőfitogtató túlbuzgósággal vonult fel. Már kora reggel vaskorláttal zárták el a prefektúra előtti tér felét, húszméterenként lábszár- és könyökvédős, gumibotos rendőrök álltak, s videokamerával is rögzítették a történéseket. Jóllehet a tüntetést a magyar intézményvezetők leváltása elleni tiltakozásként hirdette meg az unitárius egyház, a HVG tudósítójának tapasztalata szerint a kivonuló 2-3 ezer ember a románok erőszakos betelepítésétől a területi autonómián át a magyar nyelv hivatalossá tételéig mindent szóba hozott, és a felolvasott petíciót is ehhez igazították.

Felemásan kezeli az RMDSZ a kormányból való kimaradás után nyakába szakadt ellenzéki szerepkört, amelynek főbb irányvonalait vélhetően az áprilisi kongresszuson fogalmazza majd meg. Miközben igyekszik nem magára haragítani a koalíciót vezető demokrata–liberális pártot, árnyékkormányt alakított, hogy úgymond figyelje a minisztériumok tevékenységét. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Magyar Polgári Párt (MPP) vagy a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének egy közös kerekasztal vagy konvent megalakítását célzó javaslatára azonban eddig nem reagált. Markó Béla RMDSZ-elnök viszont április 3-ára ígéri szervezete, valamint a Tőkés László királyhágómelléki református püspök fémjelezte EMNT közös fóruma, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) megalakítását. A nyitás jeleként értékelhető mindenesetre, hogy Markó és Tőkés a múlt héten megegyezett Kolozsváron: az EP-választásokon a püspök kapja a magyar lista első helyét, a második és harmadik az RMDSZ-é, a negyedikre pedig ismét az EMNT jelölhet. Egyesek tudni vélik, hogy a negyedik helyet akár az MPP is megkaphatná, ha Szász Jenőt leváltják a március 14-ei tisztújító kongresszuson. Az RMDSZ azonban egyelőre nem akar semmiféle választási szerződést kötni az MPP-vel, mert komolytalannak véli Szászék sajtón keresztüli egységfelhívását. Szász viszont kijelentette: a nemzeti összefogáshoz koalícióra lenne szükség, egyetlen pártlista nem tekinthető nemzeti listának.

IRHÁZI JÁNOS / SEPSISZENTGYÖRGY, ARAD

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Világ

Új kolozsvári polgármester

Szinte teljes érdektelenségbe fulladt a polgármester-választás Kolozsváron, ahol a város korábbi első embere, Emil Boc...

Harmadik próbálkozásra sem árulta el a kormány, hány vendégmunkás dolgozik Magyarországon

Harmadik próbálkozásra sem árulta el a kormány, hány vendégmunkás dolgozik Magyarországon

Különös fejsérülése miatt kétóránként törlődik egy amerikai tini memóriája

Különös fejsérülése miatt kétóránként törlődik egy amerikai tini memóriája

Elértük az Orbán Ráhel-hasonmást: "Így sikerült a kép"

Elértük az Orbán Ráhel-hasonmást: "Így sikerült a kép"

Zseniális: egy amerikai iskola diákjai eltáncolták a Bosszúállók: Végjáték csatajelenetét

Zseniális: egy amerikai iskola diákjai eltáncolták a Bosszúállók: Végjáték csatajelenetét

Will Smith születésnapi koncertet ad a Bazilikánál

Will Smith születésnapi koncertet ad a Bazilikánál

Varga Judit szerint a magyar ügyészség kiemelten üldözi a korrupciót

Varga Judit szerint a magyar ügyészség kiemelten üldözi a korrupciót